Tudomány
Újra terjed az álomkór
A klímaváltozás újabb veszélyes következménye, hogy az álomkórt terjesztő cecelégy a szavannákról beköltözött a nyugat-afrikai nagyvárosokba, az eddiginél is lényegesen nagyobb számú megbetegedéssel fenyegetve a fekete földrészt.
Bár tökéletes gyógyszere nincs, időben elkezdett és megfelelő kezeléssel ma már gyógyítható az Afrika-szerte évszázadokon át rettegett betegség, az álomkór (trypanosomiasis), amelynek kórokozóját, a Trypanosoma nevű egysejtűt a cecelégy egyes fajai terjesztik. Csakhogy a cecelegyek szavannán élő formája a klímaváltozás miatt az egyre szárazabb, lassanként sivatagosodó vidékekről a párásabb partvidékekre vándorolt, ahol számos nagyvárosban (Abidjan, Dakar), délebbre pedig a Kongó folyó partján fekvő Kinshasában is megtelepedett.
A városlakó csak egy csípést érez, s általában nem is sejti mekkora veszély leselkedik rá. A cecelégy ugyanis emlősök, madarak és hüllők vérével táplálkozik, s akárcsak a szúnyog, a csípés közben nyálával bejuttatja a parazitát áldozata szervezetébe. Az egysejtű először a véráramban él, később bejuthat az agy-gerincvelői folyadékba és súlyos károsodást okozhat a központi idegrendszerben. A gyors (néhány hetes) lefolyású kelet-afrikai változattal szemben a nyugat-afrikai álomkór tünetei (láz, levertség, izom- és ízületi fájdalmak) jóval később jelentkeznek, és a betegség egy-hat évig is elhúzódhat. Ha a beteg nem kap időben megfelelő orvosi kezelést, és a Trypanosoma behatol az idegrendszerbe, az súlyos következményekkel jár: folytonos aluszékonyságot – ráadásul lidércálmokkal –, személyiségváltozást, végül pedig halált okoz. A hosszú lappangási idő különösen veszélyes, hiszen egy-egy rovarcsípésnek az ember általában nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Mire a baj bekövetkezik, már el is felejti, mitől betegedhetett meg.
Az álomkór egyes becslések szerint évente egy kisvárosnyi (ötven-hetvenezer) áldozatot szed, s mintegy háromszázezer embert vesz le a lábáról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagy erőfeszítéseket tesz az álomkór megfékezésére: egyebek mellett szorgalmazza a cecelegyek terjeszkedése várható irányának kutatását, különösen arra a nem kizárható veszélyre való tekintettel, ha a veszélyes rovar emberi segítséggel kiszabadulna Afrikából Amerika vagy Ázsia trópusi vidékei felé.
Forrás: Pál Attila, Népszabadság Online
