hirdetés
2021. április. 21., szerda - Konrád.
hirdetés

Döntött a bíróság a DNS-szabadalmakról

Nem szabadalmaztatható az izolált, természetes emberi DNS - mondta ki csütörtökön az amerikai legfelsőbb bíróság, ugyanakkor az ítélet csak részben adott igazat a felpereseknek.

hirdetés

A kilenctagú bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható.

Az ítélet megsemmisítette a Myriad Genetics Inc. egy népszerű mellrák-szűrési eljárásra vonatkozó szabadalmát, amelyre Angelina Jolie közelmúltban végrehajtott mellműtétje is ráirányította a figyelmet. (A színésznő mindkét egészséges mellét azért távolíttatta el, mert egy hibás gént fedeztek fel nála.)

Clarence Thomas bíró, az ítélet indoklásának szerzője rámutatott, hogy a Myriad álláspontja - miszerint az általa alkalmazott mell- és petefészekrák-szűréshez alkalmazott, az emberi testből kinyert és izolált DNS szabadalmaztatható - elvetendő, mert sérti a szabadalmaztatásra vonatkozó szabályokat. A bíróság kijelentette, hogy a természet törvényei, a természeti jelenségek és az elvont gondolatok nem szabadalmaztathatók. "Azt állítjuk, hogy a természetes úton keletkező DNS-szegmens a természet terméke és nem jogosult a szabadalomvédelemre pusztán azért, mert elkülönítették" - hangoztatta Thomas.

A cég a bíróságon megtámadott szabadalom alapján fejlesztette az úgynevezett BRACAnalysis eljárást, amely az emlőrákra való hajlam génjén (angol rövidítéssel: BRCA-n) bekövetkező mutációkat tanulmányozza. Ezek az elváltozások a mell- és petefészekrák kockázatára utalnak. A hibás génnel élő nők esetében a mellrák kifejlődésének veszélye 3-7-szer nagyobb, mint a többieknél és egyúttal nagyobb a petefészekrák kialakulásának valószínűsége is. A csütörtöki ítéletig a Myriad volt az egyetlen cég, amely a BRCA-géntesztet alkalmazhatta. Az általa birtokolt szabadalom a bírálók szerint meggátolta a többi kutatót a BRCA tanulmányozásában és abban, hogy más szűrési eljárásokat dolgozzanak ki.

Több, a géntechnológiába eddig dollármilliárdokat és sokévi kutatást beleölő cég azzal érvelt a Myriad pártján, hogy a befektetéseknek megtérülését és a hasznot szavatoló szabadalmak nélkül veszélybe kerülhet az áttörések elérése a betegségek legyőzéséért folytatott harcban.

A mintegy 150 ezer kutatót és pácienst, valamint számos szervezetet összefogó felperes csoport viszont azért harcolt, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni. A Myriad szabadalmainak jogosságát megtámadó felperesek között volt egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.

A bíróság ítélete szerint a gének és a bennük kódolt információk nem jogosultak a szabadalmi védelemre "pusztán azért, mert elkülönítették azokat az őket körülvevő genetikai anyagtól". A mesterségesen előállított, komplementer DNS-ről, az úgynevezett cDNS-ről azonban úgy határozott a testület, hogy az szabadalmaztatható, mert természetes körülmények között nem fordul elő. Vagyis a Myriad megtarthatja a cDNS-re vonatkozó szabadalmait.

Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le. 

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink