hirdetés
hirdetés
2019. november. 13., szerda - Szilvia.
hirdetés

A jó halottak megvendégelése és a gonoszak elijesztése

2000 óta munkaszüneti nap november elseje, a kelta eredetű ünnep, amely a vaskorban a mai Magyarország területét is benépesítő törzsek hitvilága szerint az újév köszöntésére, valamint a jó halottak megvendégelésére és a gonoszak elijesztésére szolgált: a tél és az új év kezdetekor ugyanis, amikor október novemberbe fordul, egy napra kinyílik a két világ, az élők és a holtak közötti kapu. Ebből a hagyományból ered a Halloween is, az All Hallows Eve, azaz mindenszentek estéje. 

A kelták fél évezreden át éltek Magyarország területén. A több hullámban történt kelta hódítás során i.e. 400 táján érték el a területet nyugat felől az első beköltözők, akiknek utódai megérték a római hódítást is.

A temetkezési leletek tanúsága szerint a kelták hittek a halál utáni életben és a reinkarnációban, ugyanis halottaik mellé élelmiszert, fegyvereket és díszeket temettek. A Győr melletti Ménfőcsanakon a Múlt-kor című történelmi portál beszámolója szerint 2003-ban épségben maradt kelta temetőt találtak, a férfi csontvázak mellett vaskard, pajzs, lándzsa volt, valamint birkanyíró ollók, kések és egyéb munkaeszközök. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket, bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek.

A kelta vallás konkrét elemeiről keveset tudunk, mert a rómaiak igyekeztek a meghódítottak minél több írott anyagát elpusztítani, a római hódítás után a kelta papok, a druidák számára maga az írás is tilos volt. Annyi azonban tudható, hogy hitviláguk a többi indoeurópai törzshöz hasonlóan animisztikus elemekben bővelkedő politeisztikus világkép volt. Elképzelésük szerint a másvilágon kívül a természetet is szellemek népesítik be, így szellemek laknak a fákban, sziklákban, tavakban, és természetesen kommunikálni is lehet velük.

A valahol a nyugati tengeren (pl. Avalon, az almafák szigete, a walesi afal – alma/apple szóból) vagy a föld alatt lévő másvilágon, amely az emberek zöme számára láthatatlan, az isteneken és a halottakon kívül olyan természetfeletti lények is élnek, akik képesek átcsábítani az embereket a saját dimenziójukba.

A szellemek közlekedni tudnak a két világ között egy tengely mentén, ami többek között lehet egy óriási fa, folyó vagy hegy is. Az újévi, azaz november elsejei szertartások célja a jó halottak megvendégelése – nekik külön terítenek az asztalon - és a gonoszak elijesztése – erre szolgálnak az ijesztő jelmezek és a tökből kivágott figurák.

Az is elképzelhető, hogy az ünnep a szüreti mulatságokból nőtt ki, amikor a nép felkészül az év sötétebb felének eljövetelére is. A Halloween szóösszetételben lévő „szent” jelentésű hallow szó etimológiailag a latin victima szóval is rokon, aminek a jelentése: az isteneknek szánt áldozat. Az ünnepeken emberáldozat is előfordult.

A másvilágon viszont, a görög Elíziumhoz hasonlóan, nincs se betegség, se öregség, se halál, és a boldogság örök.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink