Nemzetközi szintű laboratórium Pécsett
A Pécsi Tudományegyetem kutatóközpontjának laboratóriuma csatlakozhat a legmagasabb biztonsági követelményeket jelentő, úgynevezett BSL-4 szintű laboratóriumok európai hálózatához
Százhúszmillió forint értékben, európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot – tájékoztatta közleményben az egyetem az MTI-t.
A júliusban indult projekt célja a laboratórium infrastrukturális fejlesztése annak érdekében, hogy csatlakozhasson a legmagasabb biztonsági követelményeket jelentő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) laboratóriumok európai hálózatához. Az elnyert összegből a többi között mintegy nyolcvanmillió forintot költenek műszerfejlesztésére, húszmillió forintot pedig labortechnológiai korszerűsítésére. A fejlesztés hatására a laboratórium nemzetközi szinten is egyedülálló kutatási létesítménnyé válhat.
Magyarországon a PTE rendelkezik majd az egyetlen egyetemi fenntartású BSL-4 laboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. A létesítmény az alap- és az alkalmazott kutatások mellett részt vesz a magyar védelmi és biztonsági szervek munkájában is.
A beruházás jövő év áprilisáig készül el, kilenc új kutatói munkahely jön létre, az európai hálózatba lépéssel várhatóan a nemzetközi kollaborációk száma is növekedni fog. A tervek szerint a létesítmény aktív résztvevője lesz a magyarországi kutatóképzésnek.
Közép-Európa egyik legkorszerűbb virológiai laboratóriuma 2012-ben kezdte meg működését. A mintegy 150 millió forintból kialakított, különleges biztonsági berendezésekkel és egyedülálló műszerparkkal felszerelt helyiség a Magyarországon előforduló magas fertőzőképességű kórokozók mellett alkalmas a behurcolt egzotikus vírusok kimutatására és vizsgálatára. A laboratóriumban dolgozó kutatócsoport tagjai a PTE Biológiai Intézetének munkatársai, fő kutatási témájuk a virális zoonózisok vizsgálata, mint például a kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, a nyugat-nílusi láz vagy a hantavírusok.
A környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek, a pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is.
