hirdetés
2020. február. 28., péntek - Ákos, Bátor.
hirdetés

 

Idős korban is érdemes sportolásba fogni

A Neurocase című szaklap tanulmánya bemutatja, milyen egy 93 éves atléta agya, aki 65 éves korában kezdett sportolni.

hirdetés

2012 nyarán az akkor 93 éves kanadai Olga Kotelko meglátogatta az egyesült államokbeli Illinnois egyetemén található Beckman Institute for Advanced Science and Technology kutatóit, akik alapos elemzéseknek vetették alá az agyát. Kotelko akkoriban több mint 30 világcsúcsot tartott korosztályában a futó, ugró- és dobószámokat kombináló atlétikai sportban, a track-and-field-ben, ami az egyik legősibb sportnak számít, hiszen a futás, az ugrás és a dobás az ember legtermészetesebb és leguniverzálisabb mozgásformájának számít, amelyek egyben az ókori görög olimpiák legrégebbi versenyszámai is voltak.

A Beckman Institute vizsgálatának eredményei a napokban jelentek meg a Neurocase című szaklapban, és bepillantást engednek, hogy milyen hatása van a testmozgásnak a legidősebbek agyára és kognitív képességeire (Agnieszka Burzynska és munkatársai: White-matter integrity, hippocampal volume and cognitive performance of a world-famous nonagenarian track and field athlete).

Olga Kotelko, aki két gyermek felnevelése és a tanárként eltöltött aktív élet után nyugdíjasként kezdett sportolni, 65 évesen először egy labdajátékot kezdett művelni (slow-pitch softball), majd 77 évesen váltott a futó, ugró- és dobó atlétikára, sőt a későbbiekben egy edző segítségét is igénybe vette. Az 1919-ben született asszony 2014-ben bekövetkezett haláláig 750 aranyérmet nyert korosztályában a 35 éven felüliek részére rendezett World Masters Athletics versenyeken, és eközben több sportágban is számos világrekordot állított fel (ezen a rövid videón versenyei láthatók és eredményeiről beszél).

Mivel a kutatók nem tudták Kotelko agyát hasonlóan egészséges és fizikailag kevésbé aktív kortársaiból álló kontrollcsoporttal összehasonlítani, végül is 60 és 78 éves kor közötti egészséges, alacsony fizikai aktivitású nőket használtak kontrollcsoportként (58 fő). (Mint a kutatók elmondják, rendszeresen vizsgálnak 60 és 80 éves kor közöttieket, és nehéz olyanokat találni, akik 75 és 80 éves kor között vannak, és relatíve egészségesek. Ezért aztán igen ritka az olyan vizsgálat, ami a legidősebbekre fókuszál.)

A Beckman Institute igazgatója, a kutatásban részt vevő Art Kramer szerint persze nehéz egyetlen vizsgálati alany adataiból következtetéseket levonni, mégis különleges lehetőség, hogy egy ilyen kivételes individuum agyát és kognitív képességeit tanulmányozhatták. A kutatók MRI vizsgálatokat, kardiorespiratorikus fitnessz teszteket és kognitív vizsgálatokat végeztek Kotelko és a kontrollcsoport részvételével, és azt akarták megállapítani, hogy az idős korban elkezdett sportolás lelassította-e – vagy akár meg is fordította – Kotelka agyában az öregedési folyamatokat (a vizsgálat eredményei hozzáférhetők az XNAT nyílt forráskódú neuroinformatikai platformon).

Burzynska magyarázata szerint az öregedés folyamán az agy általában összezsugorodik, megnő az agykéreg és a koponyák közötti tér, valamint az agykamrák térfogata, ennek során a gondolkodásért felelős agykéreg és a memóriáért felelős hippokampusz is elvékonyodik. Az öregedés a fehérállományt se hagyja érintetlenül, az egyes agyi régiók közötti információáramlásért felelős idegnyalábok is veszítenek strukturális és funkcionális integritásukból.

 

Nyugdíjasoknak ajánljuk

Kotelka vizsgálatából az derült ki, hogy az asszony szürkeállománya 93 éves korára alig zsugorodott, és bár fehérállománya egyes területeken mutatta az idősödés jeleit, idegrostjainak integritása az évtizedekkel fiatalabbakéival volt összemérhető. Corpus callosumának elülső vége (genu) pedig, ami az agy elülső részén köti össze a jobb és a bal agyféltekét, különösen jó formában maradt, jobb állapotban, mint a kontrollcsoport tagjaié, holott ez az az agyterület, ami az öregedés során általában a leggyorsabban hanyatlik.

A kognitív teszteken Kotelka rosszabban teljesített, mint a kontrollcsoport, azonban jobban, mint saját kortársai, akiket egy független vizsgálat során teszteltek: gyorsabban válaszolt a kérdésekre, a memóriateszteken pedig sokkal jobban teljesített. Hippokampuszának mérete is hasonlóan alakult: kisebb volt, mint a kontrtollcsoport tagjaié, de nagyobb, mint kortársaié.

Mint Burzynska hozzáteszi: „Csak egyetlen Olga Kotelkát volt módunk vizsgálni, azonban igazán különleges élmény volt látni egy kiválóan funkcionáló 93 éves embert, aki számos atlétikai világcsúcsot tart, és az agya azon részei, amelyek a leginkább ki vannak téve az öregedés hatásainak, különösen jó állapotban vannak és megőrizték integritásukat. Remélem, ezek az eredmények meggyőzik az embereket arról, hogy az agy megőrzi a plaszticitását idős korban is, és hogy a sportolást még a nyugdíjas korban is érdemes elkezdeni.”

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink