hirdetés
2021. március. 01., hétfő - Albin.

Ágazatot ment a termékadó?

Egyelőre nem tudni, hogy vajon mennyire lehet valóban komolyan venni a jövő évi költségvetés nemrég közzétett számait. Az egészségügyben – amely 2013 egyik nagy vesztesének ígérkezik – mindenesetre lázas forráskeresés zajlik. Egyelőre úgy tűnik, minden út a termékdíjhoz vezet.

A MedicalOnline információja szerint a szakállamtitkárság az elmúlt hónapokban többféle változatban vázolta fel a kasszát őrző nemzetgazdasági tárcának, hogy az ágazatban mi mindenre kellene többletforrás. A végösszeg általában 100-120 milliárd között állt meg. Fontossági sorrendet egyébként azért is nehéz felállítani, mert  az  – elmúlt években a folyamatos visszafogás miatt teljesen kivéreztetett  – ellátórendszer a betegellátás jelenlegi színvonalának biztosítása érdekében épp úgy tőkeinjekcióra szorul, mint a katasztrófális munkaerőhelyzet javításának okán. Igaz, a kettő nehezen választható el egymástól.

Mindehhez a szükséges forrásokat többek között a népegészségügyi termékadó jelenlegi rendszerének szigorításával illetve az adó alá eső termékek körének bővítésével vélik előteremthetőnek a szakértők.

Zsíros adóforrásÍgy felmerült többek között a mesterséges transz-zsírok adóztatása, mégpedig dán példa alapján, ahol 2 százaléknál magasabb transz-zsír tartalmú élelmiszert tilos forgalomba hozni. A szakértők azonban nálunk nem ilyen radikális megoldásban gondolkodnak – legalábbis egyelőre, számolva az élelmiszeripar várható ellenállásával. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy e mesterséges anyagok hozzájárulnak a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulásához, továbbá szerepet játszanak bizonyos rosszindulatú daganatok megjelenésében, mi több, egyes vizsgálatok összefüggésben hozták a major depresszió kialakulásával is. A javaslattevők azonban óvatosságra intenek, úgy vélik, a lakosságon kívül, az ipari felhasználókban is tudatosítani kell ennek az alapanyagnak az egészséget károsító mivoltát. A tervekben a mesterséges transz-zsír tartalom sávos adóztatása szerepel, mértékét azonban az erőforrás és a nemzetgazdasági minisztériumok mellett többek között az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet bevonásával, közösen végzett vizsgálatok alapján kívánják megállapítani.

Bár korábban úgy vélték, az energiaitalok forgalmából jelentős bevételre tesznek szert a népegészségügyi termékadó révén, az eddig átutalt összegek csalódást okoztak. Miközben nagyjából 5 milliárd forintra számítottak, idén jó, ha 400 millió forint érkezik e termékkörből. A gyártók ugyanis „résen voltak”, s a taurin kivonásával – helyettesítésével például teobrominnal illetve az adómentes koffein tartalmának növelésével – sikerrel kerülik el az adót. Ennél a terméknél az adómérték (jelenleg 250 Ft/liter) növelése karöltve a hozzáférés szigorításával jelentheti a következő lépést – s nagyobb bevételt.

További többletbevételt jelenthet egyéb adalékanyagok valamint az étrend kiegészítők megadóztatása, vagy például a már termékadó alá eső készítmények adómértékének növelése.

A legnagyobb „falat” azonban kétségkívül a cigaretta illetve a vágott dohány termékadó alá vonása lenne. Ebből akár több tíz milliárd forintra is szert tehetne az ágazat – igaz, csak akkor, ha a bevételt nem vonja magához a nemzetgazdasági tárca. Az egészségügyiek adó melletti érvelését nehéz kétségbe vonni, férfiak esetében világelsők vagyunk a 100 ezer lakosra jutó tüdőrák halálozásban, nőknél pedig a közel sem elegáns harmadik helyen állunk az OECD országok között egy 2009-es adat szerint. Egy 2010-es hazai adat szerint férfiak esetében az összes halálozás 23, nőknél 9 százaléka okolható a dohányzással.

Más érvek is szólnak a dohánytermékek adóztatása mellett. Így például az, hogy ennek az árucsoportnak a keresletrugalmassága igen csekély, vagyis az elmúlt években bekövetkezett áremelések senkit sem – vagy legalábbis igen keveseket – késztettek a dohányzás abbahagyására. Igaz, az áremelkedés sem volt túl drasztikus. Egy idén januárban készített felmérés szerint az unió 27 országa közül úgy euróban, mint forintba kifejezve Magyarországon a legalacsonyabb – 1,98 euró, 595 forint - egy doboz cigaretta súlyozott átlagára. miközben az EU 27 tagországának átlaga ennek a duplája, 3,69 euró illetve 1 106 forint.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink