Elképesztő módszerekre ragadtatták magukat a marketingesek, hogy növeljék az értékesítés hatékonyságát. A szó szoros értelmében belenéznek az agyunkba – az igencsak vad ötletről nemrég a New Scientist és a BBC is beszámolt.
Az agyhullámok befogása és regisztrálása válasz a piackutatók és marketingesek imáira: segítségével belenézhetnek a vásárlók fejébe, és megtudhatják, hogy mit is gondolnak valójában. A neuromarketingnek nevezett új módszer kiküszöböli a hagyományos piackutatás abból adódó hibáit, hogy a megkérdezettek gyakran mást mondanak, mint amit gondolnak az adott márkáról vagy termékről. Hogyan működik a gondolatolvasás? A páciens egy londoni klub különtermében üldögél egy nagy barna kalappal a fején. A kalap alól egy köteg vezeték lóg ki, ami öszszeköttetésben van egy laptoppal.
Emberünk hirdetéseket néz a tévében, miközben egy mögötte elhelyezett kivetítőn vonalas ábrákkal megjelennek a reakciói. A kalapja alatt viselt úszósapkába ugyanis 128 elektroenkefalográfiás (EEG) érzékelő van beépítve, ami a fejbőrén keresztül érzékeli és regisztrálja az agykéregben zajló elektromos változásokat. Hogy könnyebb legyen mindezt marketingszempontból értékelni, az érzékelők három területet vizsgálnak: a figyelem, az érzelem, és a memória területén fellépő agyhullámokat. Eközben egy kamera rögzíti a szemmozgásokat, hogy az is azonosítható legyen, emberünk a felszolgálóra, vagy a hirdetésre reagált-e éppen.
A gondolatolvasással azonnal kihullik a rostán az a hirdetés, amelyik képtelen megragadni az ember figyelmét, nem vált ki érzelmi reakciót, vagy nem képes behatolni a memóriába. A vizsgálatra egyébként az MRI sokkal jobb lenne az EEG-nél, de az annyira drága, hogy egyelőre nem lehet ilyesmire pazarolni. Marad az EEG-s agyszkennelés, az is csupán kísérletként, mivel a módszer etikai szabályait még nem fektették le. Ismert harvardi és oxfordi tudósokból álló tanácsadó testület fogja megvitatni, hogy ki, mikor, hogyan és milyen feltételekkel használhatja majd marketingcélokra a tudományos gondolatolvasást.
Egy megfigyeléses vizsgálat szerint a magas koleszterinszintű, sztatinokat szedő felnőtteknél jelentősen nagyobb lehet a glaukóma kialakulásának kockázata, írja az OTSZ Online.
„A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...
E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...
A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...
A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...
A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...