hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

A magánszektor töretlen fejlődésének csak a szakemberhiány szabhat gátat

Kedvez a Takács-csomag a magánszolgáltatóknak

Kedvező a magánszektor számára az állami ellátórendszer további centralizálása, amely a nemrégiben közismertté vált, és hamarosan a parlament elé kerülő Takács-csomagból kiolvasható – hangzott el a Nagy Magánpraxisnapon.

Bár áttörést jelentene, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozást biztosítana egyes ellátásokra a magánszolgáltatóknál, erre egyelőre és a következő öt évben sem számítanak a hazai privát szféra tulajdonosai, ugyanakkor arra sem, hogy bevételcsökkenéssel kellene számolniuk a közeljövőben – értettek egyet a szakemberek az esemény első kerekasztala mellett.

A szegényebb családok is összeszedik a pénzt a drágább beavatkozásokra, amelyekhez az állami kórházakban nem jutnak hozzá, akár teljes megtakarításukat is hajlandóak elkölteni egy-egy műtétre, ha arra valamelyik családtagnak szüksége van – fejtette ki a magánszolgáltatók töretlen fejlődésének egyik okát Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iparág tisztességének megőrzése múlik azon, hogy a magánellátók ne lépjék át a bevételnövelés érdekében az orvosi eskü és a tisztesség határait azzal, hogy nem indokolt operációkra is ráveszik a betegeket, visszaélve a kiszolgáltatottságukkal.

A járóbeteg-szakellátás államosítása, a vezető megyei kórházak által felszívott kapacitások lehetőséget biztosítanak a magánszolgáltatóknak a végeken, ahol hiány lesz az ellátásokból – elemezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár napokban nyilvánosságra hozott előterjesztésének várható hatásait Rékassy. Úgy vélte, a várhatóan kialakuló helyzetben hosszabb távon az állam rákényszerülhet arra, hogy szolgáltatásokat vásároljon a magánellátóktól, hogy kielégítse a lakossági igényeket

A beteg csak remélheti a jó ellátást

Sokkal dinamikusabban kellene fejlődnie az állami szegmensnek is, növelve a kapacitásokat, és visszatérni legalább a Covid és a „poszt-para” időszak, azaz a 2019-es év teljesítményéhez, hiszen számos ellátás csak itt érhető el a páciensek számára – vélte Végh Attila, a Block Group nemzetközi egészségügyi lánc társ-vezérigazgatója, több multinacionális egészségügyi intézmény igazgatótanácsi elnöke. Mint kifejtette, Kelet-Európában sem volt homogén a magán egészségügyi szféra fejlődése. Az északi részen számos állami intézményt privatizáltak, így olyan akkreditált kórházláncokat alakítottak ki, amelyekben a beteg nem is tudja, hogy magánszolgáltatók látják el. Ezzel szemben a déli terület országaiban azért nőhetett ki a páciensek által szinte teljes egészében zsebből finanszírozott magánszektor, mert katasztrofális ellátást nyújtottak a közintézmények – ahogyan most Magyarországon is ez a fejlődés záloga.

Áttörést jelentene a hazai magánellátásban, ha a kormány NEAK finanszírozott ellátásokat bízna a magánszolgáltatókra, de nagyobb szeletet tudnának kihasítani a gyógyításból akkor is, ha teret nyerne a magán-, vagy kiegészítő biztosítások piaca. Mindehhez azonban szükség lenne – úgy a köz-, mint a magánszférában – egyfajta minőségbiztosításra, hiszen egyelőre a beteg csak reménykedhet, hogy jó szolgáltatást kap, de erre egzakt betegbiztonsági mutatók, akkreditációs mérőszámok nincsenek – fejtette ki Végh Attila, hozzátéve, hogy a konszolidáció nyomán kialakulhatnak olyan, akár 1000 milliárd forintos bevételeket produkáló hálózatok Magyarországon is, amelyek a nemzetközi társaikkal is felveszik a versenyt. Álláspontja szerint ehhez a fizetőképes kereslet sem fog hiányozni idehaza.

Jóval nagyobb térfoglalásra számít az elkövetkező öt évben Karli Péter a Heal Partners ügyvezető igazgatója, aki szerint egyre komplexebb ellátásokat nyújtanak majd a jövőben az egyre koncentráció magánszolgáltatók. Mindezt alátámasztani látszik a Heal Partners üzleti eredmények alapján összeállított listája, amelyen a legnagyobbak között öt évvel ezelőtt még 11 szolgáltató szerepelt, 2021-ben viszont már csak hét. 2016-ban a legnagyobbak 5-6 milliárd forintos árbevétellel számoltak évente, az akkori a top tíz szolgáltató összes bevételével most listavezető Medicover rendelkezik.

Jó üzlet a felvásárlás?

Az elmúlt időszakban számos akvizíció történt a magánszolgáltatók piacán, a több 100 milliós, vagy akár milliárdos üzletek megkötéséhez azonban elengedhetetlen a szektor kifehérítése. Legalábbis ezt fogalmazta meg a Nagy Magánpraxisnap második kerekasztala mellett Leitner György, a Rózsakert Medical Center vezérigazgatója. Mint mondta, a vásárló számára a szürke vállalkozások nem jelentenek jó óment, mert azok kifehérítése meglehetősen költséges. Gazdasági döntés kérdése, hogy egy adott szolgáltató a lassabb, organikus fejlődés útját választja, vagy a gyorsabb növekedést biztosító, ám egyúttal veszteségeket termelő akvizíció mellett dönt.

Az országos hálózatok előnye a méretgazdaságosság, a hatékonyság és a gyorsaság, ami piaci versenyelőnyt is jelent – érvelt Lancz Róbert, a Doktor 24 Csoport alapító vezérigazgatója. Konszolidációval több lehetőség nyílik a humánerőforrás lekötésére, a lokális, egy-egy szakterületre koncentráló centrumok pedig jelentős előnyt hordoznak. Az akvizíciók nyomán a vállalkozás tőkepiaci szerepe is változik, olyan lehetőségeket megnyitva, amelyekkel a kisebb cégek nem tudnak élni. A hálózatosodás hátrány, hogy az ezáltal biztosított gyors növekedés sok pénzbe kerül, így tehát nagyobb benne a kockázat is – ismerte el a vezérigazgató.

Ha telítődik a piac, nagy előnyben lesznek a hálózatok – folytatta Leitner György, aki szerint az egyes vállalkozások integrációja sok nehézséggel járhat, az átmenetet azonban gördülékenyebbé teheti a felvásárolt cég menedzsmentjének megtartása. Kiemelte, hogy a különböző informatikai rendszerek összehangolása egy időre paralizálja a legtöbb cég fejlődését, ezek összeolvasztása sok erőfeszítést és pénzt emészt fel.

A tranzakciók eredménye a vevőelégedettségben is jelentkezik, ezért az akvizítor felelőssége az értékek megtartása – jegyezte meg Kovács Antal, a Da Vinci Magánklinika ügyvezető igazgatója.

Előnyben a szakmaspecialisták

Míg a korábbi, viszonylag egyszerű a piaci környezetben a néhány piaci szereplő könnyedén megtartotta a jó orvosait, most, hogy már számos nagy cég is pályázik a minőségi szakemberekre, már nemcsak megfelelő honoráriumot, hanem egyéb motivációs lehetőséget is kínálni kell a munkavállalóknak. Mindezt már a szakmaspecifikus szolgáltatókat górcső alá vevő beszélgetés során fogalmazta meg Börzsei-Knoll Veronika ortopéd traumatológus. Az ortopédsebészeti és traumaellátásokra specializálódott Emineo Magánkórház ügyvezetője szerint érezhető, hogy csökken idehaza az orvos létszám, miközben duplázni kellene a munkaerőt. Ehhez béremelésre és az oktatásra fordított fókuszra lenne szükség, miközben a háborús helyzet, az infláció és a kidolgozatlan szabályozók mind hátráltatják ezeket a folyamatokat.

Ugyancsak a speciális profil az erőssége az Uránia Medical Center női egészségközpontnak, amely így hatékonyan és viszonylag alacsony rezsivel működtethető. Mint arról Tömösvári Noémi ügyvezető igazgató beszámolt, az orvosaik minőségi munkáját extra előnyökkel és juttatási csomagokkal díjazzák, így minimális fluktuációval működnek. A személyzet tudatosságának növelése mellett a páciensek edukációja is elengedhetetlen, az interneten tájékozódó, egészségtudatosabb páciensek kihegyezettebbek a minőségi ellátásokra és szolgáltatásokra, ugyanakkor nem árérzékenyek.

A hatékonyságot folyamatracionalizálással sikerült növelni a 2019-ben megnyitott Wáberer Medical Centerben (WMC), ami egyben a vállalkozás felfuttatásával járó veszteségeket is mérsékelte – mondta el Mári Róbert ügyvezető igazgató. Úgy vélte, a WMC-t – amelyet bevételei alapján jelenleg a középmezőnybe tartozik a Heal Partners listáján – nem szorongatják a nagyobb szolgáltatók, ami amellett, hogy Budapesten van elég fizetőképes kereslet, a beteg- és szakember központúságnak köszönhető. Hangsúlyozta, hogy az orvosok megtartásához elengedhetetlen a felkészült szakdolgozói gárda biztosítása, ezért erre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Szintén nem aggódik a „nagyok” előretörése miatt Babai László, a 2004 óta piaci szereplő Príma Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki szerint számos páciensük éppen azért megy hozzájuk, mert „el szeretne bújni”. Úgy vélte, az egyre nagyobb merítésben mindenki megtalálja a helyét, és minél több a piaci a szereplő, annál inkább tudnak szegmentálódni, ami nemcsak az orvosoknak, hanem a betegeknek is előnyös. Megjegyezte, hogy a legnagyobb kihívást most az jelenti számukra, hogy az állam tiszta vízió híján jobbra-balra rángatja az ágazatot. Ha a szakpolitika meghatározná, mely alap- és csúcsellátásokat biztosítja az állampolgároknak, ahhoz a magánszolgáltatók is megfelelően tudnának illeszkedni.

Vidéki körkép: lesz elég szakember?

Nem az a kérdés, van-e elég páciens, hanem az, hogy lesz-e elég szakember. A magánegészségügy fejlődésének csak a rendelkezésre álló humánerőforrás szabhat határt. Ezt már Pigler István, a zalaegerszegi Integrity Magánklinika tulajdonosa jegyezte meg abban a beszélgetésben, amelyben a vidéki magánszolgáltatók helyzetére igyekeztek kitekintést adni.

Nyíregyházán 30-40 százalékkal alacsonyabb árakon dolgoznak, mint a fővárosban, mert szűkebb a fizetőképes kereslet, bár a hálapénz eltörlése és kapacitáshiány miatt az állami kórházakból kiszoruló betegek – jellemzően már súlyosabb állapotban és kórképekkel – ott is megjelentek. Bár a nyáron bejelentett megszorítások nyomán a hónap végére már csökkennek a foglalások, a pácienseket eleve elriasztják a közintézményektől az onnan érkező rémhírek – mondta Rausz Attila, az F Medical Magánklinika gazdasági igazgatója. Bár orvosaik döntő többségben a megyéből érkeznek, van, aki Budapestről jár rendelni. Hasonló a tapasztalat a betegmozgást illetően is: egy-egy specialistához messziről is hajlandóak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városba utazni a páciensek.

A vidéki magánszolgáltatók egyes spektrumokban felveszik a versenyt a budapestiekkel, ezért széles szövetségekre törekszik a miskolci Macroklinika, amelynek ügyvezető igazgatója, Szabó Gergely leszögezte: nem választható el Budapest és vidék, ami jó logisztikával, együttgondolkodással, nyitott szereplőkkel oldható meg. Rausz Attilával egyetértve megjegyezte azt is, orvosok tekintetében nincsenek távolságok.

Áraik egyébként – a specifikumokat figyelembe véve – az általuk nyújtott szolgáltatásokkal egyenértékűek, az árképzésben a minőség a meghatározó, ami így együttesen biztosítja, hogy az intézmény fenntarthatósága és az orvosok igénye találkozzon. Bár az energiaválság bejelentése után tapasztaltak némi visszaesést a forgalomban, most már ismét növekszik a bevétel, további növekedést az egészségbiztosítások adókedvezményének változásával érhetnének el. Ennek fontos szerepe lenne a prevencióban is, hiszen a betegségek kialakulásának megelőzése valamennyi szereplőnek olcsóbb.

Fejletlen, így alig érezhető a magán egészségbiztosítási piac vidéken, a betegek mindössze néhány százaléka veszi igénybe így a szolgáltatásokat – vitte tovább a témát Rausz Attila, bár megjegyezte, ebben számít változásra, hiszen egyre többen érzik a saját zsebükön, hogy sokba kerül, ha gyorsan akarnak magánellátáshoz jutni. A preventív ellátásokkal kapcsolatban Pigler István megjegyezte, ahhoz, hogy a megelőzés a magánellátóknál is teret nyerjen, megfelelő számú dolgozóval kell rendelkezni, a jelenlegi humánerőforrással csak az alapvető ellátás fér bele a rendelési időbe.

Kérdés, hogy milyen mértékben tudják majd a betegekre hárítani KATA megszüntetése, az orvosi fizetések növekedése, az energiaválság és az infláció okozta költségnövekedést – vetette fel a dilemmát Pigler István, aki mindezek nyomán Zalaegerszegen is tapasztalta betegszám csökkenését. Ugyanakkor úgy vélte, ha most még halasztják is a páciensek az igénybevételt, ha a sürgőssé válik az ellátásuk, ismét többen megkeresik majd őket, így bátran vágnak bele 28 ágyas magánkórházuk elindításába.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink