Kancelláriák országa
Most, hogy a kórházak egyszer használatos gumikesztyű helyett is kancelláriákat kapnak, elmondhatjuk, hogy Magyarország a kancelláriák országa lett, írja a Népszabadság publicistája.
(...) Nem lehetett volna a régi módon racionalizálni a működést? Előfordulhat, hogy a kirakatba tett spórolás zavarokat, minőségromlást okoz? Lehet, hogy erre is, arra is van példa, elemzésük tanulságokkal járna.
Mert ezt nem lehet csak úgy elintézni, hogy van jó egyetem, kórház, iskola központi hivatal nélkül, s akadt, ahol meg belevesznek a kifizetetlen csekkek tömegébe. Arra kéne felelni, hogy mitől vegetálnak évek óta krónikusan problémás intézmények, s azok gondjait miért nem próbálják helyben megoldani, s miért bolygatjuk fel miattuk folyton az egész rendszert? Lehet, hogy az állandó betanulás, próbaüzem hivatott eltakarni a nagyobb bajt? Mármint, hogy ezekben a szektorokban mi miért annyi, amennyi.
Általánosságban mondják, hogy betarthatatlanok mind a költségek, mind a követelmények, összefolyik a pazarlás és a megkurtítás. És konkrétan? Vajon a buzgó átszervezések közepette ki készít el egy tételes leltárt a „klikesedés” okozta lelki, szellemi, anyagi károkról?
