Spermiumjavítás dióval

Ez a lényege annak az új vizsgálatnak, amelyben kimutatták, hogy egészséges, fiatal, a 20-as és 30-as éveikben levő amerikai férfiakban javult a spermiumok vitalitása, motilitása és szerkezete, ha naponta 75 g-nyi diót ettek. A vizsgálatról szóló közlemény a Biology of Reproduction augusztus 15-i online számában jelent meg.

A terméketlenség és a csökkent megtermékenyítő képesség (szubfertilitás) gyakori probléma, világszerte mintegy 70 millió párt érint. Az esetek felében-harmadában az ok a férfi partner spermájának rossz minősége, aminek számos oka lehet a tudósok szerint: például a légszennyezettség, az egészségtelen életmód vagy a nyugati típusú étrend.

A közlemény első szerzője, Wendie Robins, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa és kollégái ezek közül az utóbbival foglalkoztak, amint ezt közleményük kezdetén kifejtik: „Azt a hipotézist teszteltük, hogy ha fiatal férfiaknál a nyugati típusú étrendet napi 75 g héjas dióval egészítjük ki, javul a sperma minősége”. Ez a mennyiség a szupermarketekben kapható kis csomag rágcsálnivalónak felel meg.

A dió bővelkedik többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA), amelyeknek fontos szerepük van a spermiumok érési folyamatában és sejthártyájuk integritásának fenntartásában – ez utóbbi befolyásolja azt, hogy képes-e a spermium megtermékenyíteni egy petesejtet.

A nyugati típusú étrend alkotóelemei közül a PUFA-k főleg a halakban, a halolajat tartalmazó étrendkiegészítőkben, a lenmagban és a dióban találhatók meg. A dió fontos forrása a linolénsavnak, egy omega-3 zsírsavnak.

Robbins és munkatársai 117 egészséges, fiatal, 21-35 éves férfit vontak be vizsgálatukba, akik nyugati típusú étrendet fogyasztottak. A személyeket véletlenszerűen két csoportba sorolták: 58-ukat arra kérték, hogy 12 héten át ne egyenek diót, 59 férfit pedig arra, hogy minden nap fogyasszanak el 75 g diót. A 75 g-os mennyiséget azért választották, mert korábbi vizsgálatok szerint ez már elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa a lipidek vérszintjeit, de nem olyan sok, hogy egy egészséges fiatal férfiban súlygyarapodást okozzon.

Minden résztvevő vér- és spermamintát adott mind a 12 hetes vizsgálati időszak előtt, mind pedig utána. A sperma minőségét a kutatók a férfi termékenység vizsgálatánál használatos módszerekkel mérték fel. Ezek közé tartozik a spermiumok koncentrációjának vizsgálata, a vitalitásé (az élő, illetve a halott spermiumok aránya), a motilitásé (milyen sebesen haladnak a petesejt felé), a sejtek morfológiájáé (alak és struktúra) és a kromoszóma-rendellenességeké.

A 12 hét végére egyik csoportban sem tapasztalták a testsúly, a testtömegindex vagy a fizikai aktivitás megváltozását (ezek is befolyásolhatják a sperma minőségét). A diót evő csoportban azonban magasabb lett az omega-6 és az omega-3 zsírsavak vérszintje, mint amilyen a vizsgálati időszak előtt volt.

Ebben a csoportban a 12 hetes dióevés hatására javult a sperma minősége is: szignifikánsan nőtt a vitalitás és a motilitás és javult a spermiumok morfológiája. Emellett kevesebb lett a kromoszóma-rendellenességek aránya is, mint amennyi a vizsgálat kezdetén volt. Hasonló változásokat a diót nem evő csoportban nem tapasztaltak.

Fontos megjegyezni, hogy a dióevés hatását csak egészséges fiatalemberekben vizsgálták, s ebből nem lehet arra következtetni, hogy miként hatna a dió a terméketlen és szubfertilis férfiak spermájára. Azt sem lehet bizonyosan állítani, hogy a spermiumoknál tapasztalt változások javítják a termékenységet.