Nyereséges innovációs híd

A közalapítvány missziója alapján elsősorban a magyarországi vállalatok versenyképességét és hatékonyságát kívánja növelni sikeres innovációk és technológia-transzfer révén, különböző kutatási és fejlesztési projektek megvalósításával. Komplex tudományos és műszaki megoldásokat kínál hazai és külföldi megrendelők számára – amely jelenleg több mint 200 vállalatot jelent – a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében. „Az innovációs híd szerepét töltjük be partnerintézményeink számára az alkalmazott kutatás-fejlesztési és technológia-transzfer tevékenységen keresztül” – mondta a közalapítvány főigazgatója, dr. Hajtó János az évforduló alkalmából rendezett konferencián. Feladata továbbá, hogy az EU projektekben való részvétel révén is segítse a technológiatranszfert és az információ áramlását az innovációs lánc többi szereplője felé. „A tudásalapú gazdaság kihívásai közepette a sikeres európai beilleszkedés kulcstényezője az innovációra alapozott fejlődés” – hangsúlyozta a megnyitón dr. Molnár Károly Kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.


Az alapítvány névadója a nagy magyar fizikus, Bay Zoltán (1900–1992), az elektronsokszorozó, a radarcsillagászat és a fénysebességen alapuló méterszabvány kidolgozója. A közalapítvány azonban nem csak a fizika területén végez kutatásokat, mind a hat intézete részt vesz az orvoslás fejlesztésében is.

Elsőként a Biotechnológiai Intézet (BAY-BIO) nyílt meg 1993-ban, Szegeden. A helyszín megválasztása nem volt véletlen. A dél-alföldi városban a biológiai kutatásoknak már hosszú hagyománya volt. A legismertebb kutatási eredmény a biológia területén Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik, aki az egyetemen végzett kísérletei eredményeképpen jutott a C-vitamin felfedezéséhez, s ezáltal a Nobel-díjhoz. (Bay Zoltán egy ideig szintén a Szegedi Egyetem professzora volt.)
Az egyetem biológiai tanszékei mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológia Központjában is számos nemzetközileg elismert tudományos eredmény született. Ilyen alapkutatási potenciál megléte jó hátteret biztosíthat egy alkalmazott kutatással, fejlesztéssel foglalkozó biotechnológiai intézménynek.
Az intézet alapvető feladata a környezetünkben előforduló talaj- és vízszennyező szerves vegyületek, azok származékainak ártalmatlanítása baktériumok segítségével – mondja az igazgató, dr. Kiss István –, valamint zöld biomasszából vegyipari alapanyagok, üzemanyag előállítása, amivel ki lehet váltani az élelmiszerekből történő biodízel-előállítást. A BAY-BIO egy korábbi projektjében biomedicinával is foglalkozott, humánpatológiai diagnosztikus eszközt fejlesztett.

A Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI) – a közalapítvány második kutatóintézeteként – 1993-ban jött létre Miskolcon, vezetője Lenkeyné dr. Bíró Gyöngyvér. Az egészségügy számára érdekes két projektjét informatikai osztálya viszi.
Az egészségügyi adatok online és offline, helytől független nyomonkövetésére kifejlesztett komplett szolgáltatásrendszer, a Pannon Mobil EKG a nagy terhelésnek kitett személyek (például élsportolók), illetve szívbetegek folyamatos felügyeletét biztosítja, rugalmas és költséghatékony módon.
A projekt nem csupán a mobil adatátvitelen belül tárt fel eddig feltérképezetlen alkalmazási területeket, de orvosi méréstechnikai szempontból is számos újdonságot hozott. A Pannon Mobil EKG ugyanis amellett, hogy a páciensek számos fiziológiai paraméterét méri (többcsatornás EKG, testhőmérsékletek), a környezeti változók (légnyomás, páratartalom, sebesség, gyorsulás stb.) tükrében értelmezi is azokat. Utóbbi funkcióra a berendezés GPS helymeghatározó modulja teremt lehetőséget, míg a nagy sebességű mobil adatátvitel gyakorlatilag tetszőleges időtartamú, folyamatos megfigyelést tesz lehetővé. A rendszer folyamatosan egy központba továbbítja az adatokat, ahol azokat feldolgozzák, s szükség esetén figyelmeztetéssel előre jelzi a kezelőorvosnak egy súlyosabb esemény kialakulásának kezdetét. Sportoló esetén az edző figyelemmel kísérheti azokat az adatokat, amelyek segítségével optimális teljesítményt hozhat ki a versenyzőből anélkül, hogy az a sportoló egészségét veszélyeztetné. A hagyományos hordozható EKG-készülékeknél bővebb funkcionalitású és rugalmasabban alkalmazható Pannon Mobil EKG a veszélyeztetett személyek felügyeletén kívül fontos prevenciós célokat is elláthat.
A megfigyelt személyen levő készülékek a mért adatokat egy központi portálra továbbítják, ahol azt a kezelőorvosok, sportorvosok vagy háziorvosok figyelemmel tudják kísérni mind asztali számítógépről, mind mobil eszközökről (okostelefon, PDA stb.). Az orvosok azonosítását nyilvános kulcsú infrastruktúra teszi biztonságosabbá.
A mért értékek és a felhasználók által bevitt egyéb egészségügyi adatok (táplálkozási adatok, testtömeg, vércukor stb.) nem csak tárolásra kerülnek, hanem ezek alapján a portál Egészségnaplójának segítségével napi, heti, havi kimutatások, értékelések készíthetők automatikusan.

HEFOP 4.4 – Az egészségügyi információtechnológia fejlesztése az elmaradott régiókban
A program révén az osztály segítségével közel 1.4 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutottak a régiók meghatározó egészségügyi intézményei. A projekt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) részeként, az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretéből, valamint központi kormányzati támogatásból valósul meg. Fő célja három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl) egy-egy térségi, egészségügyi intézményközi információ-mintarendszer létrehozása. Az információrendszer a fejlesztésre megalakult konzorcium egészségügyi intézményeit (kórházak, rendelőintézetek, háziorvosi szolgálatok) köti össze internet-alapú, de biztonságos kommunikációs csatornákkal, és elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat nyújt a résztvevőknek. A fejlesztés eredményeként a betegutak lerövidülnek, a feleslegesen elvégzett, ismételt vizsgálatok elkerülhetők, a betegellátás színvonala javul. Mindezek következtében csökken az egy esetre jutó átlagos ellátási napok száma és javul a régió-szintű egészségügyi költséghatékonyság. A résztvevő kórházak belső információrendszerének fejlesztésére is sor kerül.
A fejlesztés célja: regionális, közös adatbázisokat használó, intézményközi egészségügyi információs rendszer kiépítése, elektronikus egészségügyi (eEgészségügyi) szolgáltatások kialakítása, egészségügyi intézmények közötti elektronikus kommunikáció megvalósítása, valamint az egészségügyi intézményeken belüli információrendszer modernizálása: hiányzó szoftvermodulok beszerzése, a részrendszerek integrálása, eszközbeszerzések, hálózatfejlesztés. A projekt megvalósulása által realizálható előnyök regionális szinten: informatikai adatkapcsolat az egészségügyi ellátás minden szintje, ill. az érdekelt szervezetek között; a lakosság egészségi állapotának naprakész, gyors elemzési lehetősége; a rendelkezésre álló humán erőforrás jobb kihasználása (radiológia, patológia stb.); diagnosztikai információk elérhetőségének biztosítása. Intézményi szinten: A költséghatékony működtetéshez szükséges IT-feltételek javulása; a kórházak és a szakrendelések lehetőséget kapnak speciális ismereteik, illetve a berendezéseikkel végzett vizsgálatok szolgáltatásként történő értékesítésére.

Az 1995 óta működő Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet (BAY-ATI) küldetése, hogy az anyagtudományi és anyagtechnológiai innovációs láncban meghatározó szerepet töltsön be, elsősorban a lézertechnológia, a fémtan és szimuláció, a polimertechnológia, a környezettechnológia és a nanotechnológia területén.
A Budapest XI. kerületében lévő intézet kutatás-fejlesztési munkája az új anyagok fejlesztése és a meglévő anyagok tulajdonságainak javítása.
Az egészségügyet is érintő projektje például a kórházi fertőtlenítés vegyszermentes megoldásainak kidolgozása: polimertechnológiával előállított anyagból fél milliméter vastagságú bevonat létrehozása ágyakon, kilincseken, ételtartókon. A bakteriosztatikus hatást az adja, hogy fémionokat (ezüst) építenek a polimerbe, aminek fertőtlenítő hatását, mint az intézet igazgatója, dr. Buza Gábor elmondja, már a sumérok és a sokat hajózó görögök is ismerték: a hajókon sokáig tárolt ivóvízbe ezüstrudakat tettek ebből a célból.
Az intézet egy másik kutatása is a manapság toptémának számító vegyszermentesítést szolgálja – folytatja Buza Gábor –, az általuk kifejlesztett berendezés még akkor is ki tudja mutatni a mérgező, klórtartalmú vegyületeket a vízben, ha egy pohárnyiban legfeljebb százmilliomod gramm van. Ez ma világcsúcsot jelent.
Az intézet büszkesége még a nagyteljesítményű ipari lézer, amelyet fémek megmunkálására használnak. A nagyközönség által is ismert egyik munkájuk a Dózsa György úton tavaly felállított 56-os emlékmű, amelyet olyan speciális ötvözetből alakítottak ki, amely csak részben rozsdásodik, a művész terveinek megfelelően a fémrudak különböző oldalai különbözőképpen. Ők tisztították meg pár évvel ezelőtt a Hősök Terén az árpádházi királyok szobrait is.


Az Ipari Kommunikációs Technológiai Intézet (BAY-IKTI) 2004-ben alakult német–magyar kormányközi megállapodás keretében. A dr. Gordos Géza által irányított intézetnek is van egészségügyi projektje, amelynek eredményeit egyelőre csak néhány németországi öregek otthonában hasznosítják.
A Sürgősségi Orvosi Szolgálat (EMERGE) kivédi a későn bekövetkező sürgősségi értesítések hátrányait, amelyek az otthonukban ápolt fizikai vagy mentális betegeket érheti, ezáltal csökkenti a hospitalizáció ártalmait és költségeit. Az intelligens rendszer szenzorokkal monitorozza otthonában a beteg mozgását, elhelyezkedését, vitális funkcióit, megtanulja szokásos mozgásmintáit. Detektálja, ha a beteg rendellenes testhelyzetben van, pl. elesett, beszédgeneráló programja révén megkérdezi az idős embert, mi a baj, és beszédfelismerő programja értékeli az esetleges választ. Az élettani funkciók romlásáról is értesíti a központot, illetve a rendszerbe integrált családtagokat, ápolókat, lehetőséget nyújt telemedicinális konzultációra. Segítségével az idősek tovább élhetnek önfenntartó, biztonságos életet saját megszokott környezetükben.

A Nanotechnológiai Kutatóintézet (BAY-NANO) 2006. július 1-jén alapult Miskolcon. Elsősorban a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karával áll kapcsolatban, de élő szálak fűzik a BME-hez, a Szegedi Egyetemhez és a Semmelweis Egyetemhez is.
Az intézet alapításának célja egy olyan magyar alkalmazott kutatóközpont létrehozása volt – mondja az igazgató, dr. Pungor András –, amely közvetlen kapcsolatban áll a város, a régió, az ország (és persze az egész világ) anyaggyártó kis- közép- és nagyvállalataival. Velük együttműködésben olyan szellemi termékeket hoz létre új nanoszerkezetű anyagok és nano-technológiák kifejlesztése formájában, amelyek a partnervállalatoknál hozzáadott értéket eredményeznek az eddig alkalmazott eljárásokhoz, illetve az eddig forgalmazott termékekhez képest.

A Nanomedicina Osztály céljai a következők:

Nanogyógyszer-kisüzem kiépítése, amely preklinikai vizsgálatokra és I. fázisú klinikai próbákra alkalmas mennyiségű nanogyógyszereket fog gyártani.
A liposzómák és más nanopartikulumok által okozott, komplement-mediált immunreakció in vitro és in vivo vizsgálata az osztályon kidolgozandó gyógyszerek optimalizásása céljából. A kutatások a budapesti Semmelweis Egyetem (SE), Általános Orvosi Kar Nephrologiai Kutató központjával, az I. sz. Gyermekklinikával, a Kardiológiai Intézet Kísérleti Kutató Laboratóriumával és a SeroScience Kft.-vel együttműködésben folynak.
A szegedi Bay-Bio-val együttműködésben liposzóma-membránhoz kötődő komplement-gátló fehérje rekombináns előállítása.
Az ELTE Immunológiai Tanszékével együttműködésben az antitestek szerepének vizsgálata a nanomedicinák által kiváltott, komplement-mediált immunreakcióban.



A Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet (BAY-GEN) 2007-ben kezdte meg működését magyar–francia kormányközi egyezmény alapján, dr. Kondorosi Éva vezetésével, Szegeden.

Az intézet humán-biotechnológiai csoportja három területen végez kutatás-fejlesztési munkát:
Neurodegeneratív betegségek
Epigenetikai szabályozás
A bőr immunrendszerének vizsgálata

1. Cél: az Alzheimer-kór pontos patomechanizmusának megismerése. A projektben azt vizsgálják, milyen szerepet játszanak a jelátvivők és a neuromodulátorok (így a Zn-ion) a betegség kialakulásában és előrehaladásában. A Zn-ion–kelátok (pl. a magas vérnyomás kezelésére használatos ACE-inhibitorok) az Alzheimer-kór kezelésében is számításba jönnek, másodlagos alkalmazási szabadalmak köthetők rájuk.
A csoport új állatmodellen is dolgozik, amely segítséget nyújt majd az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek kutatásában, valamint olyan protein-csipet fejleszt, amely révén a betegség korai stádiumában diagnosztizálható vérfehérjeprofil-mérés segítségével.

2. Az epigenetikai szabályozásban a kromoszómák csomagolóanyagának, a hiszton-fehérjéknek az acetilálása is szerepet játszik. A nem megfelelően működő hiszton-acetiltranszferázok (HAT) többek között rákos megbetegedéseket okozhatnak, ezért ezen enzimek a jövőben terápiás beavatkozások új molekuláris célpontjaiként szerepelnek. A csoport kutatja a HAT szerepét az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodásra adott sejtválaszban, valamint a hiszton-acetiláció és a többszörös gyógyszerrezisztenciát okozó gén expressziója közötti kapcsolatot.

3. Az immunológiai kutatások célja a bőr fertőzésekkel szembeni ellenálló képességének fokozása az antimikrobiális fehérjék génkifejeződésének szelektív indukciójával, valamint a gyulladáskeltő mediátorok szelektív csendesítésével.

Kazai Anita