hirdetés
2023. február. 05., vasárnap - Ágota, Ingrid.
hirdetés

Tovább szorul az adóprés

Egyelőre hiába várják a béremelést az egészségügyi dolgozók

Hátrányosan érintik az egészségügyi dolgozók jelentős részét a jövő évre elfogadott adójogszabályok – derül ki szakértői számításokból. Ugyan a jelenlegi 17 százalékos, illetve 5 millió forint jövedelem fölött 32 százalékos adókulcs jövőre egységesen 16 százalékra csökken, az adójóváírás viszont jelentősen mérséklődik, s a mostani 9,5-ről 10 százalékra nő az egyéni nyugdíjjárulék mértéke. 

Hiába jár jelentős mértékű adókedvezmény a gyermekek után, az ágazatban dolgozók nagy részének nem jelent számottevő könnyítést.

2011-ben 2008. januári bértábla

Általánosságban elmondható, hogy béremelés nélkül legalább 300 ezer forintos bruttó jövedelem kell ahhoz, hogy a munkavállalók ne kapjanak kevesebbet kézhez, mint amennyit az idén keresnek. Márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy az ágazati dolgozók nem számíthatnak jövőre béremelésre. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) november 15-i ülésén ugyanis a kormányzat részéről elhangzott, hogy a közszférában jövőre az idei nominális értéken maradnak a keresetek, vagyis nem nőnek a bruttó bérek – tudtuk meg Fehér Józseftől, az OKÉT munkavállalói oldalának ügyvivőjétől, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkárától. Ezt támasztja alá, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban is a 2008. januári állapotnak megfelelő közalkalmazotti bértábla szerepel, tehát 2011-ben is ezzel kellene számolni. Fehér József kérdésünkre elmondta: a közszolgálati munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozók 81 százalékának a fizetése nem eléri el a bruttó 300 ezer forintot, s kétharmaduk jövedelme 200 ezer forintnál is kevesebb.

Havi bruttó 300 ezer kell a szintentartáshoz

Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértőjének számításai szerint legalább 5 százalékos bruttó béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy egyetlen jövedelmi kategóriában se csökkenjenek a nettó keresetek. A reálérték megőrzéséhez viszont – a kormány által várt 3,4 százalékos jövő évi infláció mellett – csaknem 10 százalékkal kellene növelni a bruttó béreket. Az OKÉT ülés fényében viszont egyelőre illúzió, hogy a közszférába is átgyűrűzzön Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a versenyszférának tett ajánlás, miszerint legalább 5 százalékkal emeljék jövőre a munkáltatók a bruttó kereseteket, s 4,5 százalékkal nőjön a minimálbér – fűzte hozzá Fehér.

 

A keresetek alakulása 2010-2011-ben (Ft)

(béremelés nélkül, 3,5 százalékos infláció mellett, gyermekkedvezmény nélkül)

Bruttó bér 2010 Bruttó bér 2011 Nettó bér 2010 Nettó bér 2011 Reálkereset-változás 2011/2010 (%)
100.000 100.000 76.510 74.280 93,8
145.000 145.000 104.145 102.261 94,9
180.000 180.000 125.638 124.024 95,4
200.000 200.000 137.920 133.480 93,5
250.000 250.000 162.405 156.950 93,4
280.000 280.000 176.256 174.104 95,4
300.000 300.000 185.490 186.540 97,2
400.000 400.000 231.940 248.720 103,6
600.000 600.000 316.660 373.080 113,8

Forrás: Hanti Erzsébet, MSZOSZ

Még az 5 százalékos béremelés mellett is jól láthatóak az egykulcsos adótábla aránytalanságai. Ebben az esetben a jelenleg havi bruttó 100 ezer forintos jövedelmek 2 százalékponttal kevesebbet érnének jövőre. Bruttó 280 ezer forint kell ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a fizetés, mint az idén. Mindeközben a havi 600 ezer forintos jövedelmek reálértéke jövőre 20 százalékponttal növekszik. Utóbbi kereseti kategóriában akkor is 13 százalékponttal többet ér a munkavállalók pénze, ha egyáltalán nem emelkedik a bruttó jövedelmük. Ezzel szemben a havi 100 ezer, illetve 200 ezer forintos keresetek emelés nélkül több mint 6 százalékpontot veszítenek az értékükből (lásd táblázatainkat).

 

A keresetek alakulása 2010-2011-ben (Ft)

(5 százalékos bruttó béremelés és 3,5 százalékos infláció mellett, gyermekkedvezmény nélkül)

Bruttó bér 2010 Bruttó bér 2011 Nettó bér 2010 Nettó bér 2011 Reálkereset-változás 2011/2010 (%)
100.000 105.000 76.510 77.389 97,7
145.000 152.000 104.145 106.769 99,1
180.000 189.000 125.638 128.317 98,7
200.000 210.000 137.920 138.174 96,8
250.000 262.000 162.405 163.223 97,1
280.000 294.000 176.256 182.809 100,2
300.000 315.000 185.490 195.867 102,0
400.000 420.000 231.940 261.156 108,8
600.000 630.000 316.660 391.734 119,5

Forrás: Hanti Erzsébet, MSZOSZ

Középpontban a gyermekesek

A kormányzat a gyermekesek támogatását állította az adórendszer középpontjába. A jövő évre elfogadott jogszabály szerint egy és két gyermek után eltartottanként havonta 62500 forinttal, három-, illetve többgyermekeseknél pedig 206250 forinttal lehet az adóalapot csökkenteni. Ez a 16 százalékos adókulccsal számolva valójában azt jelenti, hogy egy és két gyermek után gyermekenként havonta 10 ezer, három és több gyermek után pedig 33 ezer forinttal lehetne az adót csökkenteni. Ez jelentős adócsökkentést és nettó keresetnövekedést jelent az érintettek számára. Az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban azonban nem tudják teljes egészében kihasználni az adókedvezményt a munkavállalók, mivel nincs annyi adójuk, amelyből teljes egészében le tudnák írni, csak akkor, ha házas- vagy élettársukkal meg tudják azt osztani. Bruttó 110 ezer forint fizetés kell ahhoz, hogy az egy gyermek utáni adókedvezményt maximálisan ki lehessen használni. Két gyermek esetén ehhez 225 ezer forint, három vagy több gyermeknél pedig 488 ezer forint bruttó jövedelem szükséges – derül ki Angyal József okleveles adószakértő számításaiból.

Még azok a családok sem biztos, hogy jól járnak, amelyeknél az egyik házastárs teljes egészében igénybe tudja venni az adókedvezményt. Vannak olyan esetek, amikor a kedvezményt érvényesítő munkavállaló nettó jövedelme pont annyival emelkedik, mint amennyivel csökken a házastársa keresete, így a családi kassza alig bővül. Ilyen például az a család, ahol mindkét kereső jövedelme bruttó 200 ezer forint (lásd táblázatunkat). A 45-50 év körüli munkavállalók nagy része pedig azért nem tud már élni ezzel a lehetőséggel, mert az általuk nevelt gyermekek már elmúltak 20 évesek. Augusztus 31-től ugyanis legfeljebb eddig az életkorig jár a családi pótlék, s ugyaneddig jogosultak a munkavállalók a gyermekek utáni adókedvezményre is.

A szakszervezetek alapvetően helyeslik a családok támogatását, de úgy vélik, hogy nem lehet különbséget tenni a munkateljesítmények javadalmazása között annak alapján, hogy a dolgozó nevel-e gyermekeket vagy sem – hangsúlyozza Fehér József. A főtitkár arra számít, hogy éppen a gyermekesek lesznek a szenvedő alanyai az új szisztémának. A béremelésekkor ugyanis hátra sorolódnak majd amiatt, hogy őket úgyis kompenzálja az adórendszer.

Béremelés nélkül kiégés

Jelentős mértékű bérrendezés nélkül a működőképesség szélére kerül ez a kiégett, frusztrált, túlhajszolt ágazat – szögezi le Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Tarthatatlan, hogy az egészségügyben dolgozók fizetései messze elmaradnak még a közszférában dolgozók nagy részétől is, nem beszélve arról, hogy ebben az ágazatban nem 40, hanem alapból 48, sok esetben pedig 60 órát dolgoznak a munkavállalók. Egy OKJ-s képzésben részt vett ápoló kezdő fizetése bruttó 89500 forint, főiskolai végzettséggel 120-130 ezer forint a bruttó jövedelem. Akad olyan kolléga is, aki bruttó 180 ezer forintot keres, de ezért egész héten, szombaton és vasárnap is dolgozik – magyarázza Balogh Zoltán. Egyre kevesebb lehetőség van a túlmunkára is, mivel a kórházak sok esetben inkább alacsonyabb képzettségűekkel végeztetik el a pluszfeladatokat. Az idei évben kiesett a 13. havi fizetés is, amit csak részben kompenzált az egyszeri, egységesen bruttó 98000 forintos juttatás. A jövő évre vonatkozóan pedig egyelőre semmilyen ellentételezésről nem esett szó.

Keresetek alakulása gyermekeseknél (Ft)

Bruttó bér 100.000 150.000 200.000 250.000
Nettó bér 2010 76.510 107.215 137.920 162.405 
Nettó bér 2011 gyermektelen 74.280 105.370 133.480 156.950
Nettó bér 2011 egy gyermekkel 82.500 115.370 143.480 166.950
Nettó bér 2011 két gyermekkel 82.500 123.750 153.480 176.950
Nettó bér 2011 három gyermekkel 82.500 123.750 165.000 206.250

Forrás: Angyal József okleveles adószakértő

A jelenlegi jövedelmi feltételek mellett egyre csökken az ápolói létszám. Jelenleg megközelítően 4500 ápoló hiányzik a rendszerből, ez a szám évente akár ezer fővel is nőhet a felmérések szerint. Nem csoda, ha az ápolók egy része a feketegazdaság felé tolódik el, és egyre többen a házi betegápolásból próbálnak megélni vagy külföldre vándorolnak. A jövő évi adórendszer különösen hátrányosan érinti az ápolókat, hiszen ebben a szektorban a legalacsonyabb a gyermekesek, pláne a többgyermekesek száma, akik valamilyen mértékben legalább kedvezményben részesülnek. Balogh Zoltán bízik abban, hogy legalább jelképes összegű bérrendezésre sor kerül az ágazatban. Emlékeztetett arra, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a nyár eleji szakdolgozói kongresszuson, valamint a szeptemberi járóbeteg-ellátási konferencián is ígéretet tett arra, ha találnak forrásokat, akkor legalább gesztusértékű bérrendezés lesz az egészségügyben. Időközben 27,5 milliárd forintot „talált” a kormány az egészségbiztosítási alapban, amit viszont kizárólag a kórházak adósságrendezésére fordítanak, és nem jut belőle a fizetések emelésére.

Erre a kifogásra a MedicalOnline azt a választ kapta, hogy Szócska Miklós államtitkár valóban beszélt arról szakmai fórumokon, ha lesz pluszforrás az ágazatban, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy abból az egészségügyi szakdolgozók bérezését is rendezzék. A 27,5 milliárd forint azonban nem pluszforrás, hanem az ágazat működési hiánypótlása. Az intézményi vezetők döntenek az elosztásáról, határozzák meg, hogy milyen arányban fordítják az összeget működésre, esetleg béremelésre. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság tisztában van azzal, hogy a szakdolgozók bérezése nagyon alacsony, ezért továbbra is arra törekszik, hogy az ágazatba kerülő plusz forrásokból az egészségügyi dolgozók is kapjanak.

Folytatni kell a forráskeresést

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint elengedhetetlen volt a kórházak adósságrendezése, mindemellett elismeri, hogy valóban forrásokat kellene találni az egészségügyi dolgozók béreinek rendezésére. El kell érni, hogy az egészségipar által megtermelt javak jelentős része az ágazatba áramoljon vissza. Biztató kezdeményezésnek tartja az Új Széchenyi Tervben meghirdetett programokat, amelyek a hazai egészségügy fellendítését szolgálják. Támogatja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének „hamburger adóként” elhíresült kezdeményezését, miszerint az egészségtelennek minősített gyorséttermi hamburgerekre, sült krumplira, szénsavas italokra, chipsekre, dohány- és alkoholos termékekre népegészségügyi termékdíjat vessenek ki. Az ebből beszedhető 30-40 milliárd forintot Rácz Jenő szerint fel kellene címkézni, miszerint az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének működtetésére kell fordítani. Hosszú távon kizárólag kiszámítható előrelépési lehetőségeket, stabil egzisztenciát kínáló programmal lehet vonzóvá tenni az ápolói, orvosi szakmát. A szakemberek elvándorlásából is hasznot lehetne húzni, ha a magyar állam felvállalja, hogy nagy számban képez orvosokat, ápolókat más, szintén munkaerőhiányos országok számára. A fogadó államtól ellenben kvázi licencdíjat kellene kérni a magyar állam pénzén képzett munkaerőért. Az így keletkező forrásokat szintén humánpolitikai kiadásokra lehetne fordítani. Elismeri, hogy az esetleges többletforrások elosztásához elengedhetetlen az ágazat összefogása.

Optimistábban látja a jövőt Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség jelölt elnöke. Véleménye szerint a jövő évi költségvetésben elkülönített források között van fedezet a nettó keresetek szinten tartásához szükséges 5 százalékos béremelésre. Az előirányzott keretösszeg ugyanis csak látszólag kevesebb, mint az idei. Az idei év elején ugyanis egyhavi forrást ki kellett fizetni az előző évi adósságok rendezésére, üzemgazdasági szinten tehát nő a költségvetési támogatás. A járóbeteg-ellátásban havi bruttó 161 ezer forint az átlagkereset szemben az egészségügyi ágazat egészére jellemző bruttó 184 ezer forinttal. Az elmaradás abból adódik, hogy nincs lehetőség további kereset-kiegészítésre ügyeleti díjakkal, délutáni pótlékkal. A kedvezőbb munkabeosztás miatt ebben a szektorban könnyebb a gyermekvállalás – tette hozzá Pásztélyi.

További ágyszám-leépítésre lenne szükség

Véleménye szerint az egészségügyi rendszer ésszerű strukturális átalakításával kell forrásokat keresni az egészségügyi dolgozók megbecsülésének növeléséhez. A négy évvel ezelőtti 4800 kórházi ágy leépítése után további 5000 krónikus, illetve 4000 aktív fekvő ágyat kellene megszüntetni. Ehelyett a szociális ellátást, az egynapos sebészeteket, a járóbeteg-ellátást, valamint a mentőszolgálatokat kellene erősíteni. A gazdaságtalanul működő ellátás felszámolásával jelentős forrásokat lehetne megtakarítani – véli Pásztélyi Zsolt.

Főbb adóváltozások 2011-ben

  • minden jövedelemkategóriában egységesen 16 százalékos lesz az adókulcs, de marad a szuperbruttósítás, azaz továbbra is a bruttó bér 1,27-szerese után kell fizetni
  • az adójóváírás csökken: a bérjövedelem 16 százaléka, de legfeljebb évi 145 200 forint érvényesíthető 2 750 000 forint jövedelemhatárig (illetve csökkenő mértékben 3 960 000 forintig)
  • egy gyermek után havi 10 ezer, két gyermek után 20 ezer, három vagy több gyermek után – további gyermekszámtól függetlenül – 99 ezer forint adókedvezmény jár
  • egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő
(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink