hirdetés
2022. május. 20., péntek - Bernát, Felícia.
hirdetés

Amikor a rendszerszervező önkéntes ápolónak áll

Rékassy Balázs orvos, rendszerszervező gyakorlati tapasztalatokat is szerez a járványvédelemben. A Népszava interjúja.

(...) bánt az orvosok bérének egyoldalú emelése, nem lett volna szabad a kormánynak éppen a Covid idején az ápolókat cserben hagyni. Ezért, ha úgy tetszik demonstratívan, szolidaritásból jelentkeztem segédápolónak. (...)

Miközben a kórházakban a vírussal küzdenek, a háttérben folyik valamiféle átalakítás is az egészségügyben. Mit lát, illetve mit helyesel ebből az egészségügyi menedzser?

A járványkezelés örve alatt valóban zajlik egyfajta átalakítás, vannak kifejezetten jó irányok is benne, ilyen az ellátás egyidejű centralizálása megyei kórházakba, és a közben történő decentralizált, lakosság közeli ellátások megerősítésének vágya is. Jó ötletnek gondolom azt a törekvést is, hogy a háziorvosok praxisközösségeket alakítva szervezzék meg egy-egy területen a pácienseik gondozását. A gyakorlatban viszont úgy veszem észre, hogy a háziorvosok egyszerűen nem tudják és nem is akarják megérteni a praxisközösségbeli működés lényegét, továbbra is úgy dolgoznak, mint mielőtt plusz finanszírozást kaptak volna azért, hogy változtassanak. Pedig annak éppen az a lényege, hogy több orvos megosztja egymás között a betegeket a feladatokat, és őket számos egészségügyi szakdolgozó segíti. Így van krónikus beteg ellátást menedzselő szakdolgozó, aki odafigyel az 5 praxis összes cukorbeteg, van aki prevenciós edukációs munkát végez, sőt mondjuk egy ilyen praxis közösség életébe még a helyi gyógyszerész is besegít a gyógyszeres terápia betartására. Ehhez plusz források kellenek, világos hatáskörök, felelősségek, és nem oldható meg egyik napról a másikra. Ezért azt már kevésbé gondolom helyesnek, ami tipikus magyaros megoldás, hogy az OKFŐ és a háziorvosok is egymással összekacsintva, és csak papíron megvalósítva zajlik mindez. Ez a frusztráltságon kívül, máshova nem vezet. De nem lehet a magyar egészségügyről anélkül beszélni, hogy ne emlékeznénk meg milyen esélyegyenlőtlenség van akár a jövedelmekben, akár a területi ellátásban. Tudjuk azt is, hogy rengeteg beteg ellátatlan. De hogy miként lehet rávenni az ágazat egyre elcsigázottabb dolgozóit, hogy közre működjenek egy valódi változásban – most ez a feladat!

Milyen terv bontakozik ki az eddig megismerhető lépésekből?

Mint említettem: látszik egyfajta központosítás és ezzel egyidejűleg az ellátásszervezés delegálása a megyei kórházakba. Ennek végrehajtása azért sem zökkenőmentes, mert az átalakítást vezénylők nem vonták be a hazai szakembereket, a saját területükhöz értőket a tervezésbe. Ehelyett egy külső magáncéget a Boston Consulting Group-ot, egy stratégiai tanácsadó szervezetet bízott meg a feladattal a belügyminiszter. Majd az általuk letett javaslatot elzárta, titkosította. Aki nem paranoiás, abban is felvetődik, hogy csak azért lehetett így, mert valami nagyon kemény lépésre készülnek, és ahhoz nem akarnak se szakmai, se egészségpolitikai ellenállást. Szakmailag mindannyian tudjuk és tisztában vagyunk vele, hogy a közfinanszírozott ellátást kell erősíteni Magyarországon, és mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenséget, valamint növelni a hatékonyságot. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mindezt ennyi orvosból, ennyi pénzből csak úgy lehet megoldani, ha koncentráljuk és jobban szervezzük az ellátásokat, és növeljük a transzparenciát. Minden más eseteben marad a maszatolás vele az egyenlőtlenség, az ellátatlanság.

Azaz a polgároknak el kell fogadniuk, ha kezeltetni akarják a betegségeiket, utazniuk kell?

Inkább utazzon a beteg a speciális ellátásért, minthogy ne jusson hozzá egyáltalán, vagy olyan helyen jusson hozzá, ahol kevés gyakorlattal, vagy nem megfelelő eszközökkel végzik azt. Ugyanakkor azzal, hogy egy szlogennel meghirdetik, hogy erősítik a háziorvosi rendszert, de nem tesznek mellé erős érdekeltséget, amivel tényleg csapattá lehetne szervezni a most még egymástól elszigetelten működő szereplőket, még nem történt semmi. Az orvosi béremelés kevésbé tudatos eleme a mostani kormány reformjának: ott egyszerűen csak megijedtek, hogy a járvány közepén az orvosok fellázadnak. De ha már költöttek rá, akkor rögtön kértek is valamit: ne keverjék a magánmagánpraxist az államival. Ez aztán valamiért a gyakorlatban nem is sikerült. Ennek eredménye, hogy a Covid-járvány közben az orvosok elveszették motivációjukat a betegek ellátására, és így sok helyen ellátási szűkösséget okozva az állami ellátásban. Annak dacára is, hogy a miniszterelnök 2018-ban kijelentette, hogy a magán- és a közegészségügyet szét kell választani. Ehhez képest 2020-2021-ben olyan mértékű erősödését és fejlődését látjuk a magánegészségügynek, mint még soha. Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ez is volt a szándék. Hiszen megjelentek az egészségügyben az oligarchák, akik már nem tudják hová tenni a pénzüket, és itt is profitot akarnak. Ha meg egyszerűen csak naiv vagyok, akkor azt mondom, hogy mindez az elhamarkodott és a hibás döntések eredménye. Ez a rendszer további kettészakadását okozza. A válság rávilágított, hogy a közfinanszírozott rendszerek fejlesztése mennyire fontos. (...)

A teljes interjút ITT olvashatja

(forrás: Népszava)
hirdetés
hirdetés

Könyveink