hirdetés
2019. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

Mi lesz az életvéggel kapcsolatos beadványokkal?

Átalakuló AB, megszűnő ügyek

A jogszabályok utólagos felülvizsgálatát a jövő évtől csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az ombudsman kérheti, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságát is megítélheti. Az utólagos normakontrollra irányuló eljárások nagy része megszűnik január 1-jén; kérdés, mi lesz az eutanáziával kapcsolatos beadvánnyal.

hirdetés

Hétfőn 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a T. Ház az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, amely az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik. A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja át az AB hatáskörét, rögzíti az eljárások típusait és a kezdeményezésükre jogosultak körét egyaránt.

A jogszabályok utólagos vizsgálatának ma még mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki "jogi érdek nélkül" az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Mindez azt jelenti: a törvény elfogadásával a T. Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az AB jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

atalakulo_ab_megszuno_ugyek

 

Feltehetően ez történik majd azzal az egészségügyet is érintő korábbi beadvánnyal is, amelyet dr. Vadász Gábor nyugalmazott sebész, aneszteziológus nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, és amelyről a MedicalOnline is beszámolt, akkor még azt jelezve: 2011-ben újra viták kereszttüzébe kerülhet az életmentő, életfenntartó kezelések visszautasításának hazai szabályozása.

Dr. Vadász Gábor azt kérte az Alkotmánybíróságtól, mondja ki az egészségügyi törvény és a kezelések visszautasításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes részei alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat.

A szakorvos beadványában jelezte: a jelenlegi szabályozás pontatlan, számos esetben végrehajthatatlan, a gyakorlatban nem működik. Mindez újra generálhatja a hazai eutanázia-vitákat is; a kérdésben utoljára 2003-ban foglalt állást a hazai Alkotmánybíróság.

Vadász Gábor a többi közt azt állítja: bár az egészségügyi törvény szellemisége jó, 1997-ben sok tekintetben az élenjárók közé tartozott Európában, hiszen „a betegjogok között elismerte a beteg kezdeményezte passzív eutanáziát, a kezelés visszautasítása végrehajtásának szabályozásával. A rendelkezések hibái az elmúlt 13 év alatt azonban „halmozottan megmutatkoztak, sok tekintetben ütköznek a földrészünkön végbement jogfejlődéssel és a Magyar Köztársaság Alkotmányával is. A beadvány célja, többi közt épp ezek feloldása.”

Bár a halál közelébe kerültek számára bonyolult procedúrát követően ma elvben bármilyen kezelés visszautasítható, Magyarországon mindmáig megoszlanak a vélemények arról, jelenti-e mindez a passzív eutanázia lehetőségét. Az egészségügyi törvény megalkotása előtti viták idején az Egészségügyi Tudományos Tanács és az orvosi kamara Etikai Kollégiuma is közölte: külön kell választani a passzív eutanáziát a halál közelébe jutó (terminális állapotú) betegek orvosi ellátásától, attól, hogy az orvos esetleg eltekint valamilyen beavatkozás elvégzésétől, s ezzel járul hozzá a beteg halálához. Definíció mindmáig nem született a kegyesnek, jónak nevezett halálra, ami akadályozza az előrelépést, annak ellenére, hogy felmérések szerint a magyar lakosság 64 százaléka támogatná az eutanáziát, s kétharmaduk az aktív eutanáziát választaná. Az Alkotmánybíróság aktív eutanáziát elutasító 2003-as döntése azonban – amely ugyancsak adós maradt a fogalmak meghatározásával – egy időre nyugvópontra juttatta a kérdést.

Az akkori döntést Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993-ban benyújtott indítványa váltotta ki, melyben azt kérték a taláros testülettől, hogy ismerje el a gyógyíthatatlan betegek aktív eutanáziához való jogát, és építsék be a Büntető Törvénykönyvbe a méltányossági ölés tényállását. Az Alkotmánybíróság 2003. áprilisi állásfoglalásának indoklása szerint azonban a minden embert megillető általános önrendelkezési jogból nem vezethető le a gyógyíthatatlan beteg azon joga, hogy halálát aktív orvosi tevékenység segítse elő.

Vadász Gábor újabb, hasonló kérdéseket feszegető indítványa mindmáig nem került a taláros testület elé, így a szakértő azzal érvelhet, hogy az AB már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is vizsgálható. Az új szabályozás szerint alkotmányjogi panasz is beterjeszthető, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. 

Az életvégi kérdések azonban más úton is megközelíthetők. Jogászok és egészségügyi szakemberek közös kutatásaira alapozva feltehetően 2012-ben teljesen új koncepció készülhet az egészségügyi törvény átfogó módosításához Magyarországon, amely a tervek szerint az eutanázia kérdéskörét sem hagyja érintetlenül. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara jelenleg alakuló együttműködése alapján a szakértők új kódextervezetet készítenek elő, amely elsősorban az életmentő-életfenntartó kezelésekről való lemondás körülményeit, az élő végrendelet készítésének napi gyakorlatát tenné átláthatóbbá és életszerűvé, elrendelve a többi közt e rendelkezések központi nyilvántartását – mondta el korábban Filó Mihály büntetőjogász adjunktus.

Filó Mihály szerint kontinensünkön Magyarországon a legszigorúbbak az öngyilkosságban való közreműködés büntetőjogi szabályai. Nálunk ez a cselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, miközben Németországban például nem bűncselekmény. A jogász korábban úgy nyilatkozott: egyre inkább arra megy a világ, legalábbis Európában, hogy az asszisztált öngyilkosság egyfajta kiutat jelenhet az eutanázia-vitákban. 

A szakértő szervezésében Öngyilkosság és jogtudomány címmel 2011. november 18-án rendeznek konferenciát és kerekasztalbeszélgetést az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink