Felmérték, milyen érveket hoznak még fel az oltásellenesek
Januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el minden koronavírus elleni vakcinától, írja a 444.hu.
Azóta ez nem nagyon változott, ahogy a bizonytalanok aránya sem, ami 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte.
Ezt a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportjának kutatásából tudjuk. Itt készítik többek közt a járvány terjedéséről szóló előrejelzéseket, amiket rendszeresen megosztanak az operatív törzzsel. Azon túl, hogy igyekeznek feltérképezni a vírus szempontjából veszélyes találkozásokat, január óta havonta felmérik a lakosság oltási hajlandóságát is. Ehhez egy országos reprezentatív mintát használnak, amiből a teljes 18 év feletti népességre következtethetünk.
Az oltást elutasító emberektől mindig megkérdezik, miért nem akarják beadatni egyik vakcinát sem.Az év eleje óta több mint 1600 különböző választ kaptak, amiket most kategóriákba rendeztek, hogy látható legyen, mikor, mi volt a legnagyobb visszatartó erő. Az eredmények még publikálás alatt vannak, de Koltai Júlia, az adattudományi csoport munkatársa megosztotta a 444.hu-val a fontosabb tanulságokat.
Míg más országokban gyakran felmerül, mennyire fontos az intézményekbe, a politikába vagy az egészségügybe vetett bizalom, a magyar felmérés viszont ezt nem erősítette meg, Koltai szerint a bizalomhiánynak legfeljebb közvetett hatása lehet. „Lehetséges például, hogy a bizalomhiány befolyásolja az oltóanyagtól való félelmet, de ezt nem fogalmazzák meg az emberek. Nem mondják, hogy fogalmuk sincs, kinek higgyenek, vagy hogy ellentmondásosak az információk.”
A továbbiakban azt próbálják pontosítani, kikből áll az oltást elutasítók csoportja. Egyelőre úgy tűnik, az oltásellenesség nem függ össze egyértelműen az ember iskolai végzettségével, és azzal sem, mekkora településen lakik.
