hirdetés
2018. november. 17., szombat - Hortenzia, Gergő.
hirdetés

 

Fordított összefüggés az anyagi helyzet és az interperszonális bölcsesség között

A középosztály alján lévők bölcsebbek, mint a felső közép tagjai, állapítja meg a Proceedings of the Royal Society B tanulmánya, és hozzáteszi: az IQ mértéke nem hozható összefüggésbe az interperszonális bölcsességgel. A pszichológus szerzők tanácsot is adnak azzal kapcsolatban, hogyan kezelhetünk bölcsen interperszonális konfliktusokat.

hirdetés

Justin Brienza és Igor Grossmann tanulmánya szerint a társadalmi osztály fordított összefüggésben van azzal, hogy az illető interperszonális helyzetekben milyen mértékben képes a bölcs gondolkodásra (wise reasoning: az a képesség, hogy felismerjük tudásunk határait, felmérjük a világban végbemenő változásokat, tudomásul vegyünk és integráljunk eltérő perspektívákat). Mint a kutatók kifejtik, eredményeik ellentmondanak a bevett nézetnek, miszerint minél magasabb társadalmi osztályba tartozik valaki, annál inkább képes az absztrakt gondolkodásra.

A pszichológusok tanulmányukban – Social class and wise reasoning about interpersonal conflicts across regions, persons and situations – két vizsgálatuk eredményéről számolnak be. Az egyikben különböző gazdasági helyzetű, az USA különböző területein élő alanyokkal végeztek online kérdőíves felmérést (n= 2145 fő), a másikban egy reprezentatív, munkásosztály- és középosztálybeli, N= 299 fős mintával személyes interjút folytattak Michigan államban.

Az online kérdőíves felmérésben részt vevőknek egy közelmúltbeli konfliktusukra kellett visszaemlékezni, amikor pl. vitába keveredtek élettársukkal vagy egy barátjukkal, majd az interperszonális konfliktusokra általánosan alkalmazható kérdésekre kellett válaszolniuk (pl.: Figyelembe vett már valaha konfliktusa során harmadik lehetséges perspektívát?, Milyen mértékben törekszik megérteni a másik személy véleményét?, Elképzelhetőnek tartotta-e, hogy nem önnek volt igaza?). A személyes interjúban részt vevőknek standard IQ-tesztet kellett kitölteniük, és véleményt kellett nyilvánítaniuk interperszonális konfliktushelyzetekről, pl. el kellett dönteniük, kinek adnak igazat egy kitalált helyzetben, amikor két jóbarát vitatkozik, és el kellett mondaniuk, hogy szerintük hogyan oldódott meg az adott konfliktus-helyzet, eközben szakértő bírálók pontozták válaszaikat a bölcs gondolkodás különböző szempontjai szerint (pl. figyelembe veszi-e az illető, hogy kívülállók miként vélekednének a konfliktusról, vagy csak saját perspektívája alapján ítél).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Az eredmény szerint minél magasabb társadalmi osztályba tartozik valaki (nagyobb bevétel, magasabb iskolázottság), annál kevésbé képes a bölcs gondolkodásra. Az összefüggés igaznak bizonyult területi elhelyezkedéstől és egyéb személyes különbségektől függetlenül, továbbá megmutatkozott személyes és standardizált hipotetikus szituációkban egyaránt, valamint az önbevalláson alapuló kérdőívekben és a szakértők által megfigyelt helyzetekben is.

A szerzők megállapítják: úgy tűnik, hogy a magasabb társadalmi osztályba tartozás a jobb gazdasági körülmények biztosítása révén aláássa a személyközi ügyekben való bölcs gondolkodás kifejlődését. Mint a pszichológusok kifejtik, elképzelhető, hogy evolúciós okok állnak a háttérben: az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó személyeknek bizonytalanabb gazdasági helyzetben kell navigálniuk, ez pedig rászorítja őket, hogy az interperszonális doménben eredményesebbek legyenek. A kutatók hozzáteszik: további vizsgálatot igényel tehát annak eldöntése, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozók csak a gazdaságilag releváns interperszonális helyzetekben mutatnak nagyobb interperszonális bölcsességet, vagy nagyobb interperszonális bölcsességük az interperszonális doménben általában is kimutatható.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink