hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Nem tud, nem akar, vagy már nincs mit mondania az egészségügyért felelős államtitkárnak?

Keserű pirula – „nyelnek” a háziorvosok

Lehangoló a jelen, és a jövő sem reményteli az alapellátásban dolgozók számára – ezt a következtetést lehet levonni a FAKOOSZ hét végi három napos konferenciáján elhangzott felszólalásokból. A háziorvosok érdekvédelmi szervezetének ülésére nem ment el Szócska Miklós sem. A jelenlévők azt találgatták: nem tud, nem akar, vagy már nincs mit mondania az egészségügyért felelős államtitkárnak. A tárca október közepe táján akarja nyilvánosságra hozni az alapellátással kapcsolatos terveit.

Régebben az éppen aktuális miniszter legalább küldött maga helyett valakit, ha nem akart vagy nem tudott részt venni egy szakmai konferencián, ma már erre sem veszi a fáradtságot a szaktárca – így élcelődtek a FAKOOSZ hétvégi kongresszusának résztvevői, miután Szócska Miklós levélben jelezte: egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy Bükfürdőre utazzon. Igaz, a háziorvosok érdekvédelmi szervezetei nem fűztek nagy reményt az egészségügyért felelős államtitkár látogatásához, hiszen mára nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt az önkormányzati választásokig érdemi információ nem láthat napvilágot, valamint az is bizton tudható: üres az államkassza, és a jövő évi költségvetés sem tartogat meglepetést az egészségügyi ágazat számára. 

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ régi, és most újraválasztott ügyvezető elnöke köszöntőjében azt mondta: nem az egészségügy megmentését várják prioritásként a kormánytól, mert azt megtették az ágazatban dolgozók. Most az orvosok, nővérek, asszisztensek kárpótlását, tisztes megbecsülését szeretnék elérni, ha másért nem is, de az elszenvedett veszteségekért mindenképpen. (A FAKOOSZ közgyűlése korábbi elnökét, dr. Szász István Tast (Leányfalu) közfelkiáltással a szövetség örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.)

A pénz beszél...

A konferencia egészségpolitikai fórumának résztvevői azt latolgatták: mire elég az ellátórendszer fenntartására elkülönített pénz? Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szövetség elnöke szerint a jelenlegi egészségügyi költségvetés semmire nem elég. Jól érzékelteti ezt az a tény, hogy idén 77,9 milliárd forintot szavazott meg a Parlament a háziorvosi rendszer működtetésére. Ebből pedig az következik, hogy évente egy állampolgár alapellátására 7790 forintot fordít az állam. (Ebbe az ügyeleti ellátás is beleértendő.) Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke keményebben fogalmaz, szerinte itt az ideje, hogy mindenki tudomásul vegye: a jelenlegi rendszert képtelenség a most rendelkezésünkre álló forrásokból finanszírozni.

Megérdemeljük? 

A politikusok szándékától függetlenül folyamatosan szűkül az alapszolgáltatási csomag; tetszik vagy sem, de az az ellátás, amire hosszú hónapokat, sőt éveket kell várni, a rászorulók szempontjából egyszerűen nem létezik. Ideje lenne igazat mondani, szembesíteni a társadalmat a valósággal – mondja Rácz Jenő, majd két számra hívja fel a figyelmet: 235 milliárd forint – ennyi hiányzik a szektorból ahhoz, hogy a visegrádi négyek országos átlagát elérjük a finanszírozásban. A másik adat is megdöbbentő: a rendszerváltás óta mostanáig az egészségügyben az árak 30-szorosra nőttek, miközben az egészségbiztosítási járulék a felére csökkent, az egészségügyi hozzájárulás pedig megszűnt. Ez akkora vákuum, amit pluszforrás nélkül nem lehet kitölteni.

Kornai János közgazdász szerint minden állam annyit költ az egészségügyre, amennyit a társadalom kierőszakol tőle. Ha a magyar társadalom ennyire képes, akkor a magyar társadalom ezt érdemli” – ezt már Borsi Éva mondja, akinek elege van abból, hogy évek óta sorolják az alapellátás problémáit, de nem történik semmi. „Mindig ugyanazokkal az emberekkel ülünk egy asztal mellett, elmondjuk, elemezzük a problémákat, majd leírjuk, elküldjük az aktuális miniszternek, aki vagy elolvassa, vagy nem – majd nem történik semmi. Mint ahogy most sem.” – majd keserűen hozzáteszi, mára odáig jutott az alapellátás, hogy „kívülről” úgy tűnik, senki sem képviseli a háziorvosok érdekét a kormányon belül.

Zene nélkül

A jazz-ben a spontaneitás kedvelhető, ám az egészségügy szervezésében roppant kevéssé – ezért ha nincs több pénz erre a célra, akkor nem marad más út: újra kell definiálni a szolgáltatási csomagot – Rácz Jenő felvetésével a kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett. Az elmúlt esztendőkben az ágazat nem tudott eredményesen lobbizni a költségvetési pénzekért, és úgy tűnik, most sem lesz ez másként: így az egészségügyi szolgáltatók számára nem marad más út: erőforrás-koncentráció, rendszerintegráció. De Rácz Jenő szerint az sem kerülhető el, hogy a kormány többletforrást injektáljon a rendszerbe. Az ágazatok közötti prioritás politikai döntés kérdése.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke úgy véli, a kormánynak nem sok ideje van az alapproblémák megoldására, ugyanis 1999 és 2009 között az unióban az aktív orvosok száma 11 százalékkal csökkent. Az unió orvos szakszervezeteinek fóruma felmérte, mely korosztályba tartozó orvosok a legkelendőbbek a „piacon”. Eszerint a 35–55 év közötti korcsoport a legnépszerűbb, de megindult a friss szakvizsgások, vagy közvetlenül a szakvizsga előtt állók tömeges vándorlása is. Akiben van egy kis kalandvágy, már rég elhagyta hazánkat, vagy az ország nyugati felében osztrák betegeket kezel.

"Évek óta siránkozunk, tiborckodunk"

Régen a hivatás szépsége, a gyógyítás iránti elkötelezettség miatt választották az orvoslást a fiatalok, ma pedig azért mert ez a legkönnyebben és azonnal konvertálható diploma – ezt már Gyenes Géza mondta, aki a FAKOOSZ alapítója és a Magyar Orvosi Kamara főtitkára volt, most pedig a Jobbik képviselőjeként az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke. Úgy véli, a tárca által módosított rezidensrendelet legfeljebb hangulatjavító intézkedésként fogható fel, nem hiszi, hogy ezzel megállítható lenne az orvosok elvándorlása.

„Évek óta siránkozunk, tiborckodunk ahelyett, hogy a sarkunkra állnánk! Mikor hiszitek végre el, hogy nélkülünk, nélkületek nem megy? Az egészségügyi ellátás olyan közszolgáltatás, melynek hiánya még forradalmat is generálhat” – mondja Gyenes Géza, majd hozzáteszi: csalódott, mert azt hitte, hogy a Parlamentben – „belülről” – könnyebben tud lobbizni az ágazat érdekében, mint a pálya széléről bekiabálva. Ez a kormány a 2/3-os többség birtokában csodákra lenne képes, megalapozott szakmai döntéseket hozhatna. De úgy tűnik, a várva várt csoda most is elmarad.

Nyitott kapuk 

 

Szócska Miklós a rendezvényről történő távolmondásáról írt e-mailjében arról értesítette a FAKOOSZ-t, hogy október 11-e után szeretne a FAKOOSZ kérdéseire válaszolni hivatalában.

 

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink