hirdetés
2019. december. 09., hétfő - Natália.
hirdetés

Ficzere Andrea: Partneri viszonyt szeretnénk a szakmapolitikával

Proaktív, konstruktív, építő szemlélet jellemezi majd a Magyar Kórházszövetséget – fogalmazta meg a jövőre vonatkozó elképzelését a MedicalOnline-nak dr. Ficzere Andrea, az MKSZ új elnöke.

hirdetés

Mi is régóta keressük az együttműködés lehetőségeit, ezúttal a tárca kezdeményezte a partnerségi megállapodást – mondta lapunknak Ficzere Andrea arról a szándéknyilatkozatról, amelyet a szervezet tisztújítása előtt egy nappal, április 9-én írt alá a mintegy 108 intézményt képviselő MKSZ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. – Azt reméljük, hogy a tagintézményeink számára is előnyökkel jár a most szignált megállapodás, hiszen ennek nyomán van remény arra, hogy bevonnak bennünket a döntéshozatalba, és tevékenyen részt tudunk venni a jogszabályok előkészítésben – fogalmazott az elnök. Arra a kérdésünkre pedig, hogy megállapodtak-e egy egyeztetés időpontjában, azt mondta, egyelőre csak az aláírás történt meg, hivatalos céldátum nem született, ám ennek ellenére lát reményt egy, az eddiginél élénkebb, tevékenyebb közös munkára az MKSZ és az Emmi között.

Sokkal proaktívabb elnökséget tervezek, a problémák megfogalmazása mellett megoldási javaslatokkal is szeretnénk előállni a jövőben – összegezte elnöki terveit Ficzere Andrea, hangsúlyozva, ebben a munkában az új elnökség a tagkórházak vezetőire is számít, örömmel fogadják észrevételeiket, javaslataikat. – Szeretném elkerülni a sajtóban történő üzengetést, sokkal inkább szeretnénk valódi kapocsként működni a kórházak és a fenntartó/szakmapolitika között.

Dr. Ficzere Andrea a Medical Tribune egy korábbi konferenciáján
Dr. Ficzere Andrea a Medical Tribune egy korábbi konferenciáján

Bár legutóbb ismét a kórházi menedzsmentek felelőssége került fókuszba a napokban nyilvánosságra hozott újabb Állami Számvevőszéki jelentés kapcsán, az elnök szerint az intézmények egyik legnagyobb problémája továbbra is a szakdolgozó-hiány.

Ez az, amivel minden kórház küzd, és ami leginkább megrendíti az intézmények költségvetését, és tovább srófolja az adósságokat, hiszen sok helyen kényszerülnek lényegesen magasabb fizetésért dolgozó bérmunkaerő alkalmazására  – szögezte le az elnök, aki szerint valamennyi szereplő jobban járna, és összességében kisebb és tervezhetőbb kiadást jelentene, ha piaci bért kínálnának a dolgozóknak, és ezáltal stabil személyzettel rendelkeznének a kórházak. – Most azért veszteséges a kórházak nagy része, mert többek közt saját maguknak kell előteremteniük az amortizáció költségeit, másrészt nincs fedezet a hiányszakmákban kikényszerített magasabb bérekre. Ha csak ezt a két tételt tekintjük, azt látjuk, nehezen, vagy nem tartható az előirányzott költségvetés.

Örülünk az ellenőrzéseknek, hiszen ha egy kívülálló szervezet rámutat olyan belső működési problémákra, amelyeken aztán javítani lehet, az az intézményeknek is előnyére válik, azonban nem mindegy, hogy egy ellenőrzést retorzió követ, vagy éppen ellenkezőleg: támogatást kapunk a megoldáshoz, a hibák kijavításához – vélekedett az MKSZ elnöke. Hozzátette, az ÁSZ-jelentést, amely egyébként évekkel korábbi vizsgálatok eredményeit tartalmazza, árnyaltan kell kezelni, és talán nem érdemes általánosítani és a teljes magyar egészségügyi ellátórendszert negatívan megítélni, hiszen a jelenlegi keretek között nem tudjuk, meddig tart a menedzsmentek felelőssége. – Újra kell gondolni a finanszírozást, ám ehhez pontosan tudnunk kellene, hogy mi mennyibe kerül akár eset-, akár szakmai szinten. Az ÁSZ-vizsgálat megítélése is más lehetne, ha betartható szabályok között dolgoznánk. Nem az ellenőrzés ellen tiltakozunk, hanem olyan feltételeket szeretnénk, amelyeknek meg lehet felelni.

Bár arról egyelőre nem sokat tudni, hogyan rendeznék a döntéshozók a köz- és a magánellátás viszonyát, az MKSZ álláspontja szerint a betegeknek minden szektorban joguk van garanciát kapnia arra, hogy megfelelő ellátásban részesülnek.  

Közös indikátorrendszer és közös szakmai felügyelet kell mind az állami-, mind pedig a magánellátók esetében, amely betartatja a szabályokat. Ennek kidolgozásában szívesen részt veszünk – összegezte Ficzere Andrea, hangsúlyozva, hogy nagyon pontosan meg kell húzni a határt a két szektor között, hiszen jelenleg a magánellátásban keletkező szövődmények az állami ellátást terhelik, illetve gyakran a kivizsgálás és az utógondozás is ott zajlik, miközben az egyszerűbb, jól kiszámítható és megfelelő anyagi hasznot hozó beavatkozás a magánellátóban történik meg. Az állami, vagy magán kiegészítő biztosítások is segíthetik a folyamatok tisztázását.  

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e a ma elérhető valamennyi ellátóra, úgy reflektált, a prevenciót, a rehabilitációt és az ápolást az állami szektorban erősíteni kell, elsősorban a jelenlegi ágykihasználtság átstrukturálásával: valamennyi beteg számára érdemes biztosítani a hozzáférést térben és időben azért, hogy mindenki eljusson oda, ahol garantáltan megkapja a számára legmegfelelőbb, minőségi ellátást.

Az Emmi és az MKSZ közötti megállapodás egyes, hangsúlyos részleteivel kapcsolatban Ficzere Andrea kifejtette még, hogy bár a népegészségügyi feladatok, a preventív tevékenységek túlnyomó része a kórházi ellátást megelőzően, elsősorban az alapellátásban történik, ám az öngondoskodás, az önmagunkért való felelősségvállalás, az egészségértés javítása a kórházakban is fontos feladat, hiszen a gyógyítás csak a betegek együttműködésével lehet sikeres.

Az MKSZ XXXI. kongresszusa szerdán kezdődött Egerben.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink