Nem a spanyolnátha okozta a legtöbb halált az 1918-as járványban
Baktériumfertőzés, nem pedig maga az influenzavírus ölhette meg az 1918-as világjárvány áldozatainak többségét. A megállapítás azt jelenti, hogy eltúlzottak lehetnek a várható influenzakövetkezményekre vonatkozó jóslatok - közölték amerikai kutatók.
Az eredmény azt jelzi, hogy nagy mennyiségű antibiotikum raktározása legalább annyira fontos lehet az influenza elleni küzdelemben, mint a vírusellenes szerek felhalmozása - jegyzik meg az Emerging Infectious Diseases című szaklapban megjelent közlemény szerzői.
Keith Klugman, az atlantai Emory Egyetem kutatója csoportjával azokat az információkat elemezte, melyek az 1918-as spanyolnáthajárvány lefolyására vonatkoztak. Az akkori influenza pandémiában (világjárványban) másfél év alatt legalább ötven millió ember halt meg világszerte. A kutatók megfigyelték, hogy átlagosan héttől tizenegy nap alatt vitte el az embereket a járvány, amely sokkal inkább a bakteriális, mint a vírusos fertőzések mintázatát mutatja.
Az influenzás emberek gyakran "felülfertőződnek" baktériummal is, 1918-ban ez a Streptococcus pneumoniae lehetett, melynek gyógyítására akkor nem volt terápia. Ma már antibiotikumokkal és megelőző védőoltással is lehet küzdeni az egyebek mellett tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen.
Járványtani szakemberek és virológusok szerint az influenzavírusok mutációja következtében pár éven belül várható egy, a spanyolnáthajárványhoz hasonló pandémia kitörése. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha a H5N1 madárinfluenza vírustörzs valamelyik faja és egy humán influenzavírus mutálódik. Klugman szerint az antibiotikumok korában ez sokkal kevesebb halált okozhat. Az atlantai kutatók jelenleg modellezik a járványt és kezelését, kitérve arra az esetre is, ha a felülfertőző baktériumok ellenállóvá válnának a most rendelkezésre álló antibiotikumoknak.
MTI/Reuters
