hirdetés
2019. július. 18., csütörtök - Frigyes.
hirdetés

 

Antibiotikum-rezisztencia kutatás

Az antibiotikum-rezisztenciát és a mikoplazmák elleni védekezési lehetőségeket kutatja az MTA egyik Lendület kutatócsoportja, írja a Magyar Idők.

hirdetés

Van Magyarországon egy kutatócsoport, amely szerint az egyre aggasztóbb helyzet egyik fontos kiváltója lehet, hogy több ázsiai országban évtizedek óta gyakorlatilag folyamatos antibiotikum-kúrán tartják a baromfiállományokat az úgynevezett mikoplazmózis elleni védekezés céljából.

A mikoplazmák a ma ismert legkisebb baktériumok, amelyek elsősorban a légző- és a húgy-ivari szerveket támadják meg.

Az említett Lendület kutatócsoport vezetője, Gyuranecz Miklós állatorvos a Magyar Időknek elmondta: amiatt, hogy egyes ázsiai országokban, mint például Indiában vagy Kínában a csirkéket a mikoplazmózis elleni védekezés céljából majdhogynem folyamatosan antibiotikummal kezelik, nemcsak az állatokat megbetegítő kórokozók válnak ellenállóvá, de azok a baktériumok is, amelyek szintén előfordulnak a csirkében, de az embert is képesek megfertőzni.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetében dolgozó kutatócsoport ezért az antibiotikum-felhasználás csökkentésének lehetőségeit kutató vizsgálatba kezdett. Ezt részben alapkutatási pályázatok, részben gyógyszercégek finanszírozzák, utóbbiak segítenek abban is, hogy a magyarországi labor rendszeresen kapjon mintákat az érintett országok állatállományaiból.

Ugyancsak gyógyszergyárakkal együttműködve a kutatócsoport alapkutatási szinten a vakcinafejlesztésben is részt vesz, és azon is dolgozik, hogy vizsgálni lehessen az egyes oltóanyagok hatékonyságát.

Van olyan vakcina, amelynél már sikerült erre vonatkozó diagnosztikai módszert kifejleszteni, így ezt az alig nyolc fővel működő kutatócsoportot ma már világszintű referencialaborként tartják számon. Mint Gyuranecz Miklóstól megtudtuk, a csapat több diag­nosztikai eljárást is kifejlesztett. Ez a Lendület kutatócsoport a világon azon kevesek egyike, amely például képes a szarvasmarháknál légzőszervi, ízületi és tőgyulladást okozó mikoplazma kimutatására.

Gyuranecz Miklós és munkatársai megpróbálják felderíteni, melyek azok a mikoplazmagének, amelyek felelősek lehetnek a megbetegedések kiváltásáért, és igyekeznek olyan diagnosztikai teszteket kidolgozni, amelyekkel pontosan meghatározható egy adott baktérium megbetegítő, illetve antibiotikumoknak ellenálló képessége.

– Kutatásaink eredményeként már léteznek olyan molekuláris gyorstesztek, amelyek alkalmasak arra, hogy a levett mintából kivonva a DNS-t, nyolc órán belül meg tudjuk határozni az adott törzs antibiotikum-érzékenységi profilját. Egy ilyen vizsgálat eddig hetekbe, sőt hónapokba telt, ami miatt az állattartó gazdaságokban nem tudtak célzott terápiát alkalmazni, hatalmas anyagi károkat voltak kénytelenek elszenvedni – mutatott rá Gyuranecz Miklós.

(forrás: Magyar Idők)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink