hirdetés
hirdetés
2018. január. 19., péntek - Sára, Márió.
hirdetés

Hogyan is állunk a népegészségügyi stratégiával?

Az Emmi a napokban küldte közigazgatási egyeztetésre a kidolgozás alatt álló Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó egészségügyi ágazati szakpolitikai program 2017. és 2018. évre vonatkozó, a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program tervezetét.

hirdetés

A program célja a stroke és a koszorúér betegség okozta korai (65 év alatti) halálozás és a szélütések miatti maradandó károsodások mértékének csökkentése, a cukorbetegség és az elhízás előfordulása növekedésének megállítása. A kormánynak készült előterjesztés leszögezi, hogy a keringési megbetegedések visszaszorítása érdekében hosszú távú programra van szükség.

Az Emmiben kidolgozott, dr. Csányi Péter, a népegészségügyi főosztály vezetőjének nevével jelzett dokumentumban többek között olyan javaslatok szerepelnek, mint az országos szabadidő testmozgásprogram, vagy a felsőoktatásban kötelező testnevelésóra (BSc: két félévben heti 1 óra, MSc: egy félévben heti 1 óra) bevezetése. Még nagyobb hangsúlyt fektetnének a dohányzásról való leszoktatásra és a rászokást megelőző programokra, ahogyan kiterjesztenék az egészséges táplálkozás ösztönzését is. A keringési betegségek megelőzését célzó projektre 2017-18-ban EFOP és VEKOP forrásokból 3,9 milliárd forintot költenének. A többi közt beszereznének 800 darab transztelefonikus EKG (TTEKG) készüléket, ezek fele olyan térségekben működő háziorvosi praxisokba kerülne, ahol magas a szív-, érrendszeri megbetegedések száma, illetve nehezebb hozzájutni a kardiológiai szakellátáshoz. Négyszáz TTEKG az Országos Mentőszolgálathoz kerülne, biztosítva a régebbi készülékek cseréjét. Az alapellátók mellett a gyógyszerészeket is bevonnák az akut koszorúér eseményen és stroke-on átesett betegek terápiás adherenciájának javításába.

Toldozás-foldozás sem volt

Az említett kormányhatározat szerint a keringési betegségek megelőzését szolgáló programnak 2017. június 30-áig kellett volna elkészülnie. A határozat az ágazati szakpolitikai program 2017. és 2018. évre vonatkozó intézkedéseinek I. ütemében említi még a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” című, valamint a szervezett, célzott népegészségügyi vastag- és végbélszűrés országos kiterjesztéséhez kapcsolódó kiegészítő programokat és a népegészségügyi intézkedéseket támogató kommunikációs kampányt is. Ezeket 2018. december 31-éig kell kidolgoznia az Emminek.

A kormány – a lakosság egészségi állapotának javításának érdekében – 2016 októberében döntött a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 létrehozásáról, a határozatban a program felelőseként az Emmi-t jelölte meg, határidőként a szövegben csupán annyi szerepel, hogy annak megvalósítása 2017-ben kezdődik. A stratégia azonban azóta sem készült el, és bár a kormány azt ígérte, hogy miután a kabinet elfogadta, a parlament elé kerül, de eddig még nem tűzték napirendre. Bármilyen rosszak is az egészségügyi mutatóink – átütő eredményt eddig csak a dohányzásról való leszoktatási programban sikerült elérni, leginkább a dohánytermékek jövedéki adójának drasztikus emelésével –, a 2001-ben országgyűlési határozattal megerősített, Mikola István akkori egészségügyi miniszter nevéhez köthető Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program (amelyet 2003-ban Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programnak keresztelnek), 2010-ben lejárt, helyébe új nem lépett.

Pedig a kormányzati kommunikáció mindig is nagy hangsúlyt helyezett a népegészségügyre. Szócska Miklós 2010 júniusában a Parlament Egészségügyi Bizottsága előtt – ami akkor még rendszeresen és érdemben ülésezett – arról beszélt, hogy krízishelyzet alakult ki a népegészségügyben, az ágazat irányítói pedig ezt a problémát is kiemelten kezelik majd, és toldozás-foldozás helyett új programot indítanak. A Semmelweis tervben 2013-ra ígérték a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez akkor – és azóta is – elmaradt.

Az elmúlt években többnyire az uniós források felhasználhatósága határozza meg a népegészségügy irányát. Ezekre alapozva alakultak meg az egészségfejlesztési irodák, indult a védőnői méhnyakszűrés, vagy léphetett előre az országos vastagbélszűrési program bevezetése.

Ki dolgozik és min?

Az máig sem derült ki, hogy valójában kik dolgoznak az új népegészségügyi stratégián. 2016  júniusában Lázár János arról beszélt, hogy népegészségügyi programra előkészítő javaslatcsomagot kell összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, aki akkor a stratégiai ügyekért felelt a Miniszterelnökségen. Az előkészítő javaslatcsomag részleteiről azonban semmit nem lehetett tudni. Néhány hónappal a kabinetminiszter bejelentése után Ónodi-Szűcs a MedicalOnline kérdésére válaszolva annyit mondott, hogy a stratégiai kabinet a koncepciót elfogadta, a stratégiát viszont a felhasználható uniós forrásokhoz is igazítani kell. Tavaly decemberben Ladányi Márta helyettes államtitkár ezt annyival egészítette ki: komplex népegészségügyi csomag és keretrendszer készül az államtitkárságon.

Mindeközben 2016 augusztusában Szentes Tamás – akkor még országos tisztifőorvosként – részt vett a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) X. konferenciáján Debrecenben, ahol az új magyar népegészségügyi program elkészítésével megbízta az egyesületet; a program kidolgozására felállított bizottságot prof. dr. Ádány Róza, az egyesület elnöke, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója vezeti. Közel egy évvel később a „népegészségügyi helyzet javításáért” együttműködési megállapodást írt alá Ónodi-Szűcs Zoltán és az NKE. A MedicalOnline információi szerint az NKE munkacsoportja nemrégiben tárgyalt meg egy programtervet, amely a 2018-2030 közötti időszakra szól.

Míg a kormányzati kommunikáció a népegészségügyi fókuszú alapellátás és szűrések fontosságáról beszél, a Miniszterelnökség a bürokráciacsökkentésre hivatkozva március végén felszámolta a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet (NEFI), amelynek általános jogutódja az Emmi, egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), másokat az Országos Közegészségügyi Intézet vett át. Hogy mindezek után hogyan értelmezhető az április 1-je óta országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár, Szentes Tamás kijelentése, amely szerint fontos a népegészségügyi szolgáltatások bővítése, az intézményrendszer fejlesztése, arra nehéz választ találni.

Szerveznek az EFI-k

A Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésének megfelelően a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) által végzett eddigi tevékenységgel összhangban valósul meg – áll a kormányzat részére készült előterjesztésben.

Az EFI-ket uniós forrásból, 2012-14-ben hozták létre, két év után finanszírozásukat az állam vette át. Mindazonáltal az elmúlt években a hálózat szolgáltatási spektrumát és portfólióját nem határozták meg, jogállása, kapcsolatai, feladatai máig nem tisztázottak. Mindezeket a 2015-ben elfogadott alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekben ígérte tisztázni az államtitkárság, ám azok mind a mai napig nem jelentek meg. A jellemzően járóbeteg-szakellátókhoz integrált irodákat népegészségügyi szakemberek helyett orvosok, diplomás szakápolók, pszichológusok vezetik, ugyanis a munkatársak tekintetében sem határoztak meg minimumfeltételeket. Az EFI-k szakmai koordinációját korábban a márciusban felszámolt NEFI látta el, most úgy tűnik, ezt a feladatot az Emmibe integrált tisztiorvosi szolgálat veszi át. Bár az irodák működését meghatározó szabályozás nincs, a kormány uniós forrásból további 50-60 EFI-t nyit vidéken, és további 15-30-at Budapesten és Pest megyében. A keringési betegségek megelőzését célzó komplex programban elsősorban szervezési feladatokat szánnak az irodáknak.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink