Paradigmaváltás az agydaganatok sebészetében
Dóczi Tamás idegsebész-professzornak az MTA minapi közgyűlésén elhangzott tudományos előaadását idézi vissza a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.
Ő Karinthy Frigyes példáján keresztül, az Utazás a koponyám körül című regényből kiindulva mutatta be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány eljárásait, új felfedezéseit.
"Karinthy műve világirodalmi szempontból páratlan alkotás, lélegzetelállító nyomozás a diagnózis után. Igazán megfelelő művészi példa egy klinikus számára, egyben lehetőséget ad a klinikai idegtudomány szédületes fejlődésének bemutatására" - értékelte a csaknem nyolcvan éve született művet az idegtudomány szempontjából a professzor, rámutatva, hogy ma – szemben a múlt századi hosszadalmas folyamattal - az író betegsége már egy napon belül, akár 30 perc alatt diagnosztizálható lenne.
A modern képalkotó berendezések nem csak a diagnózis felállításához járulnak hozzá. A digitális adatok birtokában már magát a beavatkozást is vezérelni lehet. Ilyen például a bizonyos esetekben a koponya megnyitását igénylő, klasszikus daganatműtétet kiváltó, ambulánsan is végezhető, MR-vezérelt sztereotaxiás sugársebészet, amelynek során kis terület célzottan kap nagy dózisú háromdimenziós sugárzást. "A kezelés során használt lineáris gyorsítót MR-berendezés irányítja. Korábban a gammakés volt erre a legmodernebb eszköz, ma már azonban a CT-vel is rendelkező gyorsító ezt is túlszárnyalja, hiszen itt már nem kell a célzókeretet a beteg fejére rögzíteni, hanem egyedi maszkkal szubmilliméteres pontossággal célozhatunk. A beavatkozást ezért akár több lépésben, frakcionáltan is elvégezhetjük, ami paradigmaváltást hozott az agydaganatok sebészetében" – fogalmazott Dóczi Tamás, rámutatva, hogy húsz évvel ezelőtt azoknál a rákos betegeknél, akiknél agyi áttét alakult ki, ellenjavallt volt az aktív onkológiai kezelés. E modern módszerek amellett, hogy e téren is változást hoztak, kiemelkedően eredményesnek bizonyultak: "Az első 50 sztereotaxiás sugársebészeti úton kezelt betegünk közül 46 esetben az idegrendszeri áttétek nem befolyásolták a betegség kimenetelét. Sikerült elérni az idegrendszeri áttétek kontrollját, és »visszaadhattuk« a beteget az onkológusnak kezelésre. Például a tüdőrákos beteget meg lehetett operálni" – idézi a professzort az mta.hu, ahol a teljes előadás videofelvétele is megtekinthető.
