hirdetés
2021. október. 26., kedd - Dömötör.
hirdetés

Az alapdíjemeléstől a kancelláriákig

Jövő márciusra kormány elé vinnék a nagy budapesti struktúraátalakítás első részletesebb terveit, az alapdíjemelés viszont már augusztustól jár az intézményeknek.

A munkaerő-gazdálkodás rugalmasabbá tételét szolgálja az elmúlt évek béremeléseinek és a tavaly ehhez igazított mozgóbérek összegének – amelyet eddig külön kaptak meg az intézmények – beépítése a járó- és fekvőbeteg finanszírozásba. Erről legutóbbi ülésén döntött a kormány, így 2016 augusztusától az eddig külön utalt 66 milliárd a teljesítményfinanszírozás részévé válik. Ez éves szinten körülbelül 10 százalékos alapdíjemelést jelent, jelentette be egy pénteki háttérbeszélgetésen Mészáros János helyettes államtitkár.  

Emellett 10 százalékkal csökkentik azoknak az eseteknek a finanszírozását („visszanormálás”), amelyek fekvőbetegként való ellátására az esetek döntő részében kizárólag a teljesítmény növelése érdekében vállalkoznak a kórházak. Ez további 10 százalékos alapdíj növelésére – amely ily módon összesen 20 százalékot jelent – nyílik lehetőség. A beavatkozásokat három nagy csoportba sorolták, így a csökkentés mellett egyes esetek finanszírozása szinten maradt, míg egy harmadik csoporté emelkedik. Lényegében – hangzott el a MedicalOnline kérdésére válaszolva – a korábban már tervbe vett, úgynevezett vatta hbcs-kre fordított összeget irányítják át a kizárólag kórházakban elvégezhető súlyosabb, nem egyszer drága diagnosztikai eljárásokat, műtétet jelentő esetekre. Mivel azonban az intézmények szakmai és esetösszetétele, a hozzájuk sorolt lakosság meglehetősen különböző, ezért annak érdekében, hogy az új rendszer bevezetése zökkenőmentes legyen, a jövő évi költségvetésben elkülönítettek egy 10 milliárdos keretet. Lehet, hogy lesznek feszültségek, ezeket kezeljük, hiszen az a cél, hogy az új rendszer senkinek ne okozzon gondot, könnyebbé váljon az intézmények gazdálkodása, kiszabaduljanak abból a róka fogta csuka helyzetből, amelynek eredményeként a sokba kerülő esetek finanszírozásának biztosítása érdekében akár kéztöréssel is kórházi ágyba fektettek pacienseket a többletbevétel érdekében – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban az egészségügyért felelős államtitkár.

A tervbe vett „kancelláriák” ebben nem vállalnak semmiféle szerepet, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, aki olyan döntési pontként írta le a megalakítandó új szervezeteket, amelyek három fontos feladatot valósítanának meg. Ezek: az ellátás operatív megszervezése, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól átvett a fenntartói és középirányítói feladatok egy része, valamint  a háttértevékenységek stratégiai és operatív irányítása. Semmi olyan nem történik majd, amely veszélyeztetné a kórházak működését, szögezte le az államtitkár, a létrehozandó keretrendszer a későbbi döntések könnyebb végrehajtását segítik. A kórházvezetők ellenállását illetően egyébként megértőnek mutatkozott Ónodi-Szűcs Zoltán, mondván: ez nem rosszaság vagy jóság kérdése, hanem az üléspontból következő álláspont. Kormánydöntés egyébként még mindig nincs a kancelláriák ügyében – bár közigazgatási egyeztetésen már volt a tervezett elképzelés, szögezte le az államtitkár, aki azt is elmondta: a kancelláriákról szóló kormányjóváhagyás után az új szervezetekkel kapcsolatban lesznek olyan részletkérdések, amelyeket a parlament elé kell vinni. A szervezetekkel – köztük például a Magyar Kórházszövetséggel – a jogszabályalkotás során egyeztetnek majd.

Az alapellátás láthatóan nehéz dió az államtitkárságnak. Legalábbis ez derül ki azokból a válaszokból, amelyeket arra a kérdésre adtak a háziorvosok, hogy vajon részt kívánnak-e venni egy népegészségügyi-központú állapotfelmérésben. A megkérdezettek 38 százaléka válaszolt igennel, de 80-ra emelkedett a feladatot elvégezni hajlandók száma, amikor e munkáért plusz pénzt helyeztek kilátásba. Az új törzskarton bevezetése egyébként csak jövőre várható, az állapotfelmérés ennek kitöltése során történne, egyelőre azonban még az erről szóló jogszabály sem született meg.

A tervbe vett három nagy centrum és a társkórházak helyszínének bejárása kezdődik, jelentette be a főváros egészségügyi rendszerének átalakításáért felelős miniszteri biztos. A menetrend igen feszes: a sürgősségi ellátás komplex megvalósítása az egyes, míg az egyéb intézményfejlesztés a kettes ütemhez kapcsolódik. Az előbbi legnagyobb feladata a három nagy centrum – az észak-budai negyediket a kormány is a közlekedésfejlesztéshez kapcsolja –, amelyek közül a Honvéd Kórház fejlesztése ígérkezik a legegyszerűbbnek, ahol lényegében a 2007-es terveket kell befejezni. Ehhez kell „hozzávarrni” a Bethesda Gyermekkórház szerepét, az Amerikai úti Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetet vagy akár a pszichiátriai ellátás tekintetében jelentős Nyírő Gyula Kórházat.

Cserháti Péter szerint ennél bonyolultabb a dél-pesti tervezés, ahol egy „mindenre képes” – szív-, ideg- és mellkas-sebészet, traumatológia, sztrókellátás stb. – intézményi konglomerátumra van szükség. Megoldásként kínálkozik például az országos kardiológiai intézet szomszédságában lévő Szent István Kórház területén felépítendő tömb, ahol a helyt adó kórház egyes fontos részlegei mellett helyet kapna a Fiumei úti Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet traumatológiája, idegsebészete is.

A nagy dilemma Buda. A kormányhatározat épp ezért nem utca-házszámot ír le – mint a Honvéd Kórház esetében –, hanem Kelenföld, mint városrész szerepel. De itt is fontos egyéb kormánydöntésekre van szükség, például a Kelenföldi pályaudvarral kapcsolatban. E területen öt nagy intézmény – Szent Imre, Szent János, Sport- és Kútvölgyi Kórház valamint az SE Ér- és Szívsebészeti Klinikája – „játszik”. Szóba került a gyermekkórházi férőhelyek egyenetlen eloszlásának – döntő részük Dél-Pesten található – felszámolása, s például az egyik gyermekklinika Budára „emelése”, hozzáadva a Budán szétszórtan működő csekély számú gyermekkórházi ágyat. Kelenföldön egyébként – a pályaudvar átalakításának függvényében – három, gyakorlatilag állami tulajdonban lévő telek közül lehet választani a fejlesztés során.

A kormánybiztos reményei szerint 2017 március 31-ig a kabinet elé tudják vinni a három nagy projekt konkrét, ütemezett kiviteli tervét, s ebben az esetben a 2018-as költségvetés tervezésénél már konkrét összeggel számolhat a kormány. De a következő esztendő sem telik eseménytelenül, hiszen 50 milliárdból megkezdődnek a kisebb fejlesztések a Szent Margit, a Jahn Ferenc, a Bajcsy, valamint a Flór Ferenc kórházakban.

Idén, a nyilvántartásban szereplő 10-12 ezer krónikus ágyból 2200-at vesz át az egészségügytől a szociális ágazat, amely az elkövetkezendő három évben 15 ezer emelt szintű ápolási ágyat kíván létrehozni. Az ágazat ugyanakkor változatlanul megtartja a jelenleg is rendelkezésére álló 15 ezer rehabilitációs, illetve pszichiátriai krónikus ágyat. Azzal a hírrel kapcsolatban, amely az átvett férőhelyek fizetőssé válásáról szóltak, Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta: az ápolási osztályok nagy része jelenleg is fizetős, a krónikus ágyaknál pedig fél év után napi 800 forintot kell fizetni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink