hirdetés
2022. november. 28., hétfő - Stefánia.
hirdetés

 

Freund Tamás a tévtanok népszerűségéről és azok cáfolatáról

A szociális médián keresztül terjedő tévtanok még mindig népszerűbbek, mint időnként egy tudományosan megalapozott vélemény – mondta Freund Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában.

Két éve vagyunk benne a világjárványban. Ittuk a tudósok szavait, mert sokan gondoltuk úgy, hogy az az igaz, amit ők mondanak, de azt is láttuk, hogy a tudomány embereit egészen durva támadások érik, amikor elmondják azt, amit a tudomány szerint el kell mondani. Hogy szerepelt a tudományosság meg az Akadémia ebben a két évben?

Az Akadémia megszólalásai rendkívül korrektek és sikeresek voltak. Konkrétan az Akadémiát nem érték támadások, eltekintve egy-két laposföldhívőtől, de nyilvánvalóan akármit mond az Akadémia, az szerintük csak hülyeség lehet.

Tudósokat egészen konkrétan megfenyegettek, halállistákat írtak virológiával foglalkozó tudósokról, egészen elképesztő volt.

Igen, szerencsére ez csak vaklárma volt, én úgy tudom, hogy senkit nem ért konkrét bántalmazás, de a fenyegetés is épp elég. Ez azt jelzi, hogy a szociális médián keresztül terjedő tévtanok, áltudományos fejtegetések még mindig népszerűbbek, mint időnként egy tudományosan megalapozott vélemény. Tehát itt az Akadémiának, a tudománynak úgy általában bőségesen volt tennivalója. Nem azt állítom, hogy az Akadémia tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő feladatait maximálisan ellátja, ezen is lehet még javítani, de úgy gondolom, hogy nemzetközileg is komoly sikere volt annak az animációnak, amivel az Akadémia elmagyarázta a laikusok számára, hogyan is történik egy oltás, hogyan működnek az MRNS-alapú vakcinák, miért nem kell attól félni, hogy ez a génjeinkbe beépül. Olyan nonszensz véleményeket kellett cáfolnunk, ami nem volt egyszerű. Nem lehet a tudományos tényeket pontosan leírni, mert az nem érthető, meg kellett találni azt a prezentálási módot, ami nem tér el a tudományos korrektségtől, ugyanakkor annyira egyszerűsíti le a problémát, hogy azt a laikus is megértse. Erdei Anna főtitkárhelyettes asszonnyal az élen, aki immunológus, sikerült megalkotnunk egy olyan animációt, amit elkezdtek Európa-szerte vetíteni, megcsináltuk az angol verzióját is. Ez szerintem egy óriási hozzájárulás volt ahhoz, hogy visszahozza egy kicsit a sírból az oltakozási kedvet. De értesülhetett a hazai közvélemény a nemzetközi tudomány állásáról a Coviddal kapcsolatban szinte napi szinten. Ez is az Akadémiának köszönhető. Aláírtunk együttműködési megállapodást az Emmivel a Covid-kutatásokkal kapcsolatban, hogy hozzáférjenek az Akadémia különböző kutatócsoportjai azokhoz az adatokhoz, amelyek egyedi módon álltak elő, hiszen óriási lehetőség az, hogy számos oltóanyagot párhuzamosan kezdtek használni Magyarországon, míg ilyen más ország nem volt, tehát a járványnak ugyanazon fázisában lehetett összehasonlítani különböző oltóanyagok hatékonyságát. Ez abszolút testhezálló feladat az Akadémiának. Pintér Sándor miniszter úrral, aki elnökölte az operatív törzset, kitűnő volt a kapcsolat, többször is jártam nála, ő is az Akadémián, hogy segítsük a kormányzatot, hogy a tudományos tényekre tudja alapozni a különböző lépéseit. Ez nem volt látványos, de a kormányzat is számos alkalommal köszönte ezt meg az Akadémiának, és a költségvetésünkben plusz forrást biztosított arra, hogy kidolgozzunk egy post-Covid stratégiát, illetve egy hosszabb távú pandémiás tervet, ha bármi hasonló történne, akkor ne érjen az bennünket készületlenül.

Ha ezt megkutatják, akkor egy Akadémiának kell-e annyira bátornak lennie, hogy a végén megmondja, hogy melyik vakcina volt hatásos, melyik volt kevésbé hatásos? Amikor a vakcináció időszakában a kormánynak nem volt választása, azt kellett használnia, ami van.

Ez így igaz. A pontos értékeléshez még mindig nem lesz kellő mennyiségű adat, ugyanis csak a humorális immunválasz által termelődött ellenanyagokat tudjuk nagy hatékonysággal és viszonylag olcsón mérni, viszont a celluláris, a sejtes immunválaszt, hogy mennyi memóriasejt keletkezett az adott vakcina hatására, jelen pillanatban olyan drága lenne mérni, hogy abból még mindig nincs egy akkora adatbázis, amivel konklúziókat lehetne levonni. Kisebb mintaszám már rendelkezésre áll, erről a kormányzat ki is adott egy közleményt, hogy a celluláris immunválasz esetében a kínai is jól teljesít. Hogy ezek a memóriasejtek milyen számban, mennyi ideig maradnak meg a különböző oltottakban, ez megint csak egy olyan kérdés, aminél hosszú időt fognak igénybe venni a kutatások. De a szándék megvan rá, és nyilvánvaló, hogy az Akadémia, ami konkrét kutatási eredmény, azt nyilvánosságra hozza, ami viszont szakpolitikai, szakmapolitikai döntéshozatalban alapvető szerepet játszik, azt mi a kormányzat rendelkezésére bocsátjuk, és döntse el a kormányzat, hogy mi az, amit ebből célszerű a széles nyilvánosság tudomására hozni. De jelen pillanatban nincsenek ilyen titkolt információk.

Az továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapfeladata, hogy a kutatásokkal megtámogassa a mindenkori kormányok helyes döntéseinek kialakítását?

Ez megmaradt, sőt, mi erre annyira hangsúlyt helyeztünk, hogy az egész kormányzati tanácsadást intézményesítettük, egy igazgatóságot hoztam létre már az elnökségem kezdetén, ez a Köztestületi Stratégiai Igazgatóság, melynek vezetője Oberfrank Ferenc, ő diplomáciai érzékénél fogva és szakmapolitikai szempontból is abszolút ideális irányítója a kormányzati kapcsolattartásnak. Sikerült az elmúlt másfél évben közvetlen kommunikációs stratégiát kiépítenünk gyakorlatilag minden minisztériummal, ami egy kétirányú csatorna. Nemcsak arról van szó, hogy majd az Akadémia folyamatosan kritizálgatja ezeket a minisztériumokat, mikor nem ért egyet, hanem a minisztériumok megrendelhetik az információt. Ez így kellene, hogy működjön, hogy a tudomány ne utólag kényszerüljön arra, hogy kritizál bizonyos döntéseket, hanem bízzon a kormány annyira a tudomány képviselőiben, hogy ezeket az információkat előre bekéri. A kutató pedig ne sértődjön meg akkor, ha nem egy az egyben követik a tanácsait, mert egy politikusnak nemcsak a tudomány által sugallt információkat kell figyelembe vennie a döntésnél, hanem elképzelhető, hogy az ország anyagi helyzetét, a környezetünkben lévő politikai helyzetet, meg ilyen-olyan egyéb faktorokat. De legalább tudni fogja, ha csak a tudomány számítana, akkor merre kéne mennie, és ehhez képest kell megmagyaráznia majd magának, meg a társadalomnak, meg a kormánynak, hogy miért megyünk mégis erre. Alapvető jelentőségű ez a tudományos tanácsadás, és az Akadémia ezt felkínálta, a kormány bizalmát én úgy gondolom, hogy megszerezte, és természetesen ha kritizálnivalónk van, akkor azt keményen kritizáljuk is. De nem gondoljuk azt, hogy a kritikát úgy kellene kezdeni, hogy a széles nyilvánosság előtt. Akkor a kormány már csak politikai megfontolásból is esetleg ellenáll ennek a tanácsnak.

Vagyis az Akadémia figyelembe veszi a hatékonyságot?

Pontosan.

A teljes interjút az Infostart közli.

(forrás: Infostart)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink