2020. július. 07., kedd - Appolónia.
hirdetés
hirdetés

A palliatív kezelés átértékelése

A palliatív kezelés célja, hogy csökkentse a betegek szenvedését, és a lehető legjobb életminőséget biztosítsa mind a betegeknek, mind pedig az őket gondozó családtagoknak.

hirdetés

Magában foglalja a tünetek felmérését és kezelését, a döntéshozatalban való segítségnyújtást, a betegnek és családtagjainak nyújtott gyakorlati segítséget és a társadalmi források mozgósítását annak érdekében, hogy biztonságos környezetben lehessen a beteg. A palliatív kezelés egyik formája a hospice, a másik a nem-hospice ellátás. A nem-hospice ellátást a gyógyító és az életet meghosszabbító kezelésekkel párhuzamosan alkalmazzák, olyan esetekben, amikor a betegnek súlyos, komplex és életveszélyes betegsége van. A hospice ellátásra akkor kerül sor, amikor a gyógyító eljárások már nem segítenek, sőt, az általuk okozott negatív hatások nagyobbak, mint a révükön elért előny, vagy amikor a beteg utolsó heteit-hónapjait éli.

Így is lehet(ne)...Az USA kórházainak 80 szzalékában alkalmazzák

Az átfogó palliatív kezeléshez, ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a súlyos beteg és családja komplex szükségleteit, különböző tudományágak szakértőinek team-munkájára van szükség. A team tagjai között általában orvos, ápoló és szociális munkás van, és őket még – szükség esetén – lelkész, dietetikus, rehabilitációs szakember, gyógyszerész vagy más szakértő segíti. Az ilyen palliatív kezelést ma már az USA nagy (300 ágyasnál nagyobb) kórházainak több mint 80 százalékában alkalmazzák. Az egészségügyi hatások mellett nem elhanyagolható, hogy a palliatív ellátási programok csökkentik a kórházak kiadásait.

Annak ellenére, hogy ma már egyre inkább elérhető a palliatív ellátás, és számos bizonyíték igazolja, hogy a betegeknek milyen súlyos szenvedést okoznak a betegség tünetei, hogy milyen nagy teher nehezedik a segítő családtagokra, és hogy az előrehaladott, krónikus betegségekben fölöslegesen sokszor alkalmaznak költséges, hatástalan kezeléseket, az orvosok mégis a kelleténél ritkábban veszik igénybe a palliatív kezelést. Hajlamosak úgy felfogni, hogy a palliatív ellátás a – már egyébként semmit sem érő – gyógyító és életmeghosszabbító kezelés alternatívája, ahelyett, hogy a gyógyítás kiegészítőjének tekintenék.

Kevesebb depressziós beteg, közel 3 hónap plussz

A New England Journal of Medicine augusztus 19-i számában Temel és munkatársai vitatják ezt a felfogást, bemutatva randomizált, kontrollált vizsgálatukat, amelyben újonnan diagnosztizált, nem kissejtes tüdőrákos betegek egy részében az onkológiai kezelés mellett korai palliatív ellátást is nyújtottak. A vizsgálatba 151 beteget vontak be, és a kezelés előtt valamint a kezelés 12. hetében felmérték a személyek egészséggel kapcsolatos életminőségét és kedélyállapotukat. A csak onkológiai kezelésben részesülő betegekkel szemben a palliatív ellátást is kapók már kezdetben, és utána legalább havonta egyszer találkoztak egy palliatív ellátást végző orvossal. Ennek eredményeként életminőségük jobb volt, ritkább volt körükben a depresszió előfordulása és emellett átlagosan 2,7 hónappal tovább éltek, mint a csak onkológiai kezelésben részesülő személyek.

A tanulmány igazolta, hogy jó hatású, ha már a súlyos vagy halálos betegség diagnosztizálásakor megkezdik a palliatív ellátást, és eredményei összhangban voltak más, az életminőséggel foglalkozó vizsgálatok eredményeivel. A túlélés meghosszabbodását szintén alátámasztják más, friss vizsgálatok is, de ez még alaposabb kutatást igényel.

Az azonban nem vált világossá, hogy a palliatív kezelés milyen specifikus elemeinek köszönhetők az előnyös hatások. Nem vetették fel azt a kérdést, hogy milyen hatása van önmagában a betegre fordított több időnek és nagyobb figyelemnek, függetlenül a palliatív ellátástól. A túlélés 2,7 hónapos meghosszabbodásának oka nem ismert, noha ez igen jelentős mértékű hatás, összevethető egy standard kemoterápiáéval. Temel és munkatársai nem tűzték ki célul a fenti kérdések vizsgálatát, de ennek ellenére vizsgálatuk keresztülvitele nem volt könnyű, és figyelemfelhívó hatása nagyon fontos.

 

(Forrás: Amy S. Kelley, Diane E. Meier: Palliative Care — A Shifting Paradigm. New England Journal of Medicine, 2010, 363:781-782.)

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!