hirdetés
2020. február. 20., csütörtök - Aladár, Álmos.
hirdetés

 

A bélflóra meglepő eredete

A magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, aminek meglepő eredete van.

hirdetés

A placenta bakteriális közösségében fellépő rendellenességek állhatnak egynémely koraszülés hátterében is, írja Clare Wilson a New Scientistben. Másrészt e bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, nemcsak azon a módon, ahogy eddig gondoltuk: epigenetikus mechanizmusok, azaz a gyermek génjeinek be-, illetve kikapcsolása révén. Az epigenetikus hatás és az anyai diétának a placenta bakteriális közösségére gyakorolt hatása együttesen befolyásolják több, a gyermek életében később megjelenő betegség, pl. az autizmus és az elhízás kockázatát, nyilatkozta a New Scientistnek dr. Kjersti Aagaard, a Houston-i Baylor Orvosi Kollégium szülész-nőgyógyász professzora.

Mint Aagaard és munkatársai a Science Translational Medicine-ben megjelent tanulmányukban (The Placenta Harbors a Unique Microbiome) írják, a méhlepény mikrobiomját eddig nem vetették alá alapos kivizsgálásnak, habár nyilvánvaló, hogy az abban élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak. A tanulmány szerzői populációs kohorsz-vizsgálatukhoz 320 személytől szereztek steril körülmények között placenta-mintát a szülés után, és elvégezték rajtuk a metagenomikus vizsgálatokat az abban élő baktériumok meghatározásához. Az adatokat nemterhes kontroll-személyek különböző testtájain élő baktériumközösségek (száj-, bőr-, orr-, vagina-, bél-mikrobiom) adataihoz hasonlították.

Az eredmények szerint a placenta bakteriális közössége egyedülálló, nem-patogén kommenzális mikrobiótája leginkább a Firmicutes, Tenericutes, Proteobacteria, Bacteroidetes és Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumokból áll. Összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít.

Az anya étrendjében lévő különböző tápanyagok nagyban befolyásolják, hogy milyen baktériumok fognak megtelepedni a placentában, magyarázza dr. Aagaard a New Scientistben. A közelmúltig azt hittük, hogy a csecsemők steril bélrendszerrel születnek, és a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később kolonizálják a belüket. Ez az elmélet akkor dőlt meg, amikor megvizsgálták újszülöttek mekóniumát, és kiderült: már a születés utáni első széklet is tartalmaz baktériumokat.

Aagaard és munkatársai vizsgálatai révén most már azt is tudjuk, honnan származnak a csecsemő első bélbaktériumai: az anya szájából.

Az eredmény igen meglepő, nyilatkozta a New Scientistnek dr. James Kinross, a londoni Imperial College sebésze, bélbaktérium-kutató. „Arra számítottunk, hogy a hüvely lesz a csecsemő mikrobiótájának forrása”, tette hozzá.

Most már „csak” azt nem tudjuk, milyen úton jutnak el a baktériumok a plecentába és a placentából a csecsemő belébe. Aagaard szerint az is elképzelhető, hogy az ereken keresztül, illetve az is lehetséges, hogy átjutnak az amnionfolyadékba, és a magzat azt lenyelve jut a baktériumokhoz.

A placenta-vizsgálat azt is feltárta egyébként, egyes baktériumok különböző mennyiségben vannak jelen azoknak a nőknek a méhlepényében, akik a 37. terhességi hét előtt szültek, azaz a koraszülés kapcsolatba hozható a placentális mikrobiom összetételével. Korábbi vizsgálatok egyébként már kimutatták, hogy az ínybetegségek fokozzák a koraszülés kockázatát. Aagard és csapata egy másik vizsgálata (Nature Communications,High-fat maternal diet during pregnancy persistently alters the offspring microbiome in a primate model)pedig azt bizonyította, hogy a terhes állatok étrendje befolyásolja az utódok mikrobiomját.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink