Számba vették a magyar lelket
Mind többek életét keseríti a munkahelyi stressz, s a megkérdezettek közel harmada él át lelki erőszakot – egyebek mellett ez derül ki a Hungarostudy 2013-as kutatását bemutató kötetből.
A Hungarostudy elnevezésű vizsgálatok 1988 óta adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról. A kétezer fő megkérdezésével 2013 tavaszán készült kutatást bemutató tanulmányok egy része a teljes felnőtt lakosság jellemzőit vizsgálja, másik része a fiatal felnőttek helyzetét és a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos véleményét tükrözi.
Az első fejezet a kutatás részletes módszertani leírásával foglalkozik, míg a Társadalmi nézőpontok című fejezetben a lakosság életminőségét vizsgálják a szakemberek, elemezve többek között az egyes generációk érték-, attitűd-, viselkedés- és közérzetjellemzőit. Külön fejezet számol be a magatartászavarokról, valamint a párkapcsolatokról, családról és gyermekvállalásról. A Változások című fejezetben azokat a tanulmányokat olvashatják el az érdeklődők, amelyek a korábbi felmérések lakossági jellemzőit vetették össze a jelen állapottal.
Az adatokból kiderül egyebek mellett, hogy az életcélok és értékbeállítottságok skáláján a jó megjelenés és a sikeres pénzügyek előbbre kerültek, a vallásosság visszaszorult, a depressziós tünetek gyakorisága nem változott, a munkahelyi stressz pedig a társadalom szélesebb rétegeit érinti a 2006-os adatokhoz viszonyítva. A vizsgálat kitért a partner általi bántalmazásokra is: a megkérdezettek 30 százaléka számolt be lelki erőszakról, 10 százalék fizikai, 3 százalék pedig szexuális erőszakról.
A párválasztási szokásokról több mint hatszáz 18-35 év közötti fiatalt kérdeztek meg. A megkérdezettek mintegy 90 százaléka házasság- és gyermekpárti, bár 68 százalék szerint nem fontos a gyermekvállalás előtt megházasodni és a megromlott kapcsolat esetén inkább el kell válni. A gyermekvállalás tényét nem, de a megszületendő gyerekek számát nagyban befolyásolja az anyagi biztonság és stabil munkahely - derült ki a felmérésben résztvevők válaszaiból.
A magyarság egészségi állapotát Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítója és Skrabski Árpád szociológus kezdte el feltérképezni mintegy két évtizede: először 1988-ban, aztán 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban és idén készült ilyen jellegű felmérés.
