Tudomány
Őssejtek az anyatejben
2009. november 25. 12:55
.jpg)
Az anyatej kulcsfontosságú a babák fejlődéséhez és egészségéhez, de hamarosan nélkülözhetetlen kutatási anyag válhat belőle. Ausztrál kutatók ugyanis kiderítették, hogy őssejteket tartalmaz.
Összesen három sejttípust sikerült azonosítaniuk a perthi székhelyű nyugat-ausztráliai egyetem kutatóinak. Ez egyedülálló, hiszen egyetlen más sejtcsoportosulás nem tartalmaz egy típusnál többet – közölte Mark Cregan orvosigazgató, a kutatás vezetője egy minapi csecsemőfejlődési UNICEF-kongresszuson.
A felfedezés teljesen véletlenül történt. A kutatók gyermekegészségügyi tanulmányaikhoz anyatejet vizsgálták mikroszkóp alatt, akkor bukkantak rá a feltűnő sejtalakokra. További elemzések kimutatták, hogy ezek a sejtek átváltoztathatók más sejttípusokká, tehát újra lehet őket programozni – írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
Cregan azt reméli, hogy e tudás birtokában megadatik a lehetőség, hogy számos súlyos betegséggel szemben új terápiákat lehessen kifejleszteni. A kutató meggyőződése, hogy az elkövetkező öt éven belül forradalmi áttörések következhetnek be a gerincvelősérülések, a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór kezelésében. Brit kollégái korántsem ennyire derűlátóak. Chris Mason, a londoni University College orvoskutatója azt nyilatkozta az Independent című brit lapnak, hogy az anyatej őssejttartalma még rég nem garancia a rutinkezelések létrejöttére.
Az anyatej azonban az őssejtterápia kifejlesztése nélkül is nagyban hozzájárulhat az emberi egészséghez. A kutatók remélik, hogy a tej számos összetevőjének felfedezése fokozza majd az anyák szoptatási készségét. Az ausztrálok ugyanis nemcsak őssejteket találtak, hanem az immunrendszer fontos összetevőit is, amelyek nem károsodnak a baba hosszú emésztőrendszerében. Cregan szerint ezek az anyagok még fiatalkorban is meghatározzák a fejlődést, védőfunkciójuk pedig egészen a felnőttkorig elkísér minket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemők számára kizárólag anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban. Csak ezt követően lépnek be a baba étrendjébe a pürék, de ezzel párhuzamosan, amíg lehetséges, ajánlott folytatni a szoptatást egészen a gyermek kétéves koráig, feltéve, hogy mind a gyermek, mind az anya szeretnék ezt.
A felfedezés teljesen véletlenül történt. A kutatók gyermekegészségügyi tanulmányaikhoz anyatejet vizsgálták mikroszkóp alatt, akkor bukkantak rá a feltűnő sejtalakokra. További elemzések kimutatták, hogy ezek a sejtek átváltoztathatók más sejttípusokká, tehát újra lehet őket programozni – írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
Cregan azt reméli, hogy e tudás birtokában megadatik a lehetőség, hogy számos súlyos betegséggel szemben új terápiákat lehessen kifejleszteni. A kutató meggyőződése, hogy az elkövetkező öt éven belül forradalmi áttörések következhetnek be a gerincvelősérülések, a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór kezelésében. Brit kollégái korántsem ennyire derűlátóak. Chris Mason, a londoni University College orvoskutatója azt nyilatkozta az Independent című brit lapnak, hogy az anyatej őssejttartalma még rég nem garancia a rutinkezelések létrejöttére.
Az anyatej azonban az őssejtterápia kifejlesztése nélkül is nagyban hozzájárulhat az emberi egészséghez. A kutatók remélik, hogy a tej számos összetevőjének felfedezése fokozza majd az anyák szoptatási készségét. Az ausztrálok ugyanis nemcsak őssejteket találtak, hanem az immunrendszer fontos összetevőit is, amelyek nem károsodnak a baba hosszú emésztőrendszerében. Cregan szerint ezek az anyagok még fiatalkorban is meghatározzák a fejlődést, védőfunkciójuk pedig egészen a felnőttkorig elkísér minket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemők számára kizárólag anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban. Csak ezt követően lépnek be a baba étrendjébe a pürék, de ezzel párhuzamosan, amíg lehetséges, ajánlott folytatni a szoptatást egészen a gyermek kétéves koráig, feltéve, hogy mind a gyermek, mind az anya szeretnék ezt.
MTI
