hirdetés
2020. február. 27., csütörtök - Edina.
hirdetés

Budapesten dőlhet el a Semmelweis-terv sorsa

Akár a Semmelweis-terv jövője is függhet attól, ki győz Budapesten: az önkormányzat Fidesz frakciója, amelyik megtartaná kórházait, vagy Tarlós István, aki odaadná azokat Szócska Miklósnak. Amennyiben a vitában a főpolgármester győz, ezzel egyúttal azt is demonstrálja, nem legyőzhetetlenek a párt belső, erős, megyei emberei sem. A végső szót azonban minden bizonnyal a miniszterelnök mondja majd ki.

hirdetés

Sokan készpénznek veszik azt a tényt, hogy a fővárosi kórházak állami kezelésbe kerülnek. Pedig ez a meccs mindaddig nincs lejátszva, állítja Sinkó Eszter, amíg a fővárosi közgyűlés áldását nem adta rá. Bármi hangzott is el eddig, ebből még "vissza lehet jönni", de akár fel is puhíthatják a Semmelweis-tervet oly annyira, hogy a végén marad az eredeti, a jelenlegi állapot.

A fővárosi önkormányzat kormánypárti frakciójának tagjai ugyanis attól tartanak, ha mindent átadnak az államnak – márpedig Tarlós nemcsak az egészségügytől, de az oktatástól, s a kulturális kiadásoktól is igyekszik megszabadulni – kiüresedik az önkormányzat. Az ügy furcsaságához tartozik az is, hogy a fővárosi kórházak döntő többségének nincs jelentős adóssága, amelyiknek pedig van, az jobbára nem a menedzsment számlájára írható. Mindez az egészségügyi közgazdász szerint az éremnek csak az egyik oldala. Ami a másikat illeti: való igaz, a fővárosban túl sok az intézménytulajdonos, s ez akadályozza a rendteremtést. Amennyiben – a főpolgármester tervei szerint – a kormány határozza meg a budapesti kapacitásokat, az önkormányzat kikerül a tűzvonalból, csupán egyik, s nem főszereplője az egyeztetéseknek. Gyorsabb a megegyezés, amely magasabb szintre kerülve megakadályozza, hogy a város, s a klinikáit működtető Semmelweis Egyetem közötti érdekütközés eszkalálódjon. Ez az út tehát elvezethet a fővárosi kórházügy rendbetételéhez, ehhez viszont véli Sinkó Eszter, nem kell megmozdítani a tulajdont.

Nagy kérdés, milyen irányba hajlik a miniszterelnök. Amennyiben Orbán Viktor – s korábban hangzottak el ilyen mondatok – az oktatás és a kórházak állami kezelésbe vétele mellett teszi le a voksát, akkor ez egyben az eddigi szervezőelvek felülírását jelenti. A decentralizálás helyébe lépő centralizálás az önkormányzatiság eszmevilágát kérdőjelezi meg, azt a gyakorlatot, amely jó néhány ügyet helyi kontroll alá helyez. A közgazdász kérdésünkre nem tagadta annak lehetőségét, hogy ezek a lépések akár az új önkormányzati törvény előkészítésére is szolgálhatnak. A Fidesznek ugyanakkor figyelembe kell vennie az elmúlt húsz évben kialakult társadalomfilozófiát, amely a központ feladatává a szabályozást tette, mondván, a helyi ügyekben döntsenek helyben. A Fidesz felülírja ezt, mondván, a helyiek nem jó gazdái az intézményeknek, míg mások úgy vélik, az állam sem lenne jobb tulajdonos. Nem véletlen, hogy a Semmelweis-terv egyáltalán nem államosítás párti, nem is tudnának mit kezdeni 140 kórházzal, amelyek irányítása nagy és igen komoly központi apparátust igényelne.

A kórházak állami kezelésbe vétele kapcsán az önkormányzatiságon túl, több kérdés is felmerül, többek között az, hogy miként illeszthető össze az állami intézményrendszer a társadalombiztosítással? Annál is inkább, mivel bevételeinek már több mint fele adóból, s nem járulékból származik. Sinkó Eszter szerint a felhasználható pénz forrásánál sokkal fontosabb, hogy milyen törvények szabályozzák a társadalombiztosítás önállóságát, különállását a központi költségvetéstől, illetve hogy a kormány mennyire veszi komolyan a tb integritását. Ez utóbbinak igen csak híján van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyet sikerült minisztériumi – bár már önálló szaktárca sincs! – főosztály szintre süllyeszteni, s amelynek kasszájába, száz milliárdokat mozgatva, kényük-kedvük szerint járnak be a kormányok pénzügyesei.

A társadalombiztosításnak az a lényege, hogy nem csak parlamenti, törvényi szinten szabályozzák bevételeinek és kiadásainak alakulását, hanem egy plusz védelmet is rendelnek hozzá, amikor kimondják: e két tételnek meg kell felelnie egymásnak, s ez utóbbi felett az Alkotmánybíróság őrködik. Amennyiben az egészségbiztosítási alap bevételeinek döntő többsége adóból származik, akkor a regnáló kormány prioritásai válnak meghatározóvá, s ez nagyon erőteljes kitettséget jelent az ágazat számára. A járulékokból összeadódó önálló egészségbiztosítási alap – tekintettel az elmúlt évtized eseményeire - nagyobb védelmet jelentene az állampolgároknak, hangsúlyozza a közgazdász.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink