hirdetés
2025. április. 03., csütörtök - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés

 

Új terápiás lehetőségeket alapozhatnak meg a Lendületesek

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen célpont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.

Manapság sok szó esik a tudomány világában és a közbeszédben is az autoimmun betegségekről. Kérdés, hogy ennek oka a betegségek gyakoribb előfordulása vagy a diagnosztizálás hatékonyabbá válása. Németh Tamás, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint valószínűleg mindkettő.

„A növekvő számok mögött ott van az egyre kifinomultabb diagnosztika is. Régebben számos autoimmun ízületi gyulladás esetében azt mondhatták, hogy azt egyszerűen »reuma« okozza, miközben a valódi ok sok esetben nem volt ismert – vélekedik a kutató. – Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy bizonyos környezeti tényezők – például egyes táplálkozási hatások, vegyszerek vagy újabb fertőző ágensek – valóban azt eredményezik, hogy egyre több szisztémás autoimmun betegség, azon belül egyre több autoimmun ízületi gyulladás alakul ki.”
 
Az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport az autoimmun ízületi gyulladások kialakulásának (patomechanizmusának) megértésével foglalkozik. Ezeket a betegségeket nem közvetlenül fertőzések okozzák, esetükben az immunrendszer nem megfelelő szabályozottsága miatt az immunsejtek a szervezet saját sejtjei és molekulái ellen fordulnak. Ezek az ízületi gyulladások viszonylag gyakoriak: a legismertebb típus, a rheumatoid arthritis Magyarországon körülbelül hatvan-hetvenezer beteget érint.
És ez csak az autoimmun ízületi gyulladások egyik formája. E betegségek hatására az ízületek duzzanata és krónikus fájdalma alakulhat ki, a gyulladás pedig ízületi deformitásokhoz, súlyos esetben akár munkaképtelenséghez vezethet. Összességében tehát egy sok ember életminőségét jelentősen rontó betegségcsoportról van szó.
 
„Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben számos újabb terápia jelent meg a rheumatoid arthritis kezelésében, gyakorló klinikusként (a nemzetközi adatokkal összhangban) a mindennapokban több olyan beteggel találkozom, aki a jelenleg elérhető kezelési módokra egyáltalán nem vagy csak részlegesen reagál – mondja Németh Tamás, a Lendület Program támogatásával alakult kutatócsoport vezetője. – Így hatalmas szükség van újabb terápiák és gyógyszerek kifejlesztésére, amihez viszont újabb támadáspontok azonosítására van szükség.”
 
A kutatócsoport vizsgálatai a szinoviális fibroblasztokra koncentrálnak. A fibroblasztok kötőszöveti eredetű sejtek, a nevükben szereplő szinoviális jelző arra utal, hogy az ízületi belhártyát (a szinoviumot) részben ezek a fibroblasztok építik fel. Nyugalmi, gyulladásmentes körülmények között a szinoviális fibroblasztok nélkülözhetetlen szerepet játszanak az ízületek megfelelő működésének biztosításában, például olyan (kenő)anyagokat termelnek, amelyek az ízületi folyadékba kerülve hozzájárulnak a mozgás gördülékenységéhez.
 
Az autoimmun ízületi gyulladás során ezeknek a fibroblasztoknak a működése megváltozik: az ízületi környezet állandóságát biztosító alkotóelemből agresszív, tumorszerű tulajdonságokkal bíró sejttípussá alakulnak át. Így pedig az immunsejtekkel együtt részt vesznek az ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis kialakításában, a porcszövet és a csontok károsításában. A fibroblasztok eközben további immunsejteket vonzanak a helyszínre, sőt maguk is migrálni kezdenek, és korábbi „röghöz kötött” életmódjukat feladva vándorló sejtekké alakulhatnak át.
 
A kutatók fő célja, hogy minél pontosabban megértsék a fibroblasztok jelátviteli folyamatait, és feltárják, a gyulladásos környezetben hogyan képesek feldolgozni az őket körülvevő sejtekből származó jeleket, és hogyan tudnak erre reagálni. Ez azért rendkívül fontos, mert miközben ezek a sejtek érdemben nem vesznek részt a külső kórokozók elleni védekezésben, az autoimmun arthritisekben a szinoviális fibroblasztok egyfajta karmesterszerepet játszanak – érvel Németh Tamás. – Ha jobban megismerjük a jelátviteli folyamataikat, és esetleg célzottan tudnánk a jövőben gátolni a szinoviális fibroblasztokat, akkor talán lehetőségünk lenne úgy kezelni az autoimmun ízületi gyulladásban szenvedő betegeket, hogy az immunrendszer általános (például fertőzések elleni) működését ne csökkentsük.”

A szisztémás autoimmun betegségek ellen jelenleg használt összes terápia ugyanis egyúttal gátolja az immunrendszer rendes működését is. Így a kezelés mellékhatása sokszor a megnövekedett fertőzéskockázat, és – minthogy az immunrendszer nemcsak a külső, de a belső fenyegetésektől is véd bennünket –, esetleg a megnövekedett daganatkialakulási kockázat is. Viszont mivel a szinoviális fibroblasztok nem immunsejtek, elméletben akár úgy is lehetne őket blokkolni, hogy az immunrendszer működése eközben nem szenvedne érdemi kárt. Mindemellett pedig a jelenlegi terápiákra nem vagy csak részlegesen reagáló betegek is kezelhetővé válhatnának.
 
További részletek az mta.hu weboldalán

(forrás: MTA)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Szombathely belvárosának látványtérképe

    Több száz légi fotó és közel ezer földi felvétel segítségével készítette el Ferenc Tamás képzőművész a mai...

  • learn more A gyógyító kommunikáció - Praktikus tanácsok háziorvosoknak

    Az orvosi műhibaperek 70-80 százaléka kommunikációs hibákra, illetve az orvos kapcsolatteremtő...

  • learn more Arcok és harcok. Interjúk és töprengők a LAM-ból

    A könyvben összegyűjtött interjúkban az orvosi hivatás, a gyógyítás, a kutatás és oktatás nagyjai vallanak...

  • learn more Gyermekbántalmazás

    A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more A csontritkulásról - Patika Magazin könyvek

    Hogyan működik a csontszövet? Mik a csontritkulás rizikófaktorai? Mennyire meghatározó a gyermekkor, és mire kell...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more A magánpraxis-marketing kézikönyve

    A magyar privát egészségügy robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. De évről évre már nem csak a magánpraxisokban...

  • learn more Új tápanyagtáblázat

    A könyv a bevezetés és a táplálkozási alapfogalmak tisztázása után 12 fejezetben foglalja össze témája tudnivalóit. A bemutatás a...

  • learn more Rurik Imre (monográfia) FÉRFIGYÓGYÁSZAT

    A monográfia a férfiak szomatikus, mentális és szociológiai sajátosságait taglalja, amelyek a "férfiléthez" köthetők,...

  • learn more Álláskeresők könyve

    Hányan keresnek ma állást Magyarországon? Hányan készülnek feladni, és ami rosszabb, hányan adták, adják fel? Hiánypótló könyv magyar szerzőtől az...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Útmutató a fogorvosnak való segédkezésben

    „E könyv célja, hogy az assistálással foglalkozni akarót az e pályán szükséges alapfogalmakkal megismertesse és megadja...

  • learn more Levelek a túlvilágra - Egy 20. századi életút

    "„Az utóbbi időben több időt töltök unokáim korosztályának társaságában és látom, hogy a legtöbben milyen...

  • learn more Flow - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája - Az elme kerekei

    A Flow a tökéletes élmény pszichológiájának eredeti, legátfogóbb kifejtése....

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...