Szürkülő fogak: mi az oka, és mit tehetünk?
Nem elég, hogy az évek múlásával csökken fizikai és a szellemi teljesítőképességünk, ráncosodik a bőrünk, ritkásabbá válik a hajunk, még azzal is számolnunk kell, hogy a mosolyunk sem lesz a régi. Bár a fogaink elszíneződése természetes folyamat, ám mértékét több tényező is befolyásolhatja. Szakértőt kérdeztünk.
Annak, hogy a fogak egyre sötétebb színűvé válnak, egyrészt a fogzománc kopása és az alatta lévő sárgás fogfelszín előtűnése, másrészt a külső pigmentfoltok lerakódása az oka. A hő hatására a fogaink is tágulnak és zsugorodnak, ráadásul különböző fizikai behatásoknak is ki vannak téve, amelyek repedéseket alakítanak ki a fogzománcon. A repedésekben aztán színezőanyagok ülepednek le, s ezek eltávolítása meglehetősen nehéz feladat. Ahogy a Heti Világgazdaság szakértője, Szabó Beáta fogszakorvos mondja, a betegek legtöbbször csak azt észlelik, hogy fogaik sárgábbak, szürkébbek lettek, esetleg kifejezetten megbarnultak. „Ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, először is megnézzük, hogy a teljes fogazatot, vagy pedig csak egyes fogakat érintő gondról van-e szó. Az első esetben ki kell kérdeznünk a betegeket arról, hogy mióta észlelik az eltérést – magyarázza Szabó doktornő.
Az okok között szerepelhet bizonyos gyógyszerek szedése, amit akár az édesanya szedett a terhesség alatt, akár maga a beteg kisgyermekkorában: ilyen esetben a kémiai hatóanyag károsította a fogakat még azok fejlődése során. Ezt az elváltozást néha egész fiatal gyerekeken észlelik, de szerencsére ma már ritkább, hiszen ismerjük e gyógyszerek fogakra kifejtett hatását és a kritikus időszakban nem írják fel ezeket a pirulákat. Az is előfordulhat – még mindig a teljes fogazatnál maradva –, hogy a fogakat alkotó zománc, illetve dentinszövet fejlődési zavara okoz színbeli eltérést. Ilyenkor általában szerkezetbeli elváltozásról is szó van, vagyis porózusabbak, törékenyebbek és deformáltak is a fogak. A szakember dönti el, mi lehet a legjobb megoldás a fogak védelmére.
Az előző esetektől eltérően – amikor a fog anyagában van a hiba –,gyakran a túl sok festékanyagot tartalmazó ételek, színezékek, vagy egyszerűen csak a rendszeres tea-, kávé-, kólafogyasztás okoz barnás elszíneződést, a dohányzásról nem is beszélve. „Ha a beteg azzal fordul hozzánk, hogy csak egy, vagy néhány fog elszíneződéséről van szó, amelyeknek korábban semmi baja nem volt, akkor két dologra gondolhatunk. Az első – ez a gyakoribb –, hogy régebben gyökérkezelt fogak megszürkülnek, mert vagy a fogelhalás, vagy a gyökérkezelés során vér, elhalt szövetmaradványok pigmentjei, vagy maga a gyökértömő anyag rakódott le a fog szöveteiben. A másik ok az lehet, hogy a fog tünetmentesen elhal (például a fogat nagyobb ütés éri), és a bomló bakteriális termékek, vagy a bevérzés elszínezik a fogat” – hívja fel a figyelmet a szakorvos, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a már említett, az öregedéssel együtt járó fogszürkülés mindenkinél bekövetkezik függetlenül attól, hogy az eredeti, genetikailag meghatározott fogszíne milyen volt.
Mielőtt a fogfehérítést elkezdené a fogorvos, fontos, hogy a szuvas fogakat ellássa, eltávolítsa a fogkövet és kezelje az ínygyulladást. A fogak fehérítésének gyakorlatát már a 19. század végén leírták és használták is erre a hidrogén-peroxidot, azt az anyagot, amit tulajdonképpen önmagában, vagy kicsit módosítva a mai napig is felhasználnak a fogorvosok az eljárás során. A fehérítés után a fogak polírozása is fontos, amivel simává teszik a fogak felszínét. A fehérítés hatása általában 1–2 évig tart, ezt persze befolyásolhatják az étkezési és a szájápolási szokások is.
