hirdetés
2021. október. 27., szerda - Szabina.

Dicső múlt és ígéretes jövő az egészségügyi informatikában?

Akár a homokóra

Korábbi úttörő szerepünk, komoly hagyományaink ellenére mára kifejezetten nagynak tűnik Magyarország lemaradása az egészségügyi informatikában. A jövő akár fényes is lehet, a közeljövő azonban még ambivalensnek tűnik, miközben az egészségügy vezetése folyamatosan azt hangoztatja: informatikai fejlesztés nélkül elképzelhetetlen az ágazat reformja.

Fejlesztéssel foglalkozó informatikusok területe az egészségügyi infokommunikáció vagy ezzel (is) bíbelődő orvosoké? Netán nem is hóbortról van szó, hanem az egészségpolitika egyik fontos eszközéről? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ ezekben a napokban infokommunikációs szakemberek annak apropóján, hogy uniós elnökségünk miatt Budapesten tartják az eHealth Week 2011 rendezvényt (a rendezvényről bővebb információ az eHealth Week oldalán), Európa e-egészségügyi szervezeteinek legnagyobb eseményét. A miniszteri találkozó mellett a nemzetközi eseménnyel párhuzamosan azonban az IME, az Egészségügyi vezetők szaklapja is kétnapos konferenciát tart a témában, azt kutatva, vajon mi szükséges ahhoz, hogy egymás mellett elbeszélés helyett végre egymásra találjanak informatikai fejlesztők, felhasználók és döntéshozók?

Bár az infokommunikációs technikákat jó negyedszázada alkalmazza az orvoslás, már mintegy 100 éve is volt rá példa, hogy a személyes orvos-beteg találkozást kiváltva, IT-kapcsolatot teremtve a labor és a dolgozószoba között értékeljenek egy elektrokadiogáfiai leletet – emlékeztetett a rendezvényen prof. dr. Kozmann György, az IME főszerkesztője, aki ma már nem lehetséges alternatívának, hanem elkerülhetetlen szükségszerűségnek nevezi az infokommunikációs megoldásokat. Ez a terület ugyanis ma már nemcsak a műszaki tudományokhoz és a mérnökök tevékenységéhez kapcsolódik, és nemcsak a szorosan vett betegellátásban lehet szerepe, hanem a betegségek megelőzésében, az egészségmegőrzésben is.

Ezt a nézetet erősítve dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője a többi közt arról beszélt, hogy az informatikai fejlesztések talán a legfontosabb egészségpolitikai eszközt jelentik a kormány kezében annak érdekében, hogy javíthassanak az egészségügy teljesítményén. Az ágazat számára ma ugyanis a külső kihívások és a belső problémák megoldása egyaránt feladatokat jelent. Ezek között említette az epidemiológiai és demográfiai helyzetet, az ország gazdasági helyzetét, miként azt is, hogy Magyarországon alacsony az egészségügyi közkiadások aránya és az egészségügyiek bére, ám az egészségügyi rendszer is hatékonysági problémákkal küzd. Ezen a helyzeten óhajt változtatni a várhatóan május végén, június elején kormány elé kerülő Semmelweis Terv, amely átrendezné a kapacitásokat, koordinálná az egészségügyi szolgáltatókat, szervezné a betegutakat, ösztönözné a minél alacsonyabb szinten történő érdemi orvosi ellátást, például a telemedicinát. És mindehhez hathatós segítséget nyújthatna az eHealth, amely nemcsak javítaná az ellátás hatékonyságát, de kevesebb humánerőforrást igényel, és gyors megtérülést is ígér.

Gaál Péter közölte, a megmaradt európai uniós forrásokból a tervek szerint infokommunikációs fejlesztésekre is szánnak, ám mint azt dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) korábban nyugalmazott főigazgatója jelezte: ennek a területnek komoly múltja van, valójában azonban az alkalmazási igény dönti majd el, mire jutunk vele. A szakember a területet egy homokórához hasonlította, amelynek dicső múltja van, pár éve tartó, egyelőre ambivalens jelene, a jövő azonban a homokóra aljához hasonlóan újra kiteljesedhet. A múltat elemezve Kincses Gyula két „csendes világrekordot” említett a kétezres évekből: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adattárházát és az ESKI bárki által kutatható, tételes adattárát, s Király Gyulához, az OEP egykori főigazgató-helyetteséhez hasonlóan nagy jelentőségűnek nevezte a teljes körű online jogviszony-ellenőrzés bevezetését.

Kincses szerint az ágazati informatika azonban rendre hátra sorolódott az ágazati prioritásokban, miközben az uniós forrásokból is kimaradt. A nagy rendszerek átalakítása elbukott a kormányzati hatalmi centrumok vitájában és a kormányváltás ténye sem gyorsította fel e folyamatot. Ahol fejlődés volt, ott sem vették figyelembe a piaci szempontokat, így a telemedicina rendszerszintű támogatása például ma sem megfelelő. A közadatbázisokhoz való hozzáférés nehézkes: az OEP adatoké tűrhető, ám az ÁNTSZ-é gyakolatilag adattemető – fogalmazott Kincses Gyula, aki szerint elsőkből mára utolsók lettünk a területen. Az itthoni ellátások során használt IT-alkalmazások szegényesek és nem elég korszerűek, s mivel az ellátás már nem csak közfinanszírozott, az egészségügyi szolgáltatók/ellátások egy részéről, így például a fogászatról „szinte semmit sem tudunk”.

A jövő fényes és ködös – mondta a szakember, aki szerint a közeljövő ugyanakkor bizakodóan ambivalens: megvan az a politikai szándék, erő és koncepció, amely elkerülhetetlenné teszi az informatika intenzív alkalmazását, ám érdemi forrásokat a közeljövőben nehéz allokálni a gazdaság helyzete és az uniós pénzfelhasználási szabályok kötöttsége miatt.

Mint azt a Medical Tribune nemrégiben megírta (regisztrált és bejelentkezett felhasználóink a teljes cikket itt olvashatják): 2011-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében várható kiírás a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (eHealth) bevezetésének támogatására -- a konstrukciót a harmadik negyedévben tervezik indítani. Az e-Health rendszerrel kompatibilis helyi és intézmények közötti informatikai rendszerek fejlesztésére, azon belül is különösen a betegazonosítási rendszerek fejlesztésére koncentráló pályázatok egy részét 2011 második, másik részét viszont csak 2012 második negyedévében tervezik kiírni. A kiírás feltétele a többi közt, hogy elkészüljön a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer koncepciója, amelyről korábban az EgészségMonitor elindulását bejelentő konferencián dr. Jávor András, a szaktárca közigazgatási államtitkára ugyancsak azt mondta: jelentős változást az egészségügyben sem tud elképzelni az info-kommunikációs háttér megváltozása nélkül. A betegek kórtörténeteinek elektronikus nyilvántartásához, az adatok cseréjéhez és kompatibilitásához elsősorban arra lesz szükség, hogy minden egyes adat minden elemi egysége tartalmazzon adatvédelmi részt is. A beteg ebben az esetben is bármikor megtilthatná adatai használatát, de azt tudnia kell, hogy személyes adatait soha senki nem láthatja. Mindez továbbfejlődést jelentene a mai tájékozott belegyezésen alapuló (ám a gyakorlatban alig-alig működő) gyakorlaton – ekkor ugyanis lehetne a betegtől célzott nyilatkozatokat kérni még egészségesen. A nagy váltás bevezetése elsősorban kormányzati feladat, a mai környezet nem alkalmas erre – emlékeztetett Jávor András, aki szerint mindez a többi közt a digitális aláírás és időpecsét bevezetését, és a jogi szabályozás megváltoztatását is igényelné: szerinte büntetőjogi kategóriává kellene tenni például az információs-technikával való visszaélést.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés