hirdetés
2020. május. 27., szerda - Hella.
hirdetés

Ennyit költöttek tavaly a tüdőrákos betegek ellátására

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 24 milliárd forintot költött tavaly tüdődaganattal összefüggő ellátásokra – közölte az emberi erőforrások minisztere korlátozottan nyilvános budapesti sajtótájékoztatóján.

hirdetés

Kásler Miklós elmondta: ebből tízmilliárd forint a fekvőbeteg-ellátás költsége, 11 milliárd a gyógyszertámogatás és egymilliárd forint a speciális eszközpark támogatása. A miniszter kiemelte: az egészségügy támogatási rendszere a prevencióra, a betegségek megelőzésére helyeződött át, és ez igaz a tüdőrákos megbetegedésekre is.

A kormány számos intézkedést hozott a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény. Nagyon fontos az alacsony dózisú CT-vizsgálat is, amellyel szűrhetővé vált a tüdőrákos megbetegedés – tette hozzá.

"Nagyon fontos, hogy kiszűrjük a környezetünkből és életmódunkból a daganatok kialakulásához vezető tényezőket" – fogalmazott, rámutatva, a daganatok kialakulásában 70-80 százalékos szerepe van a táplálkozásnak. Hozzátette: az alkoholizmus és a dohányzás együtt a fej-nyaki rákok kialakulásának kockázatát a negyvenszeresére növeli.

Kásler Miklós szólt arról is, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, bevezették a mindennapos testnevelést, és több szűrőprogram is indult. A miniszter kiemelte a szűrőprogramok szerepét a megelőzésben, megjegyezve, hogy csak az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrákot lehet szűrni.

A tüdőrákkal kapcsolatban elmondta: az a legnehezebben kezelhető daganattípusok közé tartozik, a daganatok mintegy 80 százalékát kitevő nem kissejtes tüdődaganatok kezelésére új, innovatív terápiák jelentek meg az utóbbi években, de az eredményesség szempontjából a műtét a leglényegesebb terápiás forma. Hangsúlyozta: a tüdőrák ötéves túlélése Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 17 százalék, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ebben előre tudjon lépni az ország.

A miniszter kitért arra, hogy a tüdőrák nem alkalmas a populáció-szintű szűrésre, de számos kezdeményezés van a korai diagnosztika elősegítésére. Mint mondta, eddig általában a tüdőrákot véletlenül vették észre, amikor más ok miatt mellkasfelvételt készítettek, és bár ez a technika nem alkalmas a szűrésre, általa mégis véletlenszerűen diagnózishoz lehetett jutni és el lehetett végezni a műtétet.

Hozzátette: az elmúlt években alacsony dózisú CT-vizsgálatok indultak világszerte és Magyarországon is, ez a tavaly zárult pilot-program volt a Hunchest. A programban arra jutottak, hogy az ilyen módszerrel vizsgált betegek lényegesen magasabb arányban voltak operálhatók, 28 százalékkal nőtt a túlélésük esélye. Kásler Miklós jelezte: a programot tíz centrumra terjesztették ki, és az eredmények alapján "szóba jöhet" a tüdőrák népességszintű szűrése is.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink