Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában

Az Európai Unió (EU) ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg, közölte az MTA.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az eddigi főigazgató, Szarka László Csaba utóda a főigazgatói poszton a következő három évben Kiss L. László. A 47 éves csillagász, a kutatóközpont eddigi főigazgató-helyettese a csillaghalmazok, a csillagok asztrofizikájának, valamint az exobolygóknak a szakértője.

Új főigazgatója van az MTA Ökológiai Kutatóközpontnak is: Báldi András után Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetheti az intézményt 2021 végéig. Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek, az élet, a genetikai kód és az emberi nyelvkészség eredetének, valamint a biológiai kooperáció kutatója.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Rudas Tamás utóda a főigazgatói poszton Boda Zsolt lett. Az 50 éves kutató 2016 nyara óta az MTA TK Politikatudományi Intézet igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területe a közpolitika változásainak magyarázata és a bizalom szerepe a közpolitikák megvalósításában.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén Pálfy Péter Pált Stipsicz András váltja. Az 53 éves matematikus kutatásainak középpontjában az úgynevezett alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató.

Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát: Dombrádi Zsolt 2023 végéig marad az intézmény élén.

A közlemény szerint 10 akadémiai kutatóközpont, bennük 39 intézet, és további 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotja "Magyarország legnagyobb, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózatát". E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik – az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül.

Az akadémiai kutatóhálózatban 4 ezernél többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék.

A közleményben felidézik azt is, hogy az MTA kutatóhálózatának finanszírozásáról nyár óta vita folyik az MTA, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Ennek oka, hogy 2019-től a mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint átkerült az ITM-hez. A 28 milliárdból körülbelül 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA szerint az, hogy ezek a források az ITM-hez kerültek, azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóhelyek esetében elvált a közfeladat ellátásának kötelezettsége a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogtól.

A kialakult helyzet miatt az MTA 2018 végén rendkívüli közgyűlést tartott. Az MTA 190. közgyűlésének határozata nyomán az elnökség által elfogadott, Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének küldött levélben kiemelik: jogilag megalapozatlannak tartják azt is, hogy a kutatóhálózatban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét és a kutatómunkához szükséges eszközöket, infrastruktúrát pályázati úton biztosítsák. Az MTA vezetése az elmúlt hónapokban számos alkalommal kifejezte aggodalmát a kutatóhálózat 2019. évi törvényes működésének ellehetetlenülése miatt. A levélben az Elnökség továbbá megállapítja, hogy "az akadémiai kutatóhálózat ugyanolyan elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a szűkebb értelemben vett köztestület", olvasható a közleményben.

Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón  azt mondta, hogy a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.  A miniszter szerint a javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával, az átalakítás nem sérti az akadémia függetlenségét, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen. Palkovics László elmondta, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszert átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált.