Nálatok dolgoznak állatok?
Fekete Sándor Györggyel, a magyar Laborállat-tudományi Társaság elnökével az laborállati sorsról beszélgetett a delmagyar.hu munkatársa.
A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze – idézi fel a lap. A gyógyszerek kipróbálása piramisrendszerben folyik. Először számítógéppel terveznek (szimulálnak), majd olyan egyszerű rendszereken tesztelnek, mint a sejt- és szövettenyészetek, baktériumok, élesztő – később egéren, majd kutyán vagy macskán, és végső esetben majmon.
Az írásban megemlékeznek a kísérleti állatok komfortját javító intézkedésekről is. A szakirodalom szerint például a főemlősökre egyértelműen jó hatással van a zene, de még halon is értékelhető eredményeket kaptak a tudósok. Az egereknek a zene nem olyan fontos, mint például az illatok, ezzel szemben például a patkányok „rajonganak" Mozartért, Bachért.
Az állatházi zenehasználat egy másik célja lehet a teljesítménynövelés. Az írás meg is emlékezik egy szegedi kísérletről, melyben Mozart két zongorára írt szonátáját (K 448) hallgattatták meg a patkányokkal, mire azok sokkal jobban teljesítették a labirintustesztet.
Nem nagy számban ugyan, de előfordul a kutatásokban kutya is, pontosabban: beagle. A szakemberek azt állítják: azért is fontos a fajtaazonosság, mert különböző országokban az azonos kísérletek alkalmával összehasonlíthatók az eredmények. A fajta mellett szól, hogy a beagle falkatermészetű, nem jelent számára pszichikai nyomást, ha csoportban él. Előnye még, hogy rendkívül szelíd és tanulékony. Magyarországon tilos befogott kutyát kísérletre használni, mert már szocializálódott, kialakul a személyisége. Ha csoportban, 30-40 társával nő fel, akkor nem érzi az ember hiányát. „Magyarországon nincs a tenyésztésükre kapacitás, nagy világcégek foglalkoznak ezzel, mi pedig rendeljük tőlük a kiskutyákat” – idézi a delmagyar.hu Fekete Sándor Györgyöt.
