Centrumok élére kerülnek a kollegiális vezetők – alapjaiban változtatják meg a kollegiális vezetői rendszert

Alapjaiban változik meg a kollegiális vezetői rendszer – jelentette be az Egészségügyi Minisztérium alap- és integrált ellátásért felelős helyettes államtitkára a pénteki konferencián.

A területi vezetők lesznek az Integrált Egészségügyi és Szociális Centrumok (IESZC) orvosszakmai vezetői – vázolta az új rendszert Darvai László, jelezve, hogy az országos, a megyei és területi vezetői szintek megmaradnak.

A MedicalOnline-on korábban már beszámoltunk arról, hogy az alapellátás átszervezésének egyik központi eleme 164 IESZC létrehozása, amelyek egyenként mintegy 50-70 ezer lakos ellátásának összehangolását szolgálnák. A centrumok a helyi egészségügyi és szociális szolgáltatások koordinációját, a humánerőforrás szervezését és a betegutak javítását támogatnák.

A területi szakmai vezető háziorvosok és házi gyermekorvosok az új centrumok orvosvezetőiként felelnek majd a szakmai koordinációért, a továbbképzések szervezéséért, a központi irányítással való kapcsolattartásért és a területek közötti együttműködésért, ezzel az ország teljes területét lefedő szakmai irányítási hálózat jönne létre – ismertette a terveket a helyettes államtitkár, jelezve azt is, hogy az OKFŐ alapellátási igazgatósága kiválik a főigazgatóság szervezetéből, és önálló intézményként, Országos Alapellátási Központ néven működik tovább. Az új szervezet lesz a területi szakmai vezetők munkájának koordinátora, és az alapellátás országos szakmai szervezésében, irányításában is meghatározó szerepet kap majd.

Nemcsak a kollegiális vezetés szakmai szerepét kívánjuk megerősíteni, hanem azt is szeretnénk elérni, hogy teljes egészében depolitizáljuk azt – fogalmazott Darvai László. 

A területi vezetői tisztségek betöltése már nem a korábban tervezett, de végül soha meg nem tartott választásokon múlik, hanem pályázati eljáráson – derült ki Végvári Tamás, az OKFŐ alapellátási főigazgatóságának vezetője szavaiból, aki emlékeztett arra, hogy a kollegiális szakmai vezetői hálózat 2023 óta van átmeneti állapotban. Elmondta azt is, hogy az OKFŐ korábban már előkészítette a területi illetékességek újraosztását, amely a praxisközösségek koordinációját, a területi társszervekkel való kapcsolattartást és a megyei irányítórendszerhez való kapcsolódást is szolgálta volna. Erre különösen a háziorvosok és a szakellátás közötti együttműködés hiányosságai miatt lett volna szükség, mert a háziorvosok legtöbb panasza a nem megfelelően működő betegútmenedzsmenthez kötődik.

Az új vezetői hálózat koncepcióját december 31-éig kell kidolgoznia  az országos kórház-főigazgató által nemrégiben megbízott három új országos kollegiális szakmai vezetőnek, összhangban az alapellátás tervezett átalakításával – ismertette Végvári Tamás, hozzátéve, hogy az új rendszerben a vezetői pozíciók betöltésére pályázatokat írnak ki.

Finanszírozás és igazolások – tervek vannak, nem vállalások

Hamarosan döntés születhet az alapellátás finanszírozási reformjához szükséges jogszabály-módosítási javaslatról, amelyet már benyújtottak a kormánynak – számolt be előadásában Darvai László, aki a korábban már ismertetett finanszírozási elképzelések mellett megemlítette a 14-18 éves korosztály gyermekpraxisokhoz sorolásának jogszabályi rendezését, valamint a méretgazdaságtalannak minősített körzetek besorolásának módosítását. Utóbbinál nemcsak a körzet lakosságszámát, hanem a praxisba bejelentkezett gyermekek számát is figyelembe vennék majd. A módosítási csomagban szerepel a háziorvosi szolgálatok iparűzési adójának eltörlése is.

Nem tudok dátumot mondani – így reflektált Darvai László az óvodai és iskolai orvosi igazolások kötelező kiállításának megszüntetésének határidejét firtató kérdésekre. Annyit árult el, hogy már a negyedik tárcaközi egyeztetés zajlik, egyelőre megállapodás nélkül. A helyzetet bonyolítja, hogy az igazolási kötelezettséget szabályozó, korábbi EMMI-rendelet módosítása az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, így a döntés nem az egészségügyi tárcán múlik.

A két tárca álláspontja jelentősen közeledett egymáshoz – erősítette meg a konferencián jelen lévő Kereki Judit. A kora-gyermekkori jóllétért felelős államtitkár abban bízik, hogy akár egy héten belül további eredményt érhetnek el, ez azonban még nem jelenti az igazolások megszüntetésének konkrét határidejét – tette hozzá.

A praxisközösségek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, érdemi szakmai és szervezési funkciójuk nem alakult ki, a különböző együttműködési formák között lényegében csak a finanszírozásban van különbség, a jövőt az integrált centrumok jelentik, amelyekből első körben tízegynéhányat indítanának el pilot-jelleggel, ám erről még nem született minisztériumi döntés – jelezte Darvai László. A szakdolgozói bértámogatás tervezett jelentős emelését az E. Alapból finanszíroznák, a szükséges többletforrások biztosításáért azonban még folyik a harc.

Ezek nem vállalások, ezek tervek – szögezte le előadása végén a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a reformokhoz nemcsak kormányzati támogatásra, hanem forrásokra is szükség lesz, a jelenleg ígért többletfinanszírozás ugyanis egyelőre legfeljebb az alapellátás helyzetének stabilizálására elegendő.

A gyermekorvosi körzetek közel 40 százaléka érintett a tervezett átalakításban

A jelenlegi szabályozás szerint 2027 végéig valamennyi házi gyermekorvosi körzetnek el kellene érnie a 600 fős minimális lakosságszámot, ez az 1459 körzetből 577-et, azaz az összes praxis 39,5 százalékát érintené  – világított rá a finanszírozási reformhoz kapcsolódó jogszabály-módosítások jelentőségére előadásában Végvári Tamás. Az OKFŐ alapellátási igazgatója azonban hozzátette azt is, hogy a megszüntetéssel vagy összevonással fenyegetett körzetek közül 369 már most is teljesíti a 600 fős minimumot, ha nem a körzetben élő, hanem a praxisba ténylegesen bejelentkezett gyermekek számát veszik alapul. A korábban ismertetett jogszabály-módosítási javaslat elfogadásával így 208-ra csökkenne a létszámkritériumot továbbra sem teljesítő körzetek száma.

A vonatkozó módosítás különösen fontos, mert a 2024 óta indult 48 gyermekorvosi körzetalakítási eljárásból 38 már lezárult, és ezek többsége körzetmegszüntetéssel végződött. Az igazgató adatai szerint jelenleg 245 tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi körzet van, közülük 34-ben már legalább tíz éve nincs állandó orvos.

Támogatást kapott a gyermekgyógyászati rezidensek praxisba lépését megkönnyítő szabályozás korrekciója is – tájékoztatott az igazgató, aki kifejtette, hogy a jelenlegi előírás a második részvizsgához köti a praxisengedély megszerzését, ám ilyen vizsgát teljesített rezidens még nincs, mert a képzésben részt vevők nem jutottak el idáig. A tervezett módosítás ezért a korábban megkezdett szakképzések esetében is lehetővé tenné a praxisengedély kiadását 36 hónap képzési idő teljesítése után.

A 2023-ban elkészült háziorvosi és házi gyermekorvosi hatásköri listák megkapták a minisztériumi jóváhagyást, és október 13-án közzé is tették őket az OKFŐ honlapján, ezzel egyidejűleg megnyílt az online szakmai véleményezés lehetősége, így a dokumentumok a gyakorló orvosok észrevételei alapján tovább pontosíthatók.

Az indikátorrendszer átalakításával foglalkozó munkacsoport már megkezdte a munkát, de a javaslatok még nem jutottak el a döntés-előkészítésig – derült ki a kérdések során. A változtatásokat a gyakorló orvosok és szakmai szervezeteik bevonásával dolgoznák ki, a jelenlegi indikátorok ugyanis sem az elvégzett munka mennyiségét, sem annak minőségét nem tükrözik megfelelően.

Emelni kell a letelepedési támogatások összegét – szögezte le előadásában Falusi Zsófia, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Finanszírozás Szabályozási Osztályának osztályvezetője, aki szerint a tartósan betöltetlen praxisok betöltésére igényelhető 12-20 millió forint elértéktelenedett 2017 óta. Konkrét javaslatot a többletre vagy határidőt azonban nem említett.

Egységes szabályozást sürgetnek a rendelők fenntartásában is

Miközben a praxisokat a NEAK finanszírozza, az önkormányzatok a rendelők biztosításával, fenntartásával, felszerelésével, esetenként az iparűzési adó elengedésével járulnak hozzá az ellátáshoz, a települések pénzügyi mozgástere azonban jelentősen beszűkült – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Településenként eltérőek az önkormányzatok és a praxisok közötti megállapodások, van, ahol az önkormányzat ingyenesen biztosítja a rendelőt, máshol bérleti díjat kér, és a karbantartási kötelezettségek is különböznek.

Egységes szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható működési feltételeket teremt az orvosoknak, ugyanakkor, ha az állam további kötelezettségeket ró az önkormányzatokra, azokhoz forrásokat is biztosítania kell – szögezte le a MÖSZ elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes településeken a helyi egészségügyi ellátás iránti valós igények felmérését torzítja, hogy a ténylegesen ott élők száma meghaladja a hivatalosan bejelentett lakosokét. Ezért a lakcímnyilvántartásért felelős kormányhivataloknál az informatikai nyilvántartások összehangolásával rendezni kell a tényleges lakosságszám és a bejelentett lakcímmel rendelkezők száma közötti eltérés problémakörét is.

Hosszú távú reform előtt a gyermek-alapellátás

A gyermekgyógyász szakorvosok megfelelő finanszírozás mellett tanácsadói, szupervízori szerepet is kaphatnának a vegyes praxisokban folyó gyermekellátás támogatásában – árulta el végül a kérdések során Darvai László az IESZC-k tervezett működéséről. A centrumokban helyet kapna a lakóhelyközeli mentálhigiénés ellátás is, különös tekintettel a pszichés problémákkal, függőségekkel küzdő gyermekekre és serdülőkre.

A szükséges minisztériumi döntések hiányában a tervezett változtatásokhoz egyelőre sem konkrét összegeket, sem megvalósítási határidőket nem rendelt a helyettes államtitkár, aki arra kérte a házi gyermekorvosokat, legyenek türelemmel, mert bár a reformfolyamat elindulását hamarosan érzékelni fogják, ám a valóban működő rendszer felépítése – mint fogalmazott – „akár tetszik, akár nem”, jó néhány évet igénybe vesz majd.