Virtuális valóság fóbiák ellen
A virtuális valóság egyik előnye, hogy nem túl költséges a felszerelésigénye és szélesebb körben elérhetővé teheti a jövőben a terápiát, írja a Qubit.
„Manapság egyre többen fordulnak pszichológushoz, ez egyre kevésbé jelent társadalmi stigmát. Az viszont még mindig nem része a mindennapos gondolkodásnak, hogy pszichológushoz ugyanúgy lehet rendszeresen járni, mint szűrővizsgálatokra. Igaz, a szakemberek sem érhetők el könnyedén, a támogatott szakrendelés kevesek számára érhető el, magánorvoshoz meg csak az megy, aki meg tudja fizetni. A VR [virtual reality, virtuális valóság] egyik nagy előnye, hogy nem túl költséges a felszerelésigénye és szélesebb körben elérhetővé teheti a jövőben a terápiát. Nemcsak terápiás üléseken használható, hanem akár otthon, állapotfenntartó jelleggel is, emiatt szinte biztos vagyok benne, hogy át fog szűrődni a mindennapi gyakorlatba” – mondja a terápiáról Zsidó András Norbert pszichológus, a pécsi Vice Lab kutatócsoport vezetője.
A Vice Lab kutatásai azt vizsgálják, hogy milyen kognitív, érzelmi és viselkedéses szinten megjelenő változások állnak a különböző fóbiák hátterében. Az ilyen vizsgálatok azért hasznosak, mert segíthetnek a szakembereknek a terápiákat olyan aktív, jól struktúrált, viszonylag rövid ideig tartó kezeléssorozat formájában végezni, amelyben a kliens diszfunkcionális gondolkodása és viselkedése az egészséges működés irányába változik. Mivel a terápia révén megváltozik, ahogy az érzéseinket és a viselkedésünket értelmezzük, az is módosul, ahogyan a világot saját magunk számára struktúráljuk.
„A specifikus fóbia egy olyan szorongásos zavar, amelyet tartós, túlzott és irreális félelem jellemez a fóbia tárgyának jelenlétében (vagy akár arra gondolva is), és mindez meggátolja a személy funkcionálását egy vagy több területen (például munka, szociális kapcsolatok). A specifikus fóbia jellegzetessége az erős distressz érzése (...), jellemzően a fóbiás személy szorongást, félelmet vagy pánikot tapasztal, amikor szembesül a rettegett tárggyal vagy helyzettel. Ezekből kifolyólag a személy elkerüli azokat a helyzeteket és helyeket, amelyekről úgy véli, hogy a fóbia tárgyával találkozhat. A túlzott félelem nem csupán jelentős szorongást vagy interferenciát okoz a személy mindennapi életében, hanem ezekből kifolyólag súlyos egészségügyi következményekkel is járhat” – írják a pécsi kutatócsoport szerzői egyidén nyáron megjelent, a VR-alapú viselkedésterápiát elemző tanulmányukban.
„Ebben a folyamatban használhatják egy terápia során a VR-t, mert az nem teljesen valós grafikai megjelenítése miatt segíthet a páciensnek, hogy könnyeben leválassza magát a helyzetről. Mivel tudja, hogy a helyzet, amiben a szorongása beindul, nem valós, ezért a segítővel könnyebben tud azon dolgozni, hogy a szorongása egyébként is, élesben is csökkenjen. Ha valaki tériszonyos vagy fél a repüléstől, akár a pszichológus irodájában is ki tudja próbálni, milyen érzés lenne a valóságban is ilyen helyzetben lenni. Ha ott már nem fél, a valóság egy következő lépcsőfok. A fokozatosság elve a fóbiák kezelésében nagyon fontos, a VR pedig egy első lépés lehet a valóság felé” – magyarázza Zsidó.
