hirdetés
2018. december. 19., szerda - Viola.
hirdetés

Egyre több pénzt hagyunk a magánorvosoknál

A magánegészségügyi piacon tavaly 904 milliárdot fizetett ki a lakosság, ám ez az összeg néhány éven belül akár 1100 milliárd is lehet.

hirdetés

Nemcsak az automatikus számlaadást, az adóhatósághoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tételét – kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép használatát tenné kötelezővé a Primus Magán  Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete. Az ÁNTSZ-engedély megszerzését egészségügyi szakalkalmazottak kötelező foglalkoztatásához is kötnék – heti 20 órás rendelési idő esetében rész-, 40 óránál már teljes munkaidőben.

A magánegészségügyi piac évről-évre bekövetkező bővülése még a szakembereket is meglepi, s ennek a folyamatnak vélhetően még messze nincs vége. A fogalmakat azonban érdemes körültekintően kezelni, megkülönböztetve a magánegészségügyi költéseket a Primus felmérésében szereplő magánszolgáltatóktól. Az előbbi ugyanis egy igen széles, tavaly 904 milliárd forintot kitevő piac, amelybe a lakosság által a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kiváltásakor kifizetett összeg – ami éves szinten több száz milliárd forint – épp úgy beletartozik, mint egyes, nem kimondottan orvosi, ám egészségügyinek mutatkozó szolgáltatások igénybe vétele. E szegmens növekedését éves szinten 4-5 százalékra teszik, a lakosság ilyetén kifizetései 2021-ben már elérhetik akár az 1100 milliárdot is.

A magánorvosi szolgáltatók – privát klinikák és orvosi rendelők – bevételeinek feltérképezésére a Primus megbízásából a Szinapszis vállalkozott. Tanulmányuk szerint az adóhatóság számára is látható, „fehér” bevétel éves szinten körülbelül 200 milliárd forintra tehető – ebből a Primus tagjai, akik e piac vezető szereplői, 25 milliárddal részesednek –, a szürke zónában ugyanakkor 100 milliárd mozoghat. Ezt szeretnék kifehéríteni.

A magánszolgáltatók piaca az egyesület elnöke, Leitner György szerint, átalakulóban van. A magánrendelőket ma már messze nem csak a felsőközép osztály keresi fel, bár kétségkívül még mindig ők vannak többségben (77 százalék). Ugyanakkor évről-évre nő az alsó középosztály részvétele a forgalomból, amely elérte a 29 százalékot. Úgy tűnik, az igénybe vett szolgáltatások is átrendeződés előtt állnak. Hagyományosan a plasztika, a nőgyógyászat és a fogászat uralta ezt a piacot, ám feljövőben az urológia, a gasztroenterológia vagy például a szemészet. A legtöbben – s ez változatlan – szakorvosi vizsgálatra, kisebb-nagyobb beavatkozásra, illetve diagnosztikai vizsgálatra fizetnek be.

A piac tisztításának fontos része lesz az egyesület reményei szerint az a védjegy, amelynek bejegyeztetését megkezdték. Ezt azok az átláthatóan, jogkövetően működő szolgáltatók kaphatják meg, amelyek hajlandók lesznek auditáltatni magukat, amelynek díja vélhetően 100-200 ezer forint között mozog majd. A piac tisztításához egyébként az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) is hozzájárul idővel, hiszen a tervek szerint jövőre a magánszolgáltatók regisztrálása is kötelező lesz a rendszerbe.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink