hirdetés
2020. február. 26., szerda - Géza.
hirdetés

 

Egészségtudatosság a táplálkozásban

Mennyire vagyunk egészségtudatosak a mindennapokban és mi az elvárásunk az élelmiszerekkel szemben? Erről tartott sajtóbeszélgetést a TÉT Platform Egyesület, ahol egy, a közelmúltban zajlott reprezentatív kutatás kapcsán a hazai lakosság táplálkozással kapcsolatos ismereteiről és attitűdjeiről is szó esett.

hirdetés

Egészségtudatosság az élelmiszeripar szemszögéből   

Sok ellentmondást fedezhetünk fel Európa lakosságának viselkedésében, véli Kiss-Tóth Bernadett dietetikus. Miközben egyre fontosabb szempontnak vélik az élelmiszer egészséges mivoltát, ez felüknek a bio, természetes összetevőket tartalmazó, valamitől mentes termékeket jelenti. Túlnyomó többségük azt vallja, hogy megnézi az élelmiszercsomagolást, európai felmérések szerint azonban mindössze 0,1 másodpercet töltenek annak olvasásával. Emellett nagy részük folyamatosan törekszik a táplálkozási szokások megváltoztatására, amire nem rezonál a valóság, hiszen a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

Ezek az anomáliák egyértelműen rávilágítanak arra, hogy hiba van az elméletben és nagy hiányosságok a gyakorlatban.

Egyem, ne Egyem – Élelmiszeripar az egészséges táplálkozás szolgálatában

Napjaink élelmiszerfogyasztóinak mindennapi választási döntéseiket számos, gyakran egymásnak ellent mondó információra alapozva kell meghozniuk. Az élelmiszerek előállítása során alkalmazott technológiai megoldások mellett azok összetevői is gyakran a média, és ezáltal a fogyasztók fókuszpontjába kerül, vallja dr. Szűcs Viktória élelmiszeripari szakértő (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara).

Nemzetközi szakemberek az új, kíméletes technológiai megoldások jövőbeli aktív elterjedésesét jósolják. Legdinamikusabb megjelenést a nyugati országokban már elterjedten alkalmazott nagy hidrosztatikus nyomás technológiájának (rövid ideig tartó megnövelt nyomáslégterű kezelés) jósolnak, amely mindamellett, hogy segít megőrizni az élelmiszerek beltartalmi értékét és hosszú eltarthatóságot biztosít, egyben költséghatékony és környezetbarát megoldásnak is tekinthető.

Napjaink talán egyik legellentmondásosabb élelmiszer összetevői az élelmiszeripari adalékanyagok (E-számok). A hazai fogyasztók nemzetközi viszonylatban is komoly aggodalmat éreznek az ezen anyagokkal kapcsolatosan. Az adalékanyagok szigorúan szabályozott anyagok, amelyeket élelmiszerként önmagukban nem fogyasztunk, valamint az élelmiszerekhez technológiai céllal, szándékosan kerülnek hozzáadásra. Az adalékanyagok „megengedhető napi beviteli értékét” szigorú protokoll alapján számítják ki, így azok naponta, hosszú időn át, akár teljes élettartamon keresztül fogyaszthatók érezhető egészségügyi kockázat nélkül. Annak ellenére, hogy az Európai Unióban jelenleg használatban lévő összes élelmiszer adalékanyagot teljes körűen értékeltek és az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségükben biztonságosnak tekinthetők, a 2009. január 20. előtt engedélyezett anyagok újraértékelése jelenleg is zajlik. A munka eddigi eredménye alapján három színezék (kinolinsárga, narancssárga FCF, neokokcin) felhasználásának mennyiségét korlátozták, míg egy, a vörös 2G használatát betiltották.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kollégái többféle módszer segítségével vizsgálták az egyik leginkább kárhoztatott adalékanyag az aszpartám valós beviteli mennyiségét és arra a következtetésre jutottak, hogy az meg sem közelíti a megállapított határértéket.

A hazai élelmiszerekkel és előállítókkal kapcsolatos bizalom fokozásának érdekében a fogyasztói igényekhez igazodó tudatos élelmiszer-fogyasztást szolgáló minőségtudatos élelmiszer-előállítás támogatása, a tévhitek eloszlatása fogyasztói mind előállítói oldalon, valamint a legújabb kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények előállítói körben történő megismertetése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatóságának egyik prioritást élvező feladata.

 A hedonistától az egészségtudatosig: kik vagyunk, ha az egészségünkről van szó?

Napjainkban az egészséges életmód megvalósítása kilépett a klasszikus kommunikációs keretek közül: az internet elterjedésével egyre többen keresnek és szereznek életmódjukra, egészségükre vonatkozó információkat ellenőrizetlen forrásokból, ahol nincs jelen az egészségügyi szakember jelentette kontroll. Ennek veszélye, hogy a gyors információáramlás miatt széles rétegeket képes elérni, és az evidenciákon alapuló érvelés sokszor hatástalan marad a leegyszerűsített, ám a tudományosság látszata mögé bújó üzenetekkel szemben, jelzi Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

2016. június-júliusában a Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (TÉT Platform) a Gfk Hungária Kft-vel együttműködve 1019 fős, a 15-69 éves lakosságra nézve reprezentatív mintán végzett kutatást a fentiek érdekében. A vizsgálat négy fő témát ölelt fel: általános táplálkozási ismereteket, élelmiszervásárlást befolyásoló szempontokat, élelmiszerbiztonságot valamint kérdéseket az élelmiszercímkézéssel kapcsolatban. A hedonista idegenkedik az egészséges életmódtól, kerüli az egészséges ételeket. Az érdektelent nem érdekli az egész téma, nincs rá ideje. Az egészségproblémás számára az egészséges életmód elérhetetlen luxust jelent. A próbálkozó követné ugyan az egészséges életmódot, de nem tudja, hogyan. Az egészségtudatos tudatosan keresi az egészséges életet, ételeket.

Az emberek az egészségük érdekében döntenek a házi koszt mellett, sokuk hajlandó kevesebb cukrot, sót, fűszert használni. De valódi áldozatot csak kevesen hoznak: kevesebbet vagy kevésbé ízletest enni, többet költeni egészséges ételre, többet utazni érte vagy kevésbé eltarthatót venni csak nagyon kevesek hajlandóak, áll a többi közt a TÉT Platform szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink