hirdetés
2018. december. 11., kedd - Árpád.
hirdetés

"Mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy sztrájkolunk"

A munkabeszüntetés nagyon ritka az egészségügyben. A 24.hu a szervezőktől azt kérdezte, milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a rendelkezésükre.

hirdetés

A lap kérdéseire a márciusi demonstrációt szervező és a sztrájkot kilátásba helyező Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke válaszolt. Bencsik Andrásné hangsúlyozta, nem akarnak törvényeket áthágni, márpedig egy egészségügyi sztrájknak szigorú szabályai és feltételei vannak.

Nem az fog történni, hogy bemegy a nővér és nem látja el a beteget. Lesz minimumellátás a sztrájk napján is az osztályokon,  mondta az alelnök, ám hozzátette: azt mindenképpen el szeretnék érni, hogy az akciónak érezhető hatása legyen, és nyomást tudjanak gyakorolni. „Érződnie kell a sztrájk súlyának.”

A sztrájkot úgy kell elképzelni, mintha egy hétvégi vagy egy ünnepi nap lenne. Például nem készítenék elő a vizsgálatra a beteget, és nem lesz, vagy csak jóval később zárójelentése, így később mehetne haza – sorolta azokat a gyakorlati lépéseket, amik komoly hatással lennének egy sztrájk idején az ellátásra. Leállhat az adminisztráció, a mosoda vagy az étkeztetés is.

A sztrájk menete az egészségügyben meglehetősen hosszú előkészítést igényel. Bencsik Andrásné azt mondta, nem céljuk, hogy mindenképpen sztrájk legyen, először a sztrájkbizottság levelet ír Orbán Viktornak. Hozzátette, bár az első, januári levelük hatására előre hozták a novemberre tervezett béremelést, "nem elég, amit kaptunk.”Ezért küldik el újra a levelet a miniszterelnöknek, amiben pontosítják a bértáblát és a számokat. Ha a levél hatására nem lesz érdemi változás, akkor jön március 24-én a tüntetés, utána pedig a sztrájk – de nem feltétlenül, és semmiképpen sem azonnal.

Bencsik Andrásné hangsúlyozta, a kormánynak is alakítania kell egy sztrájkbizottságot, ami a FESZ-MOMSZ sztrájkbizottságával leülve hosszú tárgyalási procedúrába kezd. Akkor lesz sztrájk, ha ez a két bizottság nem jut dűlőre – jelezte az alelnök, majd elmondta, ez után kezdődhet a kórházakkal és a rendelőintézetekkel az egyezkedés. Merthogy a sztrájk nem egyik pillanatról a másikra kezdődik el, először az intézmények vezetőivel kell tisztázni a minimumellátás feltételeit.

A sztrájk nagyban függ az intézményvezetőktől. A FESZ alelnöke erről azt mondta, hogy vannak kórházigazgatók, akik kategorikusan kijelentették, náluk nem lesz munkabeszüntetés. Szerinte ők is félnek, tartanak ettől a helyzettől.

Ahogy az egészségügyben, úgy a mentődolgozók körében sem egyszerű kivitelezni egy sztrájkot. Klasszikus teljes munkabeszüntetésről az ő esetükben sem lehet beszélni, hiszen törvényi kötelezettségük az ellátás. Senki sem szeretne a sztrájk eszközéhez nyúlni, de rá fogunk kényszerülni – mondta a 24.hu-nak Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. Olyan nem lesz, hogy kiszállunk a mentőkocsiból, megállunk mellette és nem csinálunk semmit – mondta a MOMSZ elnöke, aki elárulta, hogy megvan a tervük a sztrájkra, de hogy konkrétan mi lesz az, nem mondhatja el. Mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy sztrájkolunk – ígérte Kusper Zsolt, majd hozzátette: olyan akciót találtak ki a sztrájkra, amivel hatékonyan fel tudják hívni a munkáltató, a törvényhozók és a közvélemény figyelmét a helyzetükre.

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink