hirdetés
2019. november. 20., szerda - Jolán.
hirdetés

 

Alvás-szabályozás a vázizomban

Az alvás-szabályozás kritikus lépései a vázizomban zajlanak, írja az eLife tanulmánya. A felfedezés révén olyan inszomnia-terápiát lehet kifejleszteni, ami nem az agyba juttatott drogok révén működik.

hirdetés

Christopher Ehlen és munkatársai, Ketema Paul, a University of California integratív biológus és fiziológus professzora vezetésével feltárták, hogy egy alvásmintázatot szabályozó mestergén (egyéb géneket be- és kikapcsoló gén), a Bmal1 vázizombeli mennyiségének növelésével a kísérleti állatok sokkal ellenállóbbá válnak az alvásmegvonás káros hatásaival szemben.

Tanulmányuk (Bmal1 function in skeletal muscle regulates sleep; eLife) szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a vázizom biológiai órája kommunikálni tud az aggyal.

A krónikus alváshiány számos betegség (pl. szívelégtelenség, agyvérzés, diabétesz, fertőzések) kockázatát fokozza, míg az alváshiánnyal kapcsolatos rezisztencia valószínűleg csökkenti ezen betegségek kockázatát, nyilatkozta Paul, aki szerint eredményük azt bizonyítja, hogy a vázizomsejtekben megnövelt mennyiségű Bmal1gén biztosítja ezt a rezisztenciát.

A vizsgálatok során a kutatók először molekuláris genetikai módszerrel kikapcsolták a kísérleti egerek agyában és vázizmaiban a Bmal1gént, ennek következtében romlott az állatok azon képessége, hogy kipihenjék az alvásdepriváció hatásait. Ezt követően helyreállították a gént az agyban, azonban ez nem eredményezett változást, a regeneráció továbbra is rosszabb hatásfokú maradt. A gén vázizombeli helyreállítása viszont visszaállította az állatok regenerációs képességét.

A gén vázizombeli mennyiségének az eredeti hatszorosára növelése (génmásolatok inzertálása a genomba) hatására az állatok kevésbé voltak álmosak alvásdepriváció után, kevesebbet aludtak és EEG-jük nagyobb aktivitást tükrözött, azaz jobban tolerálták az alvásmegvonás hatásait. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a vázizom direkt módon kommunikál az aggyal.

Az egerekben a három éves vizsgálat során a kutatók nem fedeztek fel semmi olyat, ami a géninzerció negatív következményeire utalt volna. Paul és munkatársai a közeljövőben azt akarják kideríteni, milyen géneken keresztül befolyásolja a vázizombeli Bmal1az agyműködést, hogyan kommunikál a vázizom az aggyal.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink