hirdetés
2019. szeptember. 23., hétfő - Tekla.
hirdetés

Miért gyűjtött adatokat a MOK a sürgősségi ellátókról?

Elodázhatatlan az ügyeletek centralizálásán gondolkodni

Lehet, hogy jobb, de az is lehet, hogy rosszabb a helyzet annál, mint amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közöl abban a felmérésében, amelyben a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerő helyzetét elemezték – mondta a MedicalOnline-nak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke.

hirdetés

Nem kérdőjelezi meg a valid, ellenőrizhető adatok fontosságát, ezen adatok gyűjtésének szükségességét dr. Berényi Tamás, az MSOTKE elnöke, azt viszont szóvá teszi, hogy a MOK kérdőívére válaszolók száma, az elemzés elkészítésének módszertana nem szerepel abban a levélben, amelyben a kamara az emberi erőforrások miniszteréhez fordul. Ebben arra kérik, hogy eszközöljön olyan intézkedéseket, amelyek nyomán csökken kollégáik túlterheltsége, veszélyeztetettsége, hogy minden tekintetben törvényes keretek között végezhessék munkájukat.

Csak valid adatok birtokában tudjuk képviselni szakterületünk érdekeit, akár a szakmapolitika képviselőivel, akár egyéb szervezetekkel folytatott tárgyalásokon – mondja Berényi, hozzátéve azt is, hogy minderről még novemberben, írásban tájékoztatták az SBO-kon dolgozó kollégáikat, amint értesültek arról, hogy a MOK a Területi Szervezetek (TESZ) helyi képviselőin keresztül megkezdte az adatok gyűjtését. Mivel az adatok feldolgozásáról a kamara semmit nem közöl, így egyelőre a felmérésben közzétett adatok valódisága az MSOTKE számára megkérdőjelezhető, információik szerint egyébként több releváns helyről – köztük egyetemekről – nem is szolgáltattak adatokat a MOK-nak.

A MOK elnöksége ősszel kifejezetten arra szólította fel az adatokat gyűjteni hívatott TESZ-eket, hogy ne az intézmények vezetésétől kérjen adatokat – emlékeztetett az elnök –, ami szintén bizalmatlanságra ad okot. Az MSOTKE november 9-én kelt, már említett levelét egyébként mind a négy egyetem sürgősségi grémiumának, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium sürgősségi tagozatának elnöke is aláírta.

Kérdésünkre, hogy a MOK adatgyűjtésének mi lehetett a célja, Berényi Tamás arra emlékeztetett, hogy Éger István tavaly élesen kritizálta a Magyar Kórházszövetség és az MSOTKE korábban kiadott közös állásfoglalását, amelyben a szervezetek a javaslatokat fogalmaztak meg a sürgősségi ellátórendszer átszervezésére. A MOK elnöke akkor szorgalmazta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megerősítését és a háziorvosi ügyeletek fenntartását, mert úgy vélte, átgondolatlanul vezették be hazánkban az SBO-k angolszász mintájú rendszerét, így ezek többsége szakképzett személyzet híján – különösen a kisebb kórházakban – kifejezetten törvénysértő módon működik. Ezt az álláspontját nemrégiben egy konferencián is megerősítette, ott azt mondta, társadalmi és szociális okokból egyelőre megtartaná a háziorvosi ügyeleteket. Ezzel szemben az MSOTKE az alapellátási ügyelet átszervezését és az SBO-k mellé integrált orvosi ügyeletet pártolná.

Az országban jelenleg négy nagy szolgáltató viszi a háziorvosi ügyeleteket, az ügyeleti kassza 10,1 milliárd forintos költségvetésének felét egy magántársaság zsebeli be. Éger egyébként az ügyleti kassza megduplázását szorgalmazta a már említett konferencián.

A tényekkel, miszerint kevés a sürgész, Berényi Tamás sem vitatkozik; egyébként ez derült ki a Magyar Rezidens Szövetség tavaly év végi felmérésének előzetes adataiból is, amelyek szerint az orvoshiány miatt sürgősségi betegellátó osztályokon is személyes szakorvosi felügyelet nélkül osztják be ügyeletbe a rezidenseket. Ugyanakkor az MSOTKE elnöke hozzáteszi azt is: a háziorvosok is egyre kevesebben vannak, és egyre idősebbek, így elodázhatatlan az ügyeletek centralizálásán gondolkodni. Mindezt éppen Éger szavai támasztják alá, aki korábban arról beszélt, hogy miközben 2200 háziorvos dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl, mindössze nyolcvan rezidens lép be a képzésbe a másik oldalon, ráadásul sem a képzési, sem a finanszírozási rendszer nem támogatja, hogy többen válasszák ezt a hivatást. Az alapellátásban 54 százalékkal csökkent a 35 év alatti, és 34 százalékkal a 41-60 év közötti orvosok száma, a 60 év felettieké 15 százalékkal, a 71 év felettieké 89 százalékkal nőtt.

Az adatok vagy azok egy részének kiemelése a teljes rendszerből téves következtetések levonására ad lehetőséget – szögezi le az MSOTKE, ennek tükrében novemberben arra kérte a kollégákat, hogy ne támogassák adatokkal a MOK adatgyűjtés „homályos szándékait”. Viszont ezzel szemben kezdeményezik egy önkéntes alapokon nyugvó, átfogó, mind a szakmai indikátorok, mind a humán erőforrás szempontjából releváns adatokból felépülő adatbázis létrehozását, amelyhez valamennyi szakember hozzáférhet.

A minisztériumhoz nem érkezett jelzés arról, hogy kevés a szakember az SBO-kon – közölte időközben az RTL Híradó megkeresésére az Emmi. Arra, hogy a kamara olyan osztályt is talált, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvos sem rendelkezik az előírt szakképesítéssel, úgy reagáltak, a törvény csak januártól kötelezi a kórházakat arra, hogy a sürgősségik vezetői szakmai végzettségűek legyenek, ennek a betartására pedig két hónap türelmi időt kaptak.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink