hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

Azzal főznek a sürgészek, ami nincs

A sürgősségi ellátásban tapasztalható anomáliák az ellátórendszer hibáira és hiányosságaira utalnak – derült ki a MOTESZ szerdai, interdiszciplináris fórumán.

hirdetés

Kevés a nővér, kevés a radiológiai és laborkapacitás, ezek sokszor 2-3 órával is késleltetik a diagnózist. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Anaesthesiológia és Központi Intenzív Therápiás Osztályának (KAISBO) vezetője, dr. Völgyes Barbara az intézményben végzett felmérés eredményeit összegezve arról számolt be, hogy az SBO megnyitása óta folyamatosan csökken az ápolási napok száma, ellenben az ágykihasználtságban, mortalitásban nem történt változás, igaz, nagyobb területet, és súlyosabb eseteket látnak el, betegforgalmuk 2010 óta 34 százalékkal emelkedett. A betegek legnagyobb része háziorvosi beutalóval, egynegyedük saját döntés alapján érkezik, nagyjából ugyanennyit a mentők szállítanak be. A háziorvosi beutalások között sok az indokolatlan, a főorvos úgy vélte, a rizikó felvállalása helyett inkább az SBO-ra irányítják a beteget. A túlzsúfoltságot sokszor az okozza, hogy a betegek nem érik el a családorvost, a háziorvosi ügyeletet. A beérkezők 60 százalékát visszairányítják az alapellátásba, mert nem igényelnek kórházi szintű ellátást. A leggyakoribb iránydiagnózis a szív- érrendszeri probléma, második helyen a gasztroindesztrinális tünetek állnak, ezt követik a légzésfunkció zavarai, amelyeket aztán sok esetben nem igazolnak az SBO-n végzett vizsgálatok. Az alapadatok hiányoznak a háziorvosi beutalókról – osztotta meg tapasztalatait dr. Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezető főorvosa, aki szerint ezek az adatok gördülékenyebbé tennék az ellátást. Aggodalmának adott hangot a 14 napos beutalási szabály miatt, úgy vélte ennek következtében egyre többen fognak bemenni a sürgősségi osztályokra daganatos betegség gyanúja miatt.

 

Mindenkit oktatni kell

Nem érzik biztonságban magukat azok a háziorvosok, akiket köteleznek az ügyeleti ellátásra, miközben a jogszabályok sem védik őket – vélekedett dr. Szabó János, a Semmelweis Egyetem Családorvostan Tanszékének tudományos munkatársa, hevesi háziorvos, aki elmondta, egyelőre azt sem definiálták, mit jelent a sürgősségi eset az alapellátásban. A pácienseket ügyeletben ellátó 60-80 éves családorvosok sokszor betegebbek, mint akinek segítséget nyújtanak, az utánpótlás pedig kevés. Ezért bővíteni kell az alapellátási teameket, mentősök, speciálisan képzett szakdolgozók bevonásával, akiknek biztosítani kell a betegellátáshoz szükséges kompetenciákat, hatásköröket is. A lakosságszámhoz rendelt ügyeletek kijelölésénél nem veszik figyelembe a környék infrastrukturális adottságait, ennek eredményeként sokszor előfordul, hogy a beteg mentőt hív, mire az ügyeletes orvos kiérkezik, a duplariasztások többletköltséget jelentenek a finanszírozónak. Miközben a háziorvosoknak sürgősségi ellátást kell nyújtaniuk, az ehhez szükséges képzésük hiányos, a továbbképzések hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Szabó János hangsúlyozta: mielőbb hozzá kell látni a társadalom képzéséhez, oktatásához, ami szintén oldhatná a SBO-k leterheltségét.

Fontos a laikusok oktatása, ám az alapellátók képzésére is nagyobb figyelmet kellene fordítani – mondta a közönség soraiból hozzászóló dr. Tóth Ildikó, az Egri Markhot Ferenc Kórház megbízott igazgatója, aki elmondta, hiába biztosítanak lehetőséget a kórházban sürgősségi gyakorlatra a környéken dolgozó háziorvosoknak, nem élnek ezzel, harminc doktorból jó, ha három-négy bejár az SBO-ra. Kontroll és központi szabályozás híján tehetetlenek, a rutin megszerzése esetleges.

A családorvosok 60 százaléka 50 év feletti, 29 most is dolgozó kolléga elmúlt nyolcvan, eközben hiába kínálnak elegendő háziorvos-rezidensi helyet, azok nem kelnek el, az ügyeletek száma pedig csökkent az elmúlt években – sorolta Balogh Sándor, az OTH Alapellátási és Ellátás-szervezési Főosztályának vezetője. Úgy tartja, fontos lenne mind a háziorvosi, mind a sürgősségi rendszer koncepcionális áttekintése, mert ez 1992 óta nem történt meg. Véleménye szerint a sürgősségi ellátást el kell különíteni az akuttól, és ezzel egy időben koordinálni a prehospitális ellátást.

Alapellátási ügyeletek nagy része kiszervezett ügyeletként működik, ezek a szolgáltatók 10 milliárd forintot visznek el évente az egészségügyi kasszából – mondta dr. Varga Csaba, az MSOTKE elnökségi tagja, Kaposi Mór Oktatókorház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetője. Ezeknek a társaságoknak nincsen szakmai felügyelete, átláthatatlan, hogy milyen feladatokat, milyen kompetenciával és  milyen finanszírozás mellett végeznek. A fix nyereséggel működő kiszervezett ügyeleti ellátások több millió forintos hasznot hoznak a szolgáltatóknak– vélekedett egy másik hozzászóló.

Miközben többen abban reménykedtek, hogy az új alapellátási törvény, amelyet május végén nyújtott be a parlamentnek a kormány, majd rendezi a sürgősségi alapellátás helyzetét, dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzászólóként arra figyelmeztetett, a jogszabálynak szakmai tartalma nincs, a részletek majd a kapcsolódó rendeletekben lesznek fellelhetők. Gyakorló háziorvosként úgy vélte, kollégái iránydiagnózisai nem annyira rosszak, ahogyan azt a SBO-kon dolgozók megítélik, időnként felszerelés és műszer híján nincs lehetőség pontosabb kórmeghatározásra. Megemlítette azt is, az öt évvel ezelőtt létrehozott Emberi Erőforrások Minisztériumának eddig több kára, mint haszna volt, többek között nem vezették be az egységes egészségtan oktatást az iskolákban, ami az elnök szerint mind az alap-, mind pedig a sürgősségi ellátásban sok nehézséget okoz.   

 

Sehogy sem jó?

A hazai, kórházi sürgősségi ellátás első sorban politikai, és csak másodsorban egészségügyi termék, ám egyik szerepében sem vált be az elmúlt húsz évben – fogalmazta meg dr. Bánsághi Zoltán, intervenciós radiológus, a Magyar Radiológusok Társaságának vezetőségi tagja. A politika azt a hamis illúziót tartja fenn a társadalomban, hogy biztonságban van, hiszen a sürgősségi ellátáson keresztül mindenhez hozzájut. Felismerve a politikai hasznot, a hazai sürgősségi ellátás átalakítása túl gyorsan történt úgy, hogy valódi igényfelmérés soha nem történt, ahogyan a kapcsolódó ellátási kapacitásokat sem illesztették a rendszerbe, és húsz év elteltével sincsenek mutatók, amelyek igazolnák a rendszer múködőképességét avagy kudarcát. A sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO) a feladatra alkalmatlan rezidensek és szakorvosok odarendelésével akarják fenntartani, eközben előfordul, hogy a magánpraxist is folytató orvosok oktatják ki betegeiket arról, hogyan juthatnak be a kórházba a sürgősségi kapun keresztül, mert így gyorsabban sort keríthetnek az operációra.

Úgy tűnik, egyelőre nincs belső béke sem a sürgősségi és a klinikai osztályok, sem az SBO-k és a háziorvosi ügyeletek között. Pedig ha a sürgősségi ellátás jól működik, racionalizálhatja a betegutakat – mondta dr. Berényi Tamás a MSOTKE elnöke. Ahhoz, hogy működőképes legyen az egységes sürgősségi betegellátási modell, az akut jellegű ellátás rendszerét sürgősségi szemléletűvé kell tenni – hiszen a modell izoláltan, egységek, szokványos osztályok szintjén nem működőképes. A prehospitális és a kórházi rendszerek hiányosságai a SBO-kon csapódnak le, milliók kizárólag itt jutnak ellátáshoz, ami a dolgozóknak nagy leterheltséget, a betegeknek extrém hosszú a várakozási időt okoz. Berényi Tamás szerint a sürgősségi ellátás alapelvei – beteghez rendelt, integrált, idődependens és szakmai allokáció – alkalmasak az akut jellegű ellátórendszer szabályozására és strukturálására is. Hogy javítsanak a helyzeten, a MOTESZ tegnapi rendezvényén kilenc pontban foglalták össze a tennivalókat. Többek között az egészségtudatos magatartás kialakítását a társadalomban az oktatáson és a médián keresztül, a finanszírozás áttekintését, a jogszabályok kodifikációját, hogy megteremtsék a szakmák közötti harmóniát, és a sürgősségi ellátás elméleti és gyakorlati képzésének javítását. Állásfoglalásukat a döntéshozóhoz is eljuttatják, hátha változtatni tudnak azon a hozzáálláson, ami Beneda Attila helyettes államtitkár fórumnyitó beszédében fogalmazódott meg: azzal kell főzni, ami van.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink