Önt is ezzel etetik?
A normális testsúly fenntartásának egyik titka a több kalória bevitele, egy élelmiszer egészségessé válik, ha egészségtelen összetevőinek fél százalékát eltávolítják, a gégerákot pedig a sózott hal fogyasztása okozza, nem a dohányzás – vannak szakértők, akik szerint mindez tudományosan bizonyított tény. Sok pénzt kapnak érte.
Az American Journal of Preventive Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az élelmiszeripar önkorlátozása – miszerint a legnagyobb gyártók 2007-ben megígérték, hogy a gyermekeknek szóló hirdetésekben csak olyan élelmiszereket fognak reklámozni, amelyek saját standardjaik szerint egészségesebbek – semmit nem ér. Az „önkorlátozás” óta az egészségre kifejezetten ártalmas élelmiszerek hirdetése a gyermekeknek szóló műsorokban 79,4%-ról 80,5%-ra emelkedett, írják cikkükben Dale Kunkel és munkatársai (Evaluating Industry Self-Regulation of Food Marketing to Children), azaz a gyermekeknek hirdetetett élelmiszerek esetében ötből négy termék az USA egészségügyi minisztériuma által írt táplálkozási irányelvek szerinti legrosszabb minőségi kategóriába esik.
Az amerikai Institute of Medicine 2006-os jelentésében figyelmeztetett, hogy az egészségtelen élelmiszerek hirdetései veszélyeztetik a gyermekek egészségét, az ezt követő nyilvános vita eredményeképp a 17 legnagyobb élelmiszergyártó megfogadta (Children's Food and Beverage Advertising Initiative), hogy csak az egészségesebb termékeket fogja a gyermekeknek reklámozni. Azonban, mint kiderült, az ipar mindössze annyit ért az egészségesebb terméken, hogy az olyan egészségtelen termék, amiben az eredeti formulához képest egy kis százaléknyi egészségtelen összetevővel kevesebb van.
Mint Dale Kunkelés munkatársai megjegyzik: a vizsgált időszakban (2007-2013) olyan kevés egészséges termék jelent meg a hirdetésekben, hogy lehetetlen volt az évek között statisztikai összehasonlítást végezni.
A közegészségügy lefizetése
Az angliai állapotokról beszámolva a BMJ több párhuzamos tanulmányban is kifejti: egyes neves közegészségügyi szakembereket és a kormány táplálkozással kapcsolatos tanácsadó szervének tudósait és kutatásaikat ugyanazok az élelmiszergyártók pénzelik, amelyek termékei leginkább felelősnek tarthatók az elhízás-járványért (pl. Sugar’s web of influence: Biasing the science; BMJ).
A brit kormány táplálkozással kapcsolatos tanácsadó szervének (Scientific Advisory Committee on Nutrition) 40 tudósa közül, akik épp jelenleg frissítik a szénhidrátfogyasztással kapcsolatos hivatalos ajánlásokat, mindössze 13 nem rendelkezik gyártói kapcsolatokkal (közöttük pl. PepsiCo, Coca-Cola, Mars és Nestlé). A tanulmányok megállapítása szerint a Coca-Colához hasonló cégek stratégiája jelenleg az, hogy a korlátozó szabályok elkerülése végett úgy próbálják gyengíteni a közegészségügyet, hogy együtt dolgoznak vele, így 2006 és 2014 között 12%-kal nőt a lakosság által vásárolt élelmiszerek kalória-tartalma.
A cukor nem hizlal, ha üdítőgyártót kérdezel
A PloS Medicine egy tanulmánya arról számol be, hogy a független kutatók által végzett vizsgálatok esetében ötször nagyobb az esélye, hogy a vizsgálat összefüggést mutat ki az elhízás és a cukortartalmú üdítőitalok fogyasztása között, mint az élelmiszeripar által finanszírozott kutatások esetében, illetve azon vizsgálatok esetében, amelyeknél a kutatók élelmiszeripari kötődésekről is beszámolnak (Maria Bes-Rastrollo és munkatársai: Financial Conflicts of Interest and Reporting Bias Regarding the Association between Sugar-Sweetened Beverages and Weight Gain: A Systematic Review of Systematic Reviews).
A New York Times összeállítása (Coca-Cola Funds Scientists Who Shift Blame for Obesity Away From Bad Diets) szerint a legnagyobb üdítőitalgyár, a Coca-Cola egyenesen olyan hamis kutatásokat és „civil szervezeteket” finanszíroz, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogy a normális testsúly fenntartásában és a fogyásban nem az elfogyasztott kalóriák mennyisége számít, hanem a minél több testmozgás. Mint a cikk megjegyzi, a tudományos bizonyítékok szerint ez pont fordítva van, azonban az üdítőitalgyár neves szakértőket és szakmai testületeket finanszíroz annak érdekében, hogy az elhízást a mozgáshiány számlájára írják, és kétséget ébresszenek a felesleges kalóriák szerepét illetően. Épp, mint a dohányipar, hamis tudományos bizonyítékokkal keltenek zavart az emberek fejében.
28 és fél millió forint
Mindeközben a dohányipar is tovább nyomul, és orvosszakértőket képez ki arra, hogy bíróságokon tanúskodjanak: nagyobb valószínűséggel kapnak torokrákot a hosszú évtizede több mint napi egy dobozzal dohányzók a környezetszennyezéstől, a sós halaktól vagy a gyomorsav-refluxtól, mint a cigarettától. A Laryngoscope című szaklapban jelent meg Robert Jackler fül-orr-gégész és sebész (Stanford University School of Medicine) másfél éves kutatómunkájának eredménye, aminek révén feltárta, hogy bár a tudományos bizonyítékok épp az ellenkezőjét mutatják, néhány fül-orr-gégész 2009 és 2014 között 50 esetben amellett tanúskodott, hogy nagy valószínűséggel nem a dohányzás volt a felelős a felperesek fej-nyaki rákjáért (egy esetben a megvásárolt szakértő elmondta, hogy 100.000 dollárt kapott egyetlen tanúskodásért). Mint a tanulmány (Testimony by otolaryngologists in defense of tobacco companies 2009–2014) kifejti: a dohányipar megkeresi a legjobb szakértőket, akik csak megvásárolhatók, és kiképzi őket, hogy milyen módszerrel lehet a laikusok fejében zavart kelteni a tudományos bizonyítékokkal kapcsolatban, e megvásárolt orvosok pedig azt hiszik, hogy tevékenységük árnyékban marad, és családjuk, barátaik és kollégáik nem szereznek róla tudomást.
