hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

 

Boldogság: csak most vagy általában

Az emberek hajlamosak túlbecsülni egyes faktorok szerepét saját és mások boldogságában, a boldogságról alkotott ítéleteikben, attól függően, hogy éppen milyen a hangulatuk. Mely tényezők boldogságban játszott szerepe függ a figyelem pillanatnyi fókuszától, és melyek hatása állandó?

hirdetés

Fókuszálási illúzió

Az elmúlt két évtizedben a boldogságkutatás kiderítette, hogy ha valaki az adott pillanatban az élet egy konkrét aspektusára koncentrál, akkor hajlamos arra, hogy túlbecsülje annak szerepét az élettel való általános elégedettség kialakításában. A jelenségnek nevet is adtak a kutatók, ez a focusing illusion, azaz a figyelem adott témára való fókuszálása révén kialakuló illúzió (Schkade, D. A., & Kahneman, D.; 1998; Does living in California make people happy? A focusing illusion in judgements of life satisfaction. Psychological Science, 9, 340–346.). Ha a figyelmünket az élet bármelyik aspektusára koncentráljuk, ezáltal megnő az a szerep, amit az az adott aspektus szerintünk játszik boldogságunk kialakulásában, azonban vannak tényezők, amelyeknél ez a hatás nem szignifikáns. Oishi és munkatársainak kutatása szerint az etikai értékekkel és életfeladatokkal kapcsolatos elégedettség hatása maradandó (Oishi, S., Schimmack, U., & Colcombe, S. J.; 2003; The contextual and systematic nature of life satisfaction judgments. Journal of Experimental Social Psychology, 39, 232–247.), míg a szegénység hatását az emberek hajlamosak túlbecsülni (Aknin, L. B., Norton, M. I., & Dunn, E. W. (2009). From wealth to well-being? Money matters, but less than people think. The Journal of Positive Psychology, 4, 523–527).

Mivel a fókuszálási illúzió következtében téves döntéseket hozhatunk fontos kérdésekben, fontos megérteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a leginkább hajlamosak vagyunk becsapni magunkat, írják a Journal of Happiness Studies című szaklap legutóbbi számában megjelent tanulmányukban Lukasz D. Kaczmarek és munkatársai (Would You Be Happier If You Looked Better? A Focusing Illusion). Mint kifejtik, eddig bebizonyosodott, hogy a fókuszálási illúzió áldozata a jövedelem, a romantikus kapcsolat, a házasság és az egészség hosszú távú boldogságra gyakorolt hatása. Jelen vizsgálatukban a lengyel kutatók annak jártak utána, hogy mi a helyzet ebből a szempontból a testi szépséggel, hiszen, mint a kutatók nyomatékosítják, korábbi vizsgálatok szerint a saját testünkkel való elégedettség olyannyira fontos tényező, hogy az élettel való elégedettség fontosabb prediktora, mint a depresszió, a szülői szerepben talált kielégülés vagy a nők közötti versengés mértéke.

 

Boldogabb lennél-e szebb testben?

A fókuszálási illúzió felmérése érdekében a kutatók kétféle sorrendben töltettek ki két kérdőívet a vizsgálati alanyokkal. Az önkéntesek egyik fele először a testi elégedettséggel kapcsolatos, Body Satisfaction Scale kérdőívet töltötte ki, majd ezt követően kapta meg az élet egészével kapcsolatos elégedettséget felmérő Satisfaction with Life Scalekérdőívet, míg a vizsgálati alanyok másik csoportja fordított sorrendben töltötte ki a kérdőíveket. Az eredmények szerint a saját testtel való elégedettség és az élettel való elégedettség közötti összefüggés szignifikánsan erősebb akkor, ha a résztvevőket először a testükkel való elégedettségről kérdezik. (Az összefüggés, jóval alacsonyabb mértékben, a másik csoport esetében is fennállt, azaz részleges fókuszálási illúzió nyomára jutottak a kutatók.)

Tanulmányukban a lengyel szerzők beszámolnak egy korábbi vizsgálatról is, amelyben Parkinson-kóros betegek általános jóléttel kapcsolatos véleményét mérték fel. A betegek egyik felének azt mondták, hogy a felmérés egy Parkinson-kórral kapcsolatos kutatás része, amit a helyi orvosi centrum végez, míg a betegek másik fele úgy tudta, hogy egy lakossági felmérés kapcsán kérdezi őket a helyi egyetem. Az eredmények szerint azoknak a betegeknek az esetében, akik azt hitték, hogy speciálisan Parkinson-kórosokra fókuszáló felmérésben vesznek részt, erős összefüggést lehetett kimutatni az élettel való általános elégedettség és az egészségi állapottal való elégedettség között, továbbá mindkét csoport esetén erős volt az összefüggés akkor is, ha az egészségi állapottal kapcsolatos kérdéseket tették fel először.

A kutatók megjegyzik: olyan módszereket kell kifejleszteni a valódi boldogság kalkulálása érdekében, amelyek függetlenek a vizsgálati alanyok pillanatnyi állapotától, hangulatától, és tisztában kell lenni azokkal a hatásokkal, amelyeket maguk a kérdőívek és kérdések generálnak.

 

A spiritualitás boldogítja a gyermekeket is

A Journal of Happiness Studies egy másik tanulmánya - Spirituality, Religiousness, and Happiness in Children Aged 8–12 Years - azt vizsgálja, hogy mi teszi boldoggá a kisgyermekeket. Mint a kutatók elmondják, vizsgálatuk azért fontos, mivel az eddigi kutatások inkább a felnőttek és a serdülők boldogságára fókuszáltak. Mark Holder és munkatársainak tanulmánya szerint azok a gyermekek boldogabbak, akik úgy érzik, hogy az életüknek jelentése és értéke van, valamint azok, akiknek mély és értékes emberi kapcsolataik vannak. A kutatók által alkalmazott definíciók szerint ezek mind a spiritualitás részét képezik; a vizsgálat szerint a spiritualitás a gyermekek boldogságának erős prediktora: a gyerekek közötti boldogságkülönség 27%-áért felelős. A spiritualitáson kívül a gyermekek temperamentuma is jelentős mértékben jelezte előre boldogságukat: a szociábilisebb és kevésbé félénk gyermekek bizonyultak boldogabbnak.

 

A boldogság meghosszabbítja az életet

A boldogság véd a betegségek ellen – erre a következtetésre jut a Journal of Happiness Studies harmadik tanulmánya -, ezért a boldog emberek tovább élnek. A boldogság élethosszabbító ereje olyan mértékű, mint a nemdohányzásé, állapítja meg R. Veenhoven 30 vizsgálatot áttekintő közleményében (Healthy happiness: effects of happiness on physical health and the consequences for preventive health care). A boldogság élethosszabbító hatásának mechanizmusát a szerző a következőképp magyarázza: a krónikus boldogtalanság stresszt okoz, így gátolja az immunrendszer működését, illetve az is lehetséges, hogy a boldog emberek hajlamosabbak egészséges életmód szerint élni.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink