A „pécsi modell” története a magyar CT–MR diagnosztika kiszervezésének és visszaszervezésének tükrében

Két történet ugyanarról a rendszerváltáskori problémáról

Az ország nagy részében erre a tőkehiányra az lett a válasz, hogy a közintézmény beengedett egy külső magánszolgáltatót. A szolgáltató megvette vagy lízingelte a drága berendezést, azt az állami kórház területén, vagy saját diagnosztikai központjában, működtette, a társadalombiztosítás pedig közvetve vagy közvetlenül finanszírozta a vizsgálatokat. A NEK-ből később Euromedic, Diagnoscan, majd Affidea lett; mellette más cégek, így a HUNIKO, a Mediworld és a Raditec is megjelentek. Fendler szerint 2025-ig a közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatok mintegy egyharmadát magánszolgáltatók végezték. [2]

Pécsett azonban ugyanarra a rendszerváltáskori problémára más válasz született. Ez a Pécsi Diagnosztikai Központ, később NeuroCT Kft., ma PTE NeuroCT Kft. történetének valódi jelentősége. A PDK nem abban volt különleges, hogy magántőkét is felhasznált, hiszen ezt sokan tették, hanem abban, hogy nem engedte át egy külső szolgáltatónak sem a képalkotó kapacitás szakmai kontrollját, sem annak hosszú távú stratégiai értékét. A PTE hivatalos harmincéves jubileumi összefoglalója ezt kifejezetten úgy fogalmazza meg, hogy a PDK „radikálisan más utat választott”, mint más magyar intézmények, nem egy külföldi cégre bízta a drága eszközök beszerzését a kontroll átadásáért cserébe, hanem saját konstrukciót hozott létre. Ezért a PDK története nem egyszerűen egy regionális CT–MR központ története. A magyar képalkotó diagnosztika privatizációs történetének alternatív ága. A nyilvánosan hozzáférhető PTE-jubileumi összefoglaló a Pécsett elutasított szereplőt csak „külföldi cégként” nevezi meg, miközben Fendler országos története az 1991-től terjeszkedő NEK-et azonosítja a korszak első, izraeli befektetői hátterű nagy szereplőjeként. Ez erősen egybevág azzal a pécsi intézményi visszaemlékezéssel, amely szerint Pécs ezt a konstrukciót nem fogadta el, de a „külföldi cég = NEK később Euromedic, Diagnoscan, majd Affidea” közvetlen azonosítást a nyilvános PTE-beszámoló nem teszi meg.

A kilencvenes évek: a kiszervezési modell és a „pécsi különút”

Fendler történetének kezdőpontja 1991. A magyar államnak volt kórháza, betege, szakembergárdája és társadalombiztosítási finanszírozása, de nem volt elegendő beruházási forrása a gyorsan fejlődő CT- és MR-technológia megvásárlására. A magánszolgáltató ezt a hiányzó tőkét adta. Ez rövid távon rendkívül racionális kompromisszum volt, a betegek olyan technológiához jutottak hozzá, amelyet az állam önerőből nem tudott volna kellő ütemben telepíteni.

Fendler kritikája nem is az, hogy a magántőke megjelenése önmagában hibás lett volna. Ellenkezőleg, kifejezetten elismeri, hogy gyors modernizációt hozott. A problémát abban látja, hogy a magántőke bevonását nem követte ugyanolyan erős szerződéses, szakmai, teljesítmény- és minőségkontroll. Hosszú futamidejű szerződések születtek, a szolgáltató stratégiai helyzetbe került, miközben a közintézmény bizonyos esetekben elvesztette saját technológiai, szakemberi és később adatvagyona feletti tényleges ellenőrzésének egy részét.

Pécsett 1992-ben ugyanez a technológiai hiány jelentkezett. Dóczi Tamás, aki Angliában és Svájcban közvetlenül megismerte a korszerű képalkotás idegsebészeti jelentőségét, és 1992-ben átvette a pécsi Idegsebészeti Klinika vezetését, Németh Béla vállalkozóval, majd a hozzájuk csatlakozó Vadon Gábor radiológussal kezdett olyan megoldást keresni, amely Pécsett is hozzáférhetővé teszi a modern képalkotást. Ebből született meg a Pécsi Diagnosztikai Központ. A PTE jubileumi története szerint az operatív indulás 1993 -ra tehető. A cégjogi és az ellátási kezdet időpontja között van egy látszólagos eltérés, a PTE jelenlegi hivatalos gazdálkodószervezeti nyilvántartása 1992. december 21-ét jelöli az alapítás időpontjaként, míg a PDK/PTE NeuroCT saját történeti kommunikációja 1994-et tekinti a központ működési kezdetének. E kettő jól összeegyeztethető: a társasági konstrukció 1992–1993-ban jött létre, a diagnosztikai központ tényleges betegellátási történetét pedig 1994-től számítják. A döntő különbség azonban nem a dátumban, hanem a konstrukcióban volt.

Az országos modell leegyszerűsítve így nézett ki: külső tőke → külső tulajdonú gép → külső szolgáltató → hosszú szerződés → közfinanszírozott beteg.

A pécsi megoldás ehelyett: helyben megszervezett tőke és vállalkozás → saját eszköz → helyben maradó szakmai kontroll → közvetlen társadalombiztosítási szerződés → szoros egyetemi együttműködés.

A PDK-t magánszemélyek és egy egyetemi alapítvány részvételével hozták létre, az eszközbeszerzést saját konstrukcióban oldották meg, és a központ a későbbiekben közvetlen OEP-, majd NEAK-finanszírozási szerződéssel látta el a Dél-Dunántúl közfinanszírozott betegeit. Egy 2023-as, a PDK helyzetét ismertető beszámoló akkor már 29 éve fennálló közvetlen OEP/NEAK-szerződésről írt. Ezért a PDK-t csak jogi értelemben lehetett egyszerűen „magánszolgáltatónak” nevezni. Funkcionálisan nem klasszikus outsourcing-cég volt. Nem az egyetem képalkotó tevékenységét vette át külső befektetőként, hanem az egyetem technológiai hiányának megoldására kialakított, vele szorosan együttműködő, de gazdaságilag önálló platformként működött. Ez az értelmezés már elemző következtetés, de közvetlenül következik a PDK történeti leírásából, önálló finanszírozási jogviszonyából és az országos outsourcing-modelltől való dokumentált eltéréséből. Talán éppen ezért pontosabb a „pécsi modell” fogalma, mint a „pécsi magánszolgáltató” megjelölés.

A modell további sajátossága az volt, hogy a tulajdonosi nyereségmaximalizálás helyett fokozatosan a közhaszon maximalizálása vált deklarált alapelvvé. A 30 éves jubileumon Freund Tamás MTA-elnök ennek tulajdonította a konstrukció hosszú élettartamát; a PTE beszámolója szerint a PDK több mint húsz éve minden bevételét a betegellátás, kutatás és oktatás fejlesztésébe forgatta vissza. Ez a pont azért lényeges, mert már itt megjelenik az a paradoxon, amely 2023–2026-ban jogi problémává vált, a PDK társasági jogi formája alapján magánszolgáltatónak tűnt, miközben működési filozófiája és forrásallokációja sok tekintetben közfeladati-egyetemi logikát követett.

A kétezres évek: a képalkotó szolgáltatóból egyetemi-klinikai kutatási infrastruktúra

Fendler Judit országos történetében a hosszú távú kiszervezés egyik később megmutatkozó problémája az volt, hogy a képalkotás nem pusztán diagnosztikai szolgáltatás. Egy orvosegyetem számára stratégiai képesség, hiszen szükséges az oktatáshoz, a szakorvosképzéshez, a klinikai kutatáshoz, az innovációhoz és ma már a nagy mennyiségű képalkotó adat miatt a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez is. Fendler szegedi tapasztalata éppen ennek elvesztését mutatta meg.

Pécs történetének talán legfontosabb sajátossága, hogy ezt a felismerést jóval korábban intézményi programmá tette. A PDK a kilencvenes években még elsősorban a CT–MR hiány megoldására létrejött diagnosztikai egység volt, de működése fokozatosan túlnőtt ezen. A jubileumi PTE-beszámoló szerint a központ kezdettől bekapcsolódott az oktatásba és kutatásba, a 2004-ben Pécsre került Komoly Sámuel neurológus pedig újabb lendületet adott az idegtudományi együttműködésnek. A PDK egyben radiológus- és radiográfusképzési bázissá vált, és a neurológia, idegsebészet, radiológia, fizika, informatika, pszichológia és biológia együttműködésére épülő képalkotó kutatási környezet (Janszky József  neurológus és Schwarcz Attila idegsebész doktori iskolája) fejlődött ki körülötte. [11]

Ennek technológiai háttere is tudatosan épült. A PTE 2007-ben már kifejezetten egy 3 Tesla térerejű MR-készülék szakmai irányítására keresett fizikust a Pécsi Diagnosztikai Központ és az Idegsebészeti, illetve Neurológiai Klinika együttműködésében. A későbbi hivatalos PTE-leírás szerint az idegtudományi tömbben a magas színvonalú klinikai 1,5 T MR mellett egy külön 3 T, kutatási célú nagy térerejű MR működött az egyetem és a PDK által létrehozott Idegtudományi Képalkotó Konzorcium keretében. [12]

Ez a fejlődés minőségi változást jelentett. A gép többé nem csupán „vizsgálatokat termelő” eszköz volt, hanem kutatási infrastruktúra, amely köré humán tudás és nemzetközileg versenyképes klinikai idegtudomány épülhetett. A PTE jelenlegi leírása szerint a képalkotó együttműködésben a Neurológiai, Idegsebészeti és Pszichiátriai Klinika, valamint a velük azonos idegtudományi tömbben működő PDK olyan kooperációt alakított ki, amely számos MRI-alapú diagnosztikus és terápiás eljárás pécsi bevezetését tette lehetővé; a funkcionális MR standardizált klinikai alkalmazása is e környezetből nőtt ki. [13]

A pécsi modell ezzel három egymásra épülő szintből állt: betegellátásból finanszírozott technológia → technológián végzett kutatás és oktatás → a kutatási eredmények visszaforgatása a betegellátásba. Ez a visszacsatolási kör a modell egyik legerősebb sajátossága. A PTE jubileumi beszámolójában Bódis József rektor is azt emelte ki, hogy a PDK-ban a kutatás és oktatás nem utólag került a diagnosztika mellé, a betegellátás, kutatás és oktatás kölcsönösen erősítő rendszerré alakult. [14]

Az MTA–ELKH–HUN-REN kutatócsoport mint a pécsi modell tudományos pillére

A modell intézményes tudományos elismerésének fontos állomása lett az MTA–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport. Az MTA támogatott kutatócsoportjainak hivatalos nyilvántartása a Janszky József vezette Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport jelenlegi ciklusának kezdetét 2017. július 1-jére teszi. A régebbi PTE-oldalak ugyanakkor még egy Dóczi Tamás vezette MTA–PTE támogatott képalkotó kutatócsoportot dokumentálnak, tehát a tudományos együttműködés intézményi előzménye 2002-ig megy vissza. A 2024-es jubileumi beszámoló ezért joggal beszél „több mint egy évtizedes” akadémiai kutatócsoporti jelenlétről. [15]

A magyar kutatóhálózat 2019-es szervezeti átalakulása után a csoport az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat rendszerében folytatta tevékenységét; 2021-es PTE-forrás már „ELKH–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoportként” nevezi. [16] Az ELKH neve 2023. szeptember 1-jével Magyar Kutatási Hálózatra, HUN-REN-re változott. Ez tehát nem új kutatócsoport létrejöttét, hanem ugyanannak a támogatott kutatócsoporti hagyománynak az intézményi továbbélését jelenti. A jelenlegi hivatalos elnevezés HUN-REN–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport, vezetője Janszky József. A HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok Irodájának leírása ma is hangsúlyozza, hogy a kutatócsoport alapja a PTE Neurológiai és Idegsebészeti Klinikája, valamint a Pécsi Diagnosztikai Központ kooperációja, és hogy az alapkutatási eredmények közvetlenül átültethetők a klinikai gyakorlatba. [17]. Ez a folytonosság – MTA → ELKH → HUN-REN – különösen fontos a PDK története szempontjából. Azt bizonyítja, hogy a PDK-ban lévő képalkotó infrastruktúra nem egyszerű szolgáltatási kapacitás volt, hanem a magyar akadémiai kutatási rendszer által is támogatott tudományos platform.

A Nemzeti Agykutatási Program tovább erősítette ezt. A 2013–2017-es első NAP-program négy évre 12 milliárd forintos országos kutatási forrással indult; Pécs az egyik legfontosabb vidéki központjává vált. A NAP saját történeti anyaga külön említi a Dóczi Tamás vezette Pécsi Diagnosztikai Központtal együtt végzett MR-alapú epilepsziakutatásokat, valamint számos pécsi idegtudományi csoport részvételét. Freund Tamás a PDK harmincéves jubileumán a központot a Nemzeti Agykutatási Program fontos bázisának nevezte. [18]. Ez az a pont, ahol a pécsi és a klasszikus kiszervezési modell között a különbség különösen világos. Egy klasszikus outsourcing-szerződésben az egyetem gépidőt vásárol a szolgáltatótól. A pécsi modellben az egyetem és a PDK tudományos ökoszisztémát épített a gép köré. A kettő közötti különbség később Szegeden vált szinte drámai módon láthatóvá.

Szeged visszaszervezése és a pécsi modell utólagos igazolása

Szeged kezdetben lényegében Fendler országos alaptörténetét követte. Az SZTE 2004. április 30-án 25 éves közreműködői szerződést kötött az Affidea jogelődjével, amely a teljes képalkotó diagnosztikát lefedte: CT-t, MR-t, PET-CT-t, SPECT-CT-t, intervenciós radiológiát, ultrahangot, röntgent, mammográfiát és a stroke-ellátáshoz kapcsolódó képalkotást. A magánszolgáltató az egyetem területén működött, az egyetem pedig hosszú időre elvesztette saját önálló képalkotó infrastruktúráját. [5]

Fendler szerint 2014 körül vált nyilvánvalóvá, hogy a modell pénzügyileg kedvezőtlen az SZTE számára. A szerződés a finanszírozás igen nagy részét a szolgáltatónak juttatta, miközben a volumenkorlát miatt az egyetem nem feltétlenül kapta meg ugyanazt az összeget a finanszírozótól. A konfliktus 2016-tól tovább éleződött, 2017 végére pedig az SZTE ki akart lépni, csakhogy ekkor már nem volt saját eszköze, infrastruktúrája és megfelelően rendelkezésre álló saját személyzete, miközben az ellátási kötelezettsége megmaradt. [19]. A kormány 2018-ban 4,8 milliárd forintot biztosított az SZTE saját képalkotó eszközparkjának felépítésére. A közbeszerzések 2019-re lezárultak, az egyetem 2019 októberében 2020. június 30-i hatállyal felmondta a szerződést, majd a Covid-járvány közepén párhuzamos infrastruktúrát épített ki: két MR-t, három CT-t, PET-CT-t, SPECT-CT-t, angiográfiát és további több mint hetven képalkotó eszközt telepített. 2020 júliusától a teljes képalkotó diagnosztika ismét az SZTE saját irányítása alatt működött. [10]. A történet egyik legbeszédesebb része az adat kérdése. Fendler beszámolója szerint az Affidea a 2004 és 2020 között keletkezett betegadatokat nem adta át önként, az SZTE-nek azokat peres úton kellett megszereznie. A többmilliárdos elmaradt haszon iránti pert az egyetem 2023-ban nyerte meg. [20]

Ez retrospektíve különös fényt vet a pécsi döntésre. Amit Szeged 2020-ban egy hosszú és költséges visszaszervezési folyamat eredményeként szerzett vissza, az eszközök, az adatok, a szakmai kontroll, a kutatási hozzáférés és a stratégiai képalkotó képesség feletti egyetemi ellenőrzést, azt Pécs 1994-ben eleve nem adta át egy külső nagyvállalatnak.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a pécsi konstrukció és a mai szegedi modell jogilag azonos lenne. Nem az. Szeged a képalkotást közvetlenül visszavitte az egyetemi szervezetbe; Pécs egy önálló Kft.-ben tartotta. A stratégiai alapelv azonban lényegében azonos lett, az orvosegyetem számára a képalkotás nem egyszerűen megvásárolható diagnosztikai szolgáltatás, hanem olyan alapvető szakmai képesség, amelynek technológiai, adat-, oktatási és kutatási kontrollját érdemes az akadémiai rendszerben tartani. Ez az összevetés a két forrássor alapján levonható elemző következtetés. [21]. Ebben az értelemben Szeged húsz évvel később részben ugyanahhoz a felismeréshez jutott el, amelyből a pécsi modell megszületett.

Van azonban egy másik lényeges különbség. Fendler szegedi történetében a magánszolgáltató és az egyetem érdekei idővel szétváltak. A pécsi konstrukcióban ezzel szemben a társaság nyereségének visszaforgatása, a kutatási infrastruktúra közös használata és az egyetemi klinikákkal kialakított szoros együttműködés éppen azt szolgálta, hogy a gazdasági társasági forma előnyei, gyorsaság, rugalmasság, önálló gazdálkodás, megmaradjanak, miközben a stratégiai haszon az egyetemi betegellátásban, kutatásban és oktatásban realizálódjon. A PTE 2024-es beszámolója szerint 2019-től a PDK már teljes egészében két egyetemi alapítvány tulajdonában működött, és mind a közfinanszírozott, mind a térítéses ellátások bevételeit az ellátás és eszközfejlesztés szolgálatába állította. [22].

A pécsi modell tehát időközben maga is változott: magánszemélyek + egyetemi alapítvány → fokozódó egyetemi-tudományos integráció → két egyetemi alapítvány tulajdona → végül közvetlen PTE-tulajdon.

A szakmai mag ugyanakkor végig ugyanaz maradt: önálló diagnosztikai gazdasági egység, közvetlen társadalombiztosítási kapcsolat, térítéses ellátás, egyetemi együttműködés, kutatás és oktatás, valamint a források visszaforgatása. [23].

A PDK és az Orvosi Képalkotó Klinika: nem versengő, hanem komplementer kapacitások

A pécsi modell megítéléséhez egy további szempontot is figyelembe kell venni: a PDK létrejötte és későbbi fejlődése nem a PTE Radiológiai Klinikájának,  mai nevén Orvosi Képalkotó Klinikájának leépülésével járt. A húszéves jubileumon tartott előadás ezt a kérdést kifejezetten felvetette! Hátráltatta-e a PDK a pécsi radiológia fejlődését, elvont-e tőle központi forrásokat, vagy éppen többletforrásokhoz és új szakmai lehetőségekhez segítette az egyetemet? Az előadás válasza egyértelműen az utóbbi irányba mutatott. [48]. A történeti kiindulópont ugyanakkor fontos. Az 1990-es évek elején a Radiológiai Klinika Kuhn Endre professzor vezetésével nem kívánt részt venni az akkor „extramurálisnak” tekintett PDK-projektben. A PDK tehát nem a Radiológiai Klinika meglévő CT–MR infrastruktúrájának vagy finanszírozásának kiszervezésével jött létre, hanem olyan korszerű keresztmetszeti képalkotó kapacitást teremtett – CT-t, MR-t, SPECT-et –, amely Pécsett akkor hiányzott vagy elégtelen volt. A két intézményi ág ezt követően párhuzamosan fejlődött. [48] Ennek legerősebb bizonyítéka a Radiológiai Klinika 2007-es fejlesztése. Miközben a PDK már működött, és ugyanebben az időszakban saját 3 T kutató-MR programját építette, a PTE Radiológiája a HEFOP 4.3 program keretében mintegy 2,2 milliárd forintos Térségi Szűrő Diagnosztikai Központ-fejlesztést kapott. Ennek részeként többek között dual-source CT, flat-detektoros DSA, direkt digitális mammográfia és korszerű digitális röntgentechnika került a klinikára. A jubileumi előadás éppen ezért azt hangsúlyozta, hogy a PDK jelenléte nem akadályozta meg a Radiológiai Klinika kiemelt egyetemi és pályázati fejlesztését. [48]

A két szervezet eltérő erősségei idővel funkcionális munkamegosztássá álltak össze. Az Orvosi Képalkotó Klinika az egyetemi radiológia teljes szakmai spektrumát, a hagyományos képalkotást, az ultrahangot, mammográfiát, angiográfiát és intervenciós radiológiát, valamint a klinikai radiológiai oktatás és szakorvosképzés intézményi bázisát biztosítja. A PDK ezzel párhuzamosan a nagy értékű CT–MR diagnosztikában, különösen a neurológiai és idegsebészeti képalkotásban, a funkcionális és kvantitatív MR-módszerekben, valamint a kutatási célú MR-kapacitásban épített ki speciális kompetenciát. A húszéves előadás szerint a PDK kutatói hálózatának egyetemi partnerei között maga a Radiológiai Klinika és a Diagnosztikai Képalkotó Tanszék is szerepelt, ami a versengés helyett kialakult együttműködést jelzi. [48]

Ebből a mai helyzetre nézve fontos következtetés adódik. Pécs előnye nem egyszerűen az, hogy megmaradt a PDK, hanem az, hogy az egyetemen belül egyszerre maradt fenn egy teljes spektrumú Orvosi Képalkotó Klinika és egy önálló, rugalmas gazdálkodású, közvetlen NEAK-finanszírozással és térítéses bevételi lehetőséggel rendelkező PTE NeuroCT Kft. A két egység nem szükségképpen duplikáció, megfelelő stratégiai koordináció mellett egymást kiegészítő kapacitásokat jelent. A Klinika biztosítja a radiológia széles szakmai és oktatási integritását, a PTE NeuroCT Kft. pedig olyan specializált CT–MR, kutatási és innovációs platformot ad, amely saját bevételeket és pályázati forrásokat is képes fejlesztésbe visszaforgatni. Ez a kettős szerkezet a PTE KK és a dél-dunántúli régió számára reziliensebb és fejleszthetőbb képalkotó rendszert eredményezhet, mint akár a teljes kiszervezés, akár valamennyi képalkotó kapacitás egyetlen szervezeti egységbe történő koncentrálása.

A 2023–2026-os fordulat: amikor az „államosítás” elérte Pécset is

A következő nagy fordulat országos szinten 2023-ban következett be. A jogalkotó úgy döntött, hogy a közfinanszírozott CT–MR ellátásból kivezeti a klasszikus magánszolgáltatói konstrukciókat. Az eredeti szabályozás a nem megfelelő szolgáltatók finanszírozási és közreműködői szerződéseinek megszüntetését irányozta elő; az alapvető kivezetési határidő 2024. november 1. volt, ellátási érdekből azonban a működés legfeljebb 2025. november 1-jéig fenntartható volt. A későbbi módosítások a végrehajtás és a kártalanítás részletszabályait is rendezték. [24]. Ez az országos politika pontosan illeszkedik Fendler történeti ívéhez. Az állam a kilencvenes években tőkehiány miatt kiengedte a képalkotást a magánpiacra; a 2020-as évekre viszont arra törekedett, hogy a közfinanszírozott stratégiai képalkotó képességet ismét közintézményi kontroll alá vonja. A 43/2025. (X. 30.) BM rendelet indokolása ezt kifejezetten úgy rögzítette, hogy 2025. november 1-től a magánszolgáltatók által nyújtott közfinanszírozott CT–MR diagnosztikai szolgáltatásokat állami egészségügyi intézmények veszik át, az érintett jogosult magántulajdonosokat pedig kártalanítani kell. [25].

Pécsett azonban ekkor újra előjött az 1994 óta fennálló különbség. A törvény társasági jogi kategóriát látott, magántulajdonú Kft. A pécsi működés viszont mást jelentett: egy közvetlen OEP/NEAK-szerződéssel több mint három évtizede működő, egyetemmel integrált, minden nyereséget visszaforgató, országos kutatási infrastruktúrának is helyet adó diagnosztikai központot. 2024 januárjában, a harmincéves jubileumon a PTE hivatalos beszámolója már nyíltan úgy fogalmazott, hogy a tét a PDK „túlélése és további fejlődése” a változó egészségügyi rendszerben. [26]. A PDK így egy olyan szabályozás hatálya alá került, amely alapvetően nem az ő modelljére, hanem az országosan elterjedt külső outsourcing konstrukciók felszámolására született. Ez értelmezés, de a történeti tényekből világosan következik: a NeuroCT tulajdonosi formája miatt „magán” volt, miközben a PDK nem olyan viszonyban állt a PTE-vel, mint például az Affidea 2004–2020 között az SZTE-vel. [27]. Itt különösen érdekes a Fendler- és a Dóczi-történet egymás mellé helyezése. Fendler az országos visszavétel mellett olyan problémákra hivatkozik, mint a külső szolgáltatótól való stratégiai függőség, az egyetemi saját eszközpark hiánya, a kutatási gépidő bizonytalansága, az oktatási funkció háttérbe szorulása, a képalkotó adatok feletti kontroll elvesztése és a nyereség külső szolgáltatóhoz áramlása. [10]

A pécsi modell lényegében éppen ezeket a problémákat próbálta kezdettől kivédeni. Ezért 2025-ben az országos „visszaállamosítás” Pécsett sajátos paradoxont teremtett: egy olyan modellt fenyegetett megszüntetéssel, amely sok tekintetben már eleve teljesítette a visszaszervezés stratégiai céljait, az egyetemi kontrollt, a kutatás és oktatás támogatását, az eszközfejlesztésbe történő visszaforgatást,, csak ezt nem közvetlenül az egyetemi szervezeten belül, hanem egy önálló gazdasági társaság keretében tette. [28]

A „lex NeuroCT”

2025 őszére ezért külön szabályozási megoldás körvonalazódott. A PDK 2025. októberi közleménye már arról számolt be, hogy egy készülő törvénymódosítás lehetővé teheti a „pécsi modell” fennmaradását és a Pécsi Tudományegyetem teljes tulajdonszerzését. [29]. Az év végén elfogadott 2025. évi CXIX. törvény módosította a kötelező egészségbiztosítás szabályait. A jelenlegi Ebtv. már lehetővé teszi, hogy közfinanszírozott CT–MR vizsgálatokat ne csak klasszikus állami intézmény, hanem – többek között – az egészségügyi felsőoktatási intézmény által az Nftv. 97. § (1) bekezdés b) pontja szerint fenntartott, az egyetemtől szervezetileg elkülönült egészségügyi szolgáltató is végezhessen. Az Nftv. említett rendelkezése éppen azt teszi lehetővé, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmény saját szervezetétől elkülönült egészségügyi szolgáltatót hozzon létre és tartson fenn. [30].

A szabályozás ráadásul átmeneti „hidat” is épített a 2025. november 1-jei fordulóponton. Az a szolgáltató, amely 2025. október 31-én még rendelkezett CT–MR finanszírozási vagy közreműködői szerződéssel, de az új feltételeknek még nem felelt meg, igazolhatta, hogy megkezdte az ehhez szükséges intézkedéseket; ebben az esetben jogosultságát folyamatosnak kellett tekinteni. A megfelelést 2026. március 31-ig kellett igazolnia. [31].

Ez a szabályozási konstrukció illeszkedett pontosan a NeuroCT helyzetére. A „lex NeuroCT” elnevezés ezért tartalmilag találó, de fontos hangsúlyozni, hogy nem hivatalos jogszabálynév. A törvény normaszövege általános kategóriát teremtett, nem név szerint a NeuroCT Kft.-ről rendelkezett. Ugyanakkor az időzítés, az átmeneti szabály és a felsőoktatási intézmény által fenntartott elkülönült egészségügyi szolgáltató új jogosultsága ténylegesen lehetővé tette a PDK konstrukciójának megmentését. [32]. A folyamat jogilag 2026 márciusára zárult le. A PTE hivatalos nyilvántartása szerint a Pécsi Tudományegyetem 2026. március 11-i hatállyal 100 százalékos tulajdont szerzett a ma PTE NeuroCT Kft. nevet viselő társaságban; a változás cégbírósági bejegyzése 2026. március 19-én történt. Ez még a törvényben kijelölt március 31-i megfelelési határidő előtt megtörtént. [33].

A történet különlegessége az, hogy a PTE tulajdonszerzése nem jelentette a PDK beolvasztását a Klinikai Központba. A PTE NeuroCT Kft. ma is önálló gazdasági társaság, és saját tájékoztatása szerint önálló NEAK-szerződéssel rendelkező diagnosztikai szolgáltatóként nyújt közfinanszírozott és térítéses CT-, MR- és DEXA-vizsgálatokat, miközben tulajdonosa immár maga a Pécsi Tudományegyetem. [34].

Ez tulajdonképpen a pécsi modell negyedik nagy átalakulása:

1994: helyi, önálló alternatíva a külső outsourcinggal szemben;

2000-es–2010-es évek: integrált diagnosztikai–kutatási–oktatási platform;

2019: két egyetemi alapítvány tulajdonában működő, közhaszon-orientált társaság;

2026: 100 százalékos PTE-tulajdonú, de továbbra is önálló gazdasági társaság és önálló NEAK-szerződéses szolgáltató. [35]

A két történet párhuzamos kronológiája

Mit mond egymásról a Fendler- és a PDK-történet?

A két történetet egymás mellé helyezve egy, a puszta intézménytörténetnél lényegesen erősebb következtetés adódik. Fendler Judit története a magyar radiológia kiszervezésének, majd visszaszervezésének története. A PDK története annak a kísérletnek a története, hogyan lehetett már a kiszervezési hullám kezdetén elkerülni a teljes külső függőséget.

Fendler elemzésének alaptétele maga is árnyalt. Nem azt állítja, hogy a magánosítás rossz, az állami működés pedig önmagában jó. Éppen ellenkezőleg, végső következtetése szerint egy stratégiai egészségügyi szolgáltatásnál a tulajdonosi forma önmagában semmit nem old meg. Gépet vásárolni egyszeri beruházás; korszerűsíteni, megfelelő szakemberekkel működtetni, adatot kezelni, kutatást, hálózatot és minőségbiztosítást fenntartani viszont folyamatos rendszerépítés. [20]. Éppen ez teszi különösen érdekessé Pécset.

A PDK harmincéves története ugyanis bizonyos értelemben empirikus példája Fendler végső tételének. A pécsi modell nem attól maradt fenn, hogy „magán” volt, és 2026-tól sem attól lesz sikeres, hogy „egyetemi tulajdonú”. A konstrukció értéke abból ered, hogy harminc év alatt egy olyan ösztönzőrendszert alakított ki, amelyben:

-          a technológia helyben maradt,

-          a szakmai irányítás helyben maradt,

-          a társadalombiztosítási kapcsolat közvetlen maradt,

-          a magánellátás kiegészítő piaci bevételt teremthetett,

-          a bevétel visszaforgatható volt a technológiába,

-          a képalkotó kapacitás hozzáférhető maradt a klinikai kutatás számára,

-          az egyetem oktatási és szakorvosképzési érdekei beépültek a működésbe,

-          és a tudományos infrastruktúra az MTA, majd ELKH, végül HUN-REN rendszerébe is bekapcsolódott. [45]

Ezért a PDK helyét a magyar történetben szerintem nem az Affidea, HUNIKO vagy más klasszikus magánszolgáltatók mellé kell egyszerűen behelyezni. A jogi forma hasonló lehetett, de a funkcionális modell eltért. A klasszikus outsourcingban a közintézmény megvásárolta a szolgáltatást a magáncégtől. A pécsi modellben a gazdasági társaság az egyetemi-klinikai ökoszisztéma képalkotó platformjává vált, miközben megőrizte gazdasági önállóságát.

Ez a különbség magyarázza azt is, miért volt 2025-ben nehéz egyszerűen alkalmazni Pécsre az országosan kialakított „magán kontra állami” dichotómiát.

A 2026-os megoldás végül nem számolta fel ezt a különbséget, hanem jogilag hozzáigazította a tulajdonosi struktúrát a modell tényleges működési logikájához. A PTE lett a 100%-os tulajdonos, de nem olvasztotta be a társaságot a Klinikai Központba; a NeuroCT megőrizte jogi személyiségét és önálló NEAK-szerződését. [44]

Ez tulajdonképpen egy harmadik modell kialakulását jelenti:

nem külső magán-outsourcing,

nem is teljes egyetemi szervezeti internalizáció,

hanem egyetem által tulajdonolt, gazdaságilag elkülönült, piaci működésre is képes, ugyanakkor közfinanszírozott feladatot, kutatást és oktatást integráló egészségügyi társaság.

Fendler szegedi tapasztalata azt mutatja meg, miért fontos, hogy egy egyetem ne veszítse el stratégiai képalkotó képességét. A pécsi történet pedig azt, hogy ennek megtartásához nem feltétlenül szükséges minden funkciót az egyetemi bürokratikus szervezetbe beolvasztani. A kettő együtt egy sokkal gazdagabb tanulságot ad, mint akár a „magánosítás”, akár az „államosítás” egyszerű narratívája. Pécsett ehhez további előnyt jelent, hogy a stratégiai képalkotó képesség nem egyetlen szervezetben koncentrálódik: az Orvosi Képalkotó Klinika és a PTE NeuroCT Kft. komplementer kompetenciái együttesen szolgálják a PTE KK betegellátását, oktatását, kutatását és a régió diagnosztikai igényeit.

A PDK történetének talán legpontosabb összefoglalása ezért így fogalmazható meg:

A magyar képalkotó diagnosztika a rendszerváltás után azért fordult a magántőkéhez, mert az államnak nem volt elegendő forrása a technológiai ugrás finanszírozására. Az ország nagy részében ebből külső szolgáltatói kiszervezés lett. Pécs ugyanezt a tőkehiányt egy saját, helyi, szakmailag kontrollált gazdasági társasági konstrukcióval oldotta meg. Amikor harminc évvel később az ország a kiszervezésből való visszatérés mellett döntött, a pécsi modell éppen azért került veszélybe, mert jogi formája alapján ahhoz a magánszektorhoz tartozott, amelynek tipikus működési problémáit kezdettől igyekezett elkerülni. A 2025–2026-os, belső használatban joggal „lex NeuroCT”-ként emlegethető szabályozási megoldás végül ezt az ellentmondást oldotta fel: a társaság egyetemi tulajdonba került, miközben megmaradt önálló, közfinanszírozott és piaci betegellátást, kutatást és oktatást integráló gazdasági egységnek. [46]

Ebben az értelemben a PTE NeuroCT Kft. mai formája nem a pécsi modell megszüntetése, hanem annak negyedik evolúciós állomása. És talán éppen ez a harmincéves történet legérdekesebb tanulsága: a modell többször változtatott tulajdonosi és intézményi formát, miközben alapelve, a betegellátás, a technológiai fejlesztés, az egyetemi oktatás és a klinikai kutatás egy rendszerben tartása, lényegében változatlan maradt. [47]

 Források:

[1] [2] [4] [5] [10] [19] [20] [21] [27] [43] [46] A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése

https://medicalonline.hu/egeszsegugy_politika_es_uzlet/cikk/a__radiologiai_kepesseg_ki_es_visszaszervezese

[3] [6] [9] [26] [28] [36] [42] [45] PR és Kommunikációs Iroda · Hírek · Rendszerváltás a diagnosztikában – 30 éves a Pécsi Diagnosztikai Központ · PTE ÁOK

https://aok.pte.hu/hu/egyseg/960/hir/16502?utm_source=chatgpt.com

[7] [33] [44] A PTE többségi tulajdonában álló és részvételével működő gazdálkodó szervezetek

https://pte.hu/hu/gazdalkodo_szervezetek?utm_source=chatgpt.com

[8] [22] [23] [35] Rendszerváltás az orvosi képalkotásban – 30 éves a Pécsi Diagnosztikai Központ

https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2024/01/rendszervaltas-az-orvosi-kepalkotasban-30-eves-a-pecsi-diagnosztikai-kozpont?utm_source=chatgpt.com

[11] [14] PR és Kommunikációs Iroda · Hírek · Rendszerváltás a diagnosztikában – 30 éves a Pécsi Diagnosztikai Központ · PTE ÁOK

https://aok.pte.hu/hu/egyseg/960/hir/16502

[12] Hírek · álláshirdetés · PTE ÁOK

https://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/1772?utm_source=chatgpt.com

[13] Neurológiai Klinika | Pécsi Tudományegyetem

https://kk.pte.hu/hu/klinikai-kozpont-betegellato-egysegek/klinikai-betegellato-egysegek/neurologiai-klinika?utm_source=chatgpt.com

[15] [38] Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata

https://mta.hu/kozerdeku-adatok/az-mta-tamogatott-kutatocsoport-halozata-105682?utm_source=chatgpt.com

[16] [39] Magatartástudományi Intézet · Hírek · „A netfüggő agy korszaka: fejlődés vagy tévút?” – Dr. Darnai Gergely előadása · PTE ÁOK

https://aok.pte.hu/hu/egyseg/180/hir/14421?utm_source=chatgpt.com

[17] Magyar Kutatási Hálózat néven működik tovább az ELKH | HUN-REN

https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/magyar-kutatasi-halozat-neven-mukodik-tovabb-az-elkh-106901?utm_source=chatgpt.com

[18] Pécsre figyelnek a világ idegtudósai - Nemzeti Agykutatási Program 2.0

https://agykutatas.hu/hir/pecsre-figyelnek-a-vilag-idegtudosai/?utm_source=chatgpt.com

[24] [40] 2023. évi LIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár

https://njt.hu/jogszabaly/2023-53-00-00.0?utm_source=chatgpt.com

[25] 43/2025. (X. 30.) BM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

https://njt.hu/jogszabaly/2025-43-20-0A?utm_source=chatgpt.com

[29] Változatlan formában szolgálja tovább a betegeket a Pécsi Diagnosztikai Központ - pecsma.hu

https://www.pecsma.hu/valtozatlan-formaban-szolgalja-tovabb-a-betegeket-a-pecsi-diagnosztikai-kozpont/?utm_source=chatgpt.com

[30] 1997. évi LXXXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár

https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1997-83-00-00

[31] [32] 1997. évi LXXXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár

https://njt.hu/jogszabaly/1997-83-00-00?utm_source=chatgpt.com

[34] Pécsi Diagnosztikai Központ

https://neuroct.hu/?utm_source=chatgpt.com

[37] Két szék között – Mi lesz a Pécsi Diagnosztikai Központtal? | Pannondoktor.hu

https://www.pannondoktor.hu/2023/08/ket-szek-kozott-mi-lesz-a-pecsi-diagnosztikai-kozponttal/?utm_source=chatgpt.com

[41] 2024. évi XXV. törvény indokolás - Nemzeti Jogszabálytár

https://njt.hu/jogszabaly/2024-25-K0-00?utm_source=chatgpt.com

[47] Pécsi Diagnosztikai Központ

https://neuroct.hu/rolunk.html?utm_source=chatgpt.com

[48] Dóczi Tamás: PDK – Innovatív egyetemi és akadémiai modell a keresztmetszeti képalkotásra. Előadás a Pécsi Diagnosztikai Központ 20 éves jubileumán. Különösen: 13–14., 24–30., 39–46. diák.