A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

A Pittsburgh székhelyű Carnegie Mellon University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében egy olyan, vizsgálati fázisban levő eljárásról számolt be, amely fókuszált ultrahang alkalmazásával képes az agy neuronjainak modulálására.

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet. A fertőzéstől való félelemhez a megbetegedettek hibáztatása társul.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.

A 65 évesnél idősebb populáció szerhasználati szokásait illetően kevés az epidemiológiai adat, a probléma a gyakorlatban gyakran rejtve marad még az orvos előtt is.

A mieloproliferatív daganatban szenvedő betegek közül a polycythaemia verás betegek kénytelenek elviselni a legnagyobb fokú életminőség-romlást.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) teljes népességre vetített előfordulása 2−4%-ra tehető. Típusos klinikai tünete a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. 

A XXI. század leggyakoribb betegségei kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal, közölte a Medical Tribune nyomán a PharmaOnline.