hirdetés
hirdetés
2017. november. 21., kedd - Olivér.
hirdetés


Az ismerős történetek segítik a visszatérést a kómából

Hall engem? – kérdezik a kétségbeesett családtagok traumatikus agyi sérülést szenvedett, kómában lévő hozzátartozójuk orvosától. Egy tanulmány eredményei szerint a válasz: Igen!

hirdetés

Az egyesült államokbeli Northwestern Medicine and Hines VA Hospital kutatóinak a Neurorehabilitation and Neural Repair című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a barátok és rokonok által újra és újra elmesélt, a beteg számára ismerős történetek hallgatása segíthet az agy felébresztésében, és meggyorsíthatja a kómából való felépülést.

Theresa Pape és munkatársai tanulmányukban - Placebo-Controlled Trial of Familiar Auditory Sensory Training for Acute Severe Traumatic Brain Injury: A Preliminary Report – kimutatják, hogy azok a kómában szenvedők, akik családtagok vagy barátok által magnóra mondott, számukra ismerős történeteket hallgattak fülhallgatón át 6 héten keresztül naponta négyszer, szignifikánsan gyorsabban szerezték vissza a tudatosságukat, majd a további gyógyulásuk folyamata is gyorsabb volt, mint azoknak, akik nem hallgattak történeteket.

Mint Theresa Pape vezető szerző elmondja, a kutatók szerint a történetek hallgatása edzi az agy hosszú távú memóriáért felelős hálózatait, és ez a stimuláció segít az öntudat első jeleinek előcsalogatásában. Ha pedig a betegek már jobban tudatában vannak a környezetüknek, elkezdhetnek aktívan részt venni a rehabilitációban.

A történet-terápia a családtagok számára is hasznos, mivel szörnyű érzés a számukra, ha nem tudnak segíteni, vagy nem tudnak semmi módon kapcsolatba kerülni balesetet szenvedett rokonukkal. Így viszont a kezükbe kerül egy eszköz, és részt vehetnek a gyógyításban.

A Familiar Auditory Sensory Training (FAST) vizsgálat 15 traumatikus agyi sérülést szenvedett, vegetatív vagy minimálisan éber állapotú beteget vizsgált a kutatók által kidolgozott történet-terápia módszerével (8 beteg történeteket, 7 beteg, aki a placebo-csoportba került, csendet hallgatott a fülhallgatón keresztül). A betegek átlagos életkora 35 év volt, 12 fő volt közülük férfi, sebesülésük motor- vagy autóbaleset során, és bomba-, illetve katonai támadásban történt. A FAST kezelés megkezdése és a baleset között átlagosan 70 nap telt el.

Amikor a történeteket hallgató kómás betegeket fMRI-vel vizsgálták, az agyuk a placebo-csoporttal összehasonltíva megnövekedett neurális aktivitást mutatott a beszédértésért és a hosszú távú memóriáért felelős területeken. Az fMRI-vizsgálatokon kívül a kutatók Disorders of Consciousness Scale (DOCS) és Coma-Near-Coma (CNC) Scale skálákat alkalmaztak; a DOCS eredményei nem tértek el a két csoport között jelentősen, a CNC eredmények szignifikánsan jobban javultak a történeteket hallgató csoportban.

 

A történetek előállítása

A családtagokkal terapeuták dolgoztak, akikkel együtt azonosították és írták meg azokat a történeteket, amelyekben a beteg és a családtagok közösen vettek részt, és a beteg számára fontosak lehettek, így pl. egy esküvő vagy egy utazás története. A történet elmesélésébe érzéki élmények - pl. hőmérséklet, mozgás - leírását is bevették, amikor pl. nyitott sportautóval száguldva fújja a szél valaki arcát, vagy egy lejtőről siklik le sílécen az illető. A témák meghatározásához és a történetek kidolgozásához segítségképpen a családtagok fotókat is hoztak magukkal, majd a szülők, illetve testvérek legalább 8 történetet rögzítettek; felvétel előtt a történetmondók gyakorolták is a szövegmondást, hogy az kellőkép természetesen menjen. Mindig a beteg becenevét használták a történetekben. Miután hat hétig hallgatták a felvételeket, a betegek képessé váltak az idegen és az ismerős hangok, továbbá a lényegtelen és fontos információk megkülönböztetésére. A legtöbb fejlődés az első két hét során történt.

A kutatók reményei szerint a történet-terápia pozitív eredményei nemcsak traumás agyi sérülés miatt kómába esett betegeknél, hanem agyvérzés miatti kóma esetében is jelentkeznek.

Mesterséges kóma kiváltása

Az 1970-es évek óta nem fejlesztettek újfajta általános érzéstelenítőt; most a Penn Medicine kutatói egy újfajta megközelítéssel 2 új kémiai osztályba tartozó potenciális altatószert is felfedeztek. A kutatást vezető Roderic G. Eckenhoff szerint azért van szükség új anesztetikumokra, mert a jelenlegieknek sok a káros mellékhatása.

A tudósok feltételezése szerint az általános érzéstelenítők a neuronok sejtfelszíni ioncsatornáinak blokkolása révén fejtik ki hatásukat; Eckenhoff és munkatársai az ioncsatorna-fehérjék modellezésére ferritint használtak, és azt vizsgálták, az hogyan kötődik a különböző anesztetikum-jelölt molekulákhoz. Ehhez a ferritint egy miniatürizált analitikus esszé felszínéhez kötötték, amin mintegy 350.000 különböző molekulát engedtek át. Azokat a molekulákat aztán, amelyek e „high throughput screening” során anesztetikum-szerű viselkedést mutattak, állatkísérletekben vizsgáltak tovább. Két molekula bizonyult úgy kellően hatékonynak, hogy közben nem volt toxikus. A kutatók – akiknek tanulmánya a februári Anesthesiology-ban jelenik meg - szándékaik szerint a továbbiakban tovább tesztelik és optimalizálják a két új szert.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink