hirdetés
2019. június. 20., csütörtök - Rafael.
hirdetés

A 3-as metró sorsára juthat az egészségügy?

Az állami egészségügyi rendszer még sokáig nem fog tudni versenyezni a magánszektorral abban, hogy kellő időt szánjon a betegekre, mondta a Portfolionak Schiszler István, a Duna Medical Center ügyvezető igazgatója.

hirdetés

Mi a jellemző, miből finanszírozzák a betegek a kezeléseket?
Alapvetően zsebből fizetnek ügyfeleink, kis részben egészségpénztári számláról, ami a készpénzes fizetéshez hasonlóan a megtakarított vagyon terhére történik, csak ez utóbbit adókedvezménnyel támogatja az állam. Nemrégen vezettük be a hitelből történő finanszírozást, ezzel kapcsolatban még nincs sok tapasztalatunk.

A piac jelenleg a legdinamikusabban a vállalati ügyfelek felől bővül a visszajelzések szerint. Ezen a területen a DMC tervez együttműködéseket?
Az egészségbiztosításból finanszírozott ellátás a napi járóbeteg-forgalmunk 8 százalékát teszi ki. Ez a pillér is érzékelhetően növekszik. Folyamatosan tárgyalunk partnereinkkel arról, hogy a kórház megnyitásával egyidejűleg bevezessünk egy új kockázati egészségbiztosítási terméket, amely teljes körű fedezetet nyújt majd a szolgáltatásainkra.

Ha kitekintünk a teljes hazai magánegészségügyi piacra, akkor a vállalati egészségbiztosítási csomag lesz a jövő?
Aktív résztvevői vagyunk az egészségügy átalakulásának, és jó dolog azt látni, hogy a verseny milyen pozitív minőségi változásokkal jár. Egyre többen fordulnak magánszolgáltatókhoz, és a fekvőbeteg-ellátási piacon is megjelennek a magáncégek. Amíg csak az állami rendszer volt elérhető, addig nem volt verseny ezen a piacon, hiszen az állami szolgáltatót nem kényszeríti arra senki és semmi, hogy jobb szolgáltatást nyújtson. A régi metrószerelvények elavultsága akkor lett igazán szembetűnő, amikor az új járművek megjelentek a fővárosban. Illetve akkor, amikor sorozatban kigyulladtak; de ezt az egészségügyben nem kellene megvárni.

Véleményem szerint a verseny, amellett, hogy jó hatással van a magánegészségügyi ellátók piacára, hosszabb távon az állami egészségügyben is pozitív változásokat kényszerít ki, amit a páciensek is érezni fognak. A magánszolgáltatók új szemléletet, új kultúrát, új menedzsment-módszereket honosítanak meg. Ezeknek egy részét a külföldről visszatért szakembereink hozzák magukkal, és a segítségünkkel adaptáljuk a hazai körülményekre. Velük együttműködve a Duna Medical Centerben jelenleg is dolgozunk egy, a műtéti ellátás biztonságát növelő programon. Mivel egyre nagyobb a súlya a magánszolgáltatóknak, a politikai döntéshozók sem tudják megkerülni, hogy foglalkozzanak a társadalombiztosítási piac megnyitásának kérdésével.

A jelenlegi rendszerben a magánszolgáltatók plusz forrásokat hoznak az ágazatba, mivel az itt igénybe vett ellátásokat az ügyfelek megtakarításaikból finanszírozzák, és nem veszik igénybe a társadalombiztosítás ellátásait. A társadalombiztosítási piac megnyitása jelentős forrást csoportosítana át az állami intézményektől a magánszolgáltatók felé, akik a kiegészítő térítési díjakkal együtt sokkal jobb anyagi körülmények között tudnának gazdálkodni, mint a közintézmények.

Ezért rendkívül kényes téma a szektorsemlegesség felvállalása?
Az előbbiek miatt én megértem a politikai döntéshozók aggodalmait. A társadalombiztosítási piac megnyitása csak nagyon alapos társadalmi, közgazdaságtani elemzések és modellezések alapján képzelhető el, és csak akkor, ha ezek alapján mindez nem vezetne az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok egészségügyi ellátásának elégtelenségéhez.

A teljes interjú a Portfolion.

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink