hirdetés
hirdetés
2018. július. 20., péntek - Illés.
hirdetés

Fókuszban az egynapos ellátás

A járóbeteg centrumban végzett, közfinanszírozott egynapos sebészeti műtétek száma stagnál, sőt csökkent, derül ki a Medicina 2000 – Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből.

hirdetés

A Medicina 2000 – Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség már több alkalommal is jelezte, hogy mind szakmai, mind anyagi szempontokból előnyös az egynapos sebészeti ellátások fejlesztése rendelőintézeti környezetben. Az altatás, érzéstelenítés fejlődése lehetővé tette a betegek gyors hazabocsátást, a műtéti technika fejlődése pedig csökkentette a műtéti megterhelést. Az ily módon végzett ellátás olcsóbb, mivel a járulékos költségek (pl. hotelköltség, élelmezés, éjszakai műszak bére) csökkennek, az ellátás pedig szervezettebbé, családiasabbá, emberközelibbé válik. Mivel a beteg hamarabb elhagyja az egészségügyi intézményt, kevesebb lehetősége van multirezisztens kórokozókkal történő találkozásra is.

Ezek az előnyök csak az önállóan létrehozott egynapos sebészeti egységekben jelennek meg. A kórházban, nem önálló egységben végzett egynapos műtéteket ugyanazon az ágyon, műtői rendszerben és módszerrel, ugyanazon körülmények között, ugyanolyan költséggel végzik, mint a kórházi műtéteket, így ott az egynapos ellátás csak „finanszírozási technika” lesz, nem különül el a bent fekvő betegek műtéteitől. Így nem jelent valós költségcsökkentést. Ráadásul a kórházak – szakmailag teljesen indokolt módon – a komplikáltabb és a sürgős műtétekre használják fel kapacitásaikat, így az egynaposban is végezhető műtétek sokszor halasztódnak.

Sokszor éri az a vád a rendelőintézeteket, hogy ott a kórházi háttér hiányában kevésbé biztonságos a betegek ellátása, és a kórházaknak intenzív osztályos ágyakkal kell rendelkezésre állniuk az esetleges szövődmények elhárítására. Ennek ellenőrzésére a Szövetség minden, 2017-ben, rendelőintézeti körülmények között elvégzett beavatkozás adatait értékelte. A felmérés során 19 kórházfüggetlen egynapos sebészetről, és közel 18.000 műtétről kapott a szervezet adatokat.

A műtétek közel fele (48,1 %) altatásban történt, a többi regionális érzéstelenítéssel. A beavatkozások sikerességét és színvonalát mutatja, hogy műtétet követően a vérzéses szövődmény, reoperáció száma elenyésző volt (0,03 %, azaz tízezer esetből 3), a műtét után ezer esetből csak egy került kórházba, és ezek közül senkinek sem volt szüksége intenzív ellátásra. A kórházi (nosocomiális) fertőzések száma szintén elenyésző (tízezer esetből 3), különösen, ha összevetjük a kórházi kezeléseknél előforduló 100 esetre jutó 2-5 fertőzéssel.

A felmérés adataiból egyébként jellemzően kétféle önálló egynapos sebészeti ellátó körvonalazódik. Az egyik a „nagy”, 2 vagy több műtővel, 20 feletti ágyszámmal, amelyeknek fő célja, hogy többfajta műtétet végezhessenek. A másik a „kis” egységek csoportja, akik 1 műtővel, 15 alatti ágyszámmal dolgoznak. Mindkét formának a fő célja, hogy ki tudják használni kapacitásaikat.

A felsorolt előnyök ellenére csak a kórházi osztályokat szabadították fel a finanszírozási korlát alól, sőt ők még emelt finanszírozáshoz is jutnak (10%-kal magasabb finanszírozást kaptak), míg a külön egységként, szakrendelőben működő egynaposok 2007 óta változatlan korlátokkal dolgoznak. Ráadásul az elmúlt évek finanszírozási intézkedései (alapdíj emelés kapcsán történt finanszírozási korlát csökkentés) a műtéti szám csökkenéséhez vezettek.

Az egynapos beavatkozások további fejlődése érdekében a Medicina2000 javaslata szerint az egynapos sebészetek kihasználatlan kapacitásait át kell csoportosítani a kapacitáshiányban szenvedőkhöz. Másrészt, amennyiben ki szeretnénk használni az egynapos sebészetben rejlő előnyöket, az önálló, nem kórházi egynapos sebészeteken, sőt a sebészeti ambulanciákon végzett kisbeavatkozások esetén is meg kell szüntetni az elvégezhető beavatkozások finanszírozásának korlátozását! A szövődmények adatai, a költséghatékonyság kérdése alapvetően ebbe az irányba mutatnak.

A kapacitások kihasználására vonatkozó 2017. júniusi, országos összesített adatok (az ún. göngyölített TVK maradvány) alapján látható, hogy ha megszüntetnénk az önálló járóbeteg szakrendelők körében az elvégezhető műtétek mennyiségi korlátozását, abban az esetben sem lépnék túl az erre a körre jutó jelenleg is jutó volumenkorlátot.

A fentieket támogatja az Egynapos Sebészeti Szakmai Kollégiumi Tagozat is, amely az egynapos ellátások körében elvégezhető műtétek jelentős bővülését várja a fenti döntésektől.

A valódi egynapos sebészeti műtétek számának emelkedése megtorpant, de amennyiben az előbbiekben vázoltak részben vagy egészében megvalósulnak, a jelenlegi műtétszám jelentős növelését eredményezné, ami a társadalombiztosítás számára is jelentős megtakarítást hozna. A felmérés alapján az intézetek többsége a jelenlegi fizikai körülményei között is tudná műtétei számát jelentősen növelni.

A téma terítékre kerül a Szövetség 2018. szeptember 19-21-i, 20. konferenciáján Balatonfüreden, ahol részletesen is bemutatják a fenti, és további adatokat.

(forrás: Medicina 2000 Szövetség)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
1. „hogy az egynapos ellátási forma kedvezőbb … a finanszírozónak is.”
Nem tudom, hogy látja ezt a NEAK, de egyrészt a HBCs alapján legalább ugyanannyit fizet a műtétet végző helynek, ha az egy egynapos ellátóhely, mintha az egy kórházi
fekvőbeteg osztály lenne, másrészt a műtét utáni vizitek, kötözések, gyógyszerek, utazások költségének NEAK-hányada is a finanszírozó terhe.
2. „a járulékos költségek (pl. hotelköltség, élelmezés, éjszakai műszak bére) csökkennek”
Ez egyaránt igaz az önálló, és a kórházakon belül kialakított részlegekre. Más kérdés, hogy e költségek pontos mértéke a HBCs (finanszírozási-) karbantartás
elmaradása miatt ismeretlen.
3. „A kórházban … végzett egynapos műtéteket … ugyanolyan költséggel végzik, mint a kórházi műtéteket”
Ha a kórházon belül is különálló egység szolgálja az egynapos ellátásokat, akkor az ugyanúgy bezár éjszakára és hétvégére, betegei ugyanúgy nem érintkeznek a
többi kórházi beteggel, mint az különálló egynapos rendelőintézeti egységekben. Viszont nem kell külön infrastruktúrát működtetni (sterilező, ébredő, műtő). A
TVK bevezetésével a kórházak többségében kapacitásfelesleg és ezzel romló kihasználtság alakult ki, amit fokoz, ha az egynapos esetek is kivonulnak a mai
kórházakból. És nem egy-egy kórház pénzéről van szó, hanem a közösről, a költségvetés közpénzéről.
4. a kórházak … a komplikáltabb és a sürgős műtétekre használják fel kapacitásaikat, így az egynaposban is végezhető műtétek sokszor halasztódnak.”
A kórházak többsége az intenzív osztályos és az altatási kapacitások korlátai miatt bölcsen teret enged az egyszerű, gyakran helyi érzéstelenítésben végezhető
műtéteknek.
5. „A kórházi … fertőzések száma szintén elenyésző különösen, ha összevetjük a kórházi kezeléseknél előforduló 100 esetre jutó 2-5 fertőzéssel.”
Vajon melyik kórházi esetekről van szó? Összehasonlítható volt e két beteganyag?
6. „a társadalombiztosítás számára is jelentős megtakarítást hozna.”
Ha valóban olcsóbb az egynapos, akkor a NEAK (hol van már a társadalombiztosítás?) kevesebbet kell, hogy fizessen érte de ezt nem teszi, sőt, a járulékos költségek
miatt többet kiadásai vannak a műtét utáni ellátás során.
Érdemes azt is számításba venni, hogy a szakorvosképzés keretében jelenleg a rezidensek szinte automatikusan tanulják meg a kórházi osztályokon az egynapos sebészet
körébe sorolt eljárásokat. Az „önálló” egységekben egyszemélyes az operáló team, nincs automatikus tudásátadás, erre a szakképzésből külön időszakot kell
biztosítani, ami minden bizonnyal a képzési idő megnyúlásával – és ezzel együtt költségnövekedéssel – jár.
hirdetés
hirdetés

Könyveink